Karácsonyi báránykák

Szorgos gyerekkezek dolgoztak a Zentai Városi Múzeumban a múlt héten azon, hogy megszülessenek a karácsonyfa alá kerülő agyagbáránykák. A foglalkozást Nagy Abonyi Ágnes néprajzkutató és Szántó Szilágyi Elvira kézműves, a Rozetta Kézműves Társaság tagja vezette. A karácsonyi báránykák készítésének célja az volt, hogy megismertessék a gyerekekkel a helyi értéktárban is megtalálható néprajzi örökségünket.

Nagy Abonyi Ágnes kérdésünkre elmondta, hogy a karácsonyi báránykák a zentaiak találékonyságának köszönhetően elsősorban sárga földből készültek, de ma már agyagból készítik őket.

– A gyerekek gyúrták az agyagot, egy kis gombócból szilvaformát hoztak létre. Ezután formálták meg a báránykák nyakát és fejét, ami a legtöbb figyelmet igényli, hiszen az öltöztetés után ez lesz az a rész, ami szabadon marad. A fej megformálásához három becsípésre van szükség, ami kialakítja a fülét és az orrocskáját. Legvégül pedig négy gyufaszálnak levágtuk a fejét, és a pálcikákat az agyagtestbe szúrva elkészült a báránykák lába is.

Ennyi volt a szerdai csapat feladata. Az agyag péntekre megszáradt, a pénteken érkező csoport így hozzáfoghatott a báránykák bundába bújtatásához, az arc megrajzolásához és a díszítéshez.

– Nem gyapjúval vontuk be a testet, mint ahogy azt hagyományosan kellett volna, hanem vattával. Ezzel könnyebb dolgozni, a gyerekek is nagyon ügyesen rá tudják formálni a testre. A gyapjút még általában nemeztűvel megigazítjuk, hogy a tobozszerű szerkezetében jobban összekapaszkodjanak a szálak, de a vattával erre nincs szükség. Utána színes papírcsíkkal fogták körbe a testet és a nyakat, majd megrajzolták a báránykák szemét – magyarázta Nagy Abonyi Ágnes. Hozzátette, hogy a gyerekek nagyon lelkesek voltak, örömmel vettek részt a báránykakészítésben.

Tóth Mária, a Thurzó Lajos Általános Iskola tanítónője 22 elsősét vitte el karácsonyi báránykákat készíteni.

– Nagy örömmel láttam a programfüzetben ezt a szép hagyományunkat fölelevenítő foglalkozást. Valamikor ez az ismeret szülőről gyerekekre szállt, én is az apukámtól tanultam meg a báránykák készítését. Akkor még sárga földből gyúrtuk a testüket, most a gyerekek agyagot használtak. Ők még csak elsősök, ha most elkezdjük bevezetni őket a néphagyományainkba, akkor évről évre közelebb kerülhetnek ezekhez a dolgokhoz. Mindnyájan nagyon várják a karácsonyt, hetek óta készülünk, részt vettünk az iskolai karácsonyi vásáron is, volt karácsonyi műsor is. Ebben a hangulatban jöttünk ide. A gyerekek nagyon élvezték a foglalkozást, karácsonyi dalokat énekelgettek közben, és már tervezik, hogy jövőre is jönnek.

Nagy Abonyi Ágnes a karácsonyi báránykák készítésének múltjáról is beszámolt.

– 1991-ben meghirdettük, hogy betlehemezzünk a békéért. Erre az alkalomra sokan készítettek betlehemeket, karácsonyfadíszeket, hoztak glédicsfát, és ez alá is tettek báránykát, meg aggattak rá almát, diót, krepp-papír angyalkát. 1993-ban jött el hozzánk Gombkötő Veronka néni, egy idős zentai asszony, akinek olyan ügyes keze volt, hogy nemcsak báránykát, hanem mindenféle más betlehemi figurát is készített.

Tőle akkor sokan megtanulták az agyagbáránykák készítését, de ennek sokáig nem volt szervezett formája, nem voltak még kézművesvásárok. Amikor aztán 2008-ban megalakult a Rozetta Kézműves Társaság, ők is szerveztek báránykakészítést, ahol Rác Szabó József kézművestől tanulhatták meg az érdeklődők a karácsonyi agyagbáránykák készítését

– Itt tanulta meg Szántó Szilágyi Elvira és sokan mások is, nők és férfiak egyaránt. Így adjuk tovább a tudást, és így öröklődik tovább a tárgyalkotásunk.