Keir Starmer brit miniszterelnök az általa Ukrajna ügyében vasárnapra összehívott londoni csúcstalálkozó hivatalos kezdete előtt, a BBC közszolgálati televíziónak adott interjúban kijelentette: megállapodott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Emmanuel Macron francia államfővel arról, hogy talán még egy-két országgal együtt megkezdik a harci cselekmények befejezését célzó terv kidolgozását, és ezt a tervet megbeszélik majd az Egyesült Államokkal is. Donald Trump és Volodimir Zelenszkij pénteki nyilvános washingtoni szóváltásáról szólva Starmer úgy fogalmazott, hogy senki nem akar ilyesmit látni, majd hangsúlyozta, hogy az amerikai elnök is tartós békét szeretne Ukrajnában, és az ukrán államfő egyetért ezzel. Arra a kérdésre, hogy Trump milyen békeegyezségben gondolkodik, a munkáspárti brit miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy lenne egy vonal, amelynek védelméről megállapodás születik. Starmer ugyanakkor nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy tudja-e, hol húzódik majd ez a vonal Oroszország és Ukrajna között. A brit kormányfő szerint erről nyilvánvalóan tárgyalásokon kell dönteni, és ebben Ukrajnának is központi szerepet kell kapni. Starmer szerint a békemegállapodás megvédéséről is gondoskodni kell majd, mivel a legrosszabb forgatókönyv az lenne, ha a harcok ideiglenesen szünetelnek, majd Oroszország ismét támadást indít. Arra a kérdésre, hogy Donald Trump ígért-e neki amerikai garanciavállalást a békemegállapodás védelmére, amikor csütörtökön fogadta őt Washingtonban, a brit miniszterelnök azt mondta: ez kettőjük megbeszélésének intenzív részét képezte. A brit kormányfő megismételte azt a többször is hangoztatott véleményét, hogy amerikai biztonsági garanciavállalások nélkül nem lehetne garantálni a megállapodást, és az egyezménynek nem is lenne elrettentő ereje. Keir Starmer szerint a garanciavállalásnak európai eleme is lenne, és ennek mikéntjéről a részvételre hajlandó országok koalíciójának kell dönteni. A brit kormányfő úgy fogalmazott: nem akar bírálni senkit, de meg kell keresni azokat az európai országokat, amelyek ebben a kérdésben hajlandók egy kicsit előbbre lépni a többieknél.
Az Ukrajna ügyében összehívott vasárnapi londoni csúcsértekezleten Volodimir Zelenszkij mellett Kanada, Franciaország, Németország, Lengyelország, Csehország, Románia, Törökország, Hollandia, Norvégia, Spanyolország, Olaszország, Finnország és Svédország vezetői vettek részt. Jelen volt Mark Rutte, a NATO főtitkára, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője és António Costa, az EU-tagországok vezetői alkotta Európai Tanács elnöke is. (MTI)
AZ ELŐZMÉNYEK
Az értekezletet megelőzően a hétvégén Marco Rubio amerikai külügyminiszter bocsánatkérésre szólította fel Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a Fehér Házban Donald Trump amerikai elnökkel kialakult nyilvános vitán történtek miatt. A miniszter fiaskónak nevezte a találkozót, és megkérdőjelezte, hogy az ukrán államfő valóban békét akar Oroszországgal. Marco Rubio szerint a kudarcot Volodimir Zelenszkij viselkedése okozta, és azt mondta, semmi szükség nem volt arra, hogy oda menjen és ellenségesen viselkedjen.
A találkozót követően Donald Trump elnök a közösségi médiaoldalán közzétett bejegyzésében nagyon jelentőségteljesnek nevezte a találkozót, amiből véleménye szerint sok minden kiderült. Kifejtette, hogy ő békét akar, és úgy vélte, hogy Zelenszkij elnök nem áll készen a békére, ha annak Amerika a részese.
Volodimir Zelenszkij a Fox News hírtelevíziónak adott interjúban kifejtette, nem tartozik bocsánatkéréssel Donald Trump amerikai elnök felé a Fehér Házban tartott találkozón történtek miatt. Úgy vélte, hogy országa és az Egyesült Államok stratégiai partnerek, akiknek nagyon őszintének és közvetlennek kell lenniük egymással, majd hozzátette, hogy véleménye szerint bizonyos dolgokat a nyilvánosság kizárásával kell megvitatni. „Remélem, hogy az elnök (Donald Trump) a mi oldalunkon áll, ez nagyon fontos abból a szempontból, hogy megállítsuk Putyint” – fogalmazott, és azt is megjegyezte, hogy nem tudja és nem akarja megváltoztatni az ukránok attitűdjét az oroszok irányában. Kijelentette, hogy Ukrajna békét akar és lesznek tárgyalások, de az asztalnál Ukrajnának, Oroszországnak, az Egyesült Államoknak és Európának kell helyet kapni.
TELJES KUDARC
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szombaton kiadott közleményében leszögezte, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök washingtoni látogatása a kijevi hatalom teljes politikai és diplomáciai kudarcával zárult. Zaharova emellett azt írta: az ukrán elnök azért utasítja vissza a békét, mert nem tud felelősségteljesen viselkedni; továbbá hogy hazugságokkal és manipulációkkal próbálja igazolni a Nyugat katonai és pénzügyi segélyeinek elfogadását, illetve a háború folytatását. Zaharova szerint az ukrán elnök a „washingtoni tartózkodása alatt tanúsított felháborítóan durva viselkedésével megerősítette, hogy felelőtlen háborús uszítóként ő jelenti a legveszélyesebb fenyegetést a nemzetközi közösségre”. A szóvivő kifejtette, „Zelenszkij a hatalma megtartása érdekében lerombolta az ellenzéket, és egy olyan totalitárius államot épített fel, amely könyörtelenül küldi halálba polgárai millióit”, majd politikai gyengeséggel és erkölcsi leépüléssel vádolta az európai vezetőket, amiért még a Washingtonban kapott „erkölcsi leckét” követően is támogatják Zelenszkijt.
Dmitrij Medvegyev, Oroszország korábbi elnöke úgy reagált a megállapodás nélkül véget érő washingtoni találkozóra, hogy Zelenszkij kemény pofont kapott a megbeszélésen, amely után Trump és alelnöke azt mondta az ukrán vezetőre, hogy tiszteletlen volt az Egyesült Államokkal szemben.
HELYRE KELL HOZNI!
Sigeru Isiba japán miniszterelnök szombati sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, Japánnak minden eszközzel arra kell törekedni, hogy ne alakulhasson ki megosztottság az Egyesült Államok, Ukrajna és a világ gazdaságilag legfejlettebb demokráciáit összefogó G7-országcsoport között. A japán külügyminiszter, Takesi Ivaja szintén aggodalmát fejezte ki az ukrajnai háború lezárásának elmaradása miatt, minisztériumának egyik magas rangú tisztségviselője pedig a diplomáciában ritkán látható példaként jellemezte a két elnök heves vitáját.
Mark Rutte NATO-főtitkár szombaton a BBC brit műsorszolgáltatónak adott interjúban kifejtette, Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek meg kell találni a módját, hogy helyrehozza kapcsolatát az amerikai elnökkel a szerencsétlenül alakult washingtoni találkozójuk után. „Biztosan tudom, hogy az amerikai kormányzat rendkívül elkötelezett amellett, hogy tartós béke jöhessen létre Ukrajnában. Ehhez nyilvánvalóan az szükséges, hogy mindannyian közösen dolgozzunk e cél érdekében” – mondta a főtitkár, aki arra a kérdésre, hogy a NATO-szövetségesek képesek lennének-e betölteni azt az űrt, amelyet az Egyesült Államok hagyna maga után, ha esetleg megvonná a katonai támogatást Ukrajnától, azt felelte: „lépjünk túl ezen a kérdésen, az a legfontosabb, hogy együtt maradjunk ebben az ügyben, az Egyesült Államok, Ukrajna, Európa, és közösen teremtsük meg a békét”.
Andrzej Duda lengyel elnök szombaton a varsói repülőtéren megtartott sajtóértekezletén kijelentette, az Egyesült Államokon kívül nincs más erő, amely megállíthatná az Ukrajnával szembeni orosz agressziót, ezért a Donald Trump amerikai elnökkel történt szóváltás után Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek vissza kellene térni a tárgyalóasztalhoz.
Donald Tusk lengyel kormányfő az X-en reagált a Trump és Zelenszkij közötti találkozóra. „Nem három napon, nem is három hónapon, hanem három éven át tanúsított bátorság és elszántság. Tisztelet Zelenszkij elnöknek. Ukrajna – veletek vagyunk” – állt a bejegyzésben. Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter szintén pénteken este az X-en azt írta: Lengyelország az igazságos béke eléréséig fogja támogatni Ukrajnát.
ÁLLÁSFOGLALÁSOK
Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a közösségi médiában közzétett üzenetében úgy fogalmazott, világossá vált, hogy a szabad világnak új vezetőre van szüksége, majd hozzátette: „Most rajtunk, európaiakon múlik, hogy elfogadjuk-e a kihívást”. „Ukrajna Európa! Mi Ukrajna mellett állunk” – szögezte le Kallas az X-en, hozzáfűzve, fokozni fogják Ukrajna támogatását, hogy tovább tudja folytatni küzdelmét az agresszor Oroszországgal szemben.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az X-en az ukrán elnöknek címezve azt írta: kitüntette az ukrán népet a méltóságával. „Legyen erős, legyen bátor, és ne féljen!” – üzente a bizottság elnöke, hozzátéve, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök soha nem marad egyedül, folytatják a közös munkát.
Emmanuel Macron francia elnök úgy reagált: ha valaki itt harmadik világháborút kockáztat, az nem Zelenszkij elnök, hanem inkább orosz hivatali kollégája. „Oroszország az agresszor, Ukrajna pedig a megtámadott fél. Úgy gondolom, helyesen tettük, hogy segítettünk Ukrajnának három évvel ezelőtt, és ezt folytatjuk. Mi, vagyis az Egyesült Államok, az európaiak, a kanadaiak, a japánok és sokan mások” – mondta Macron, hozzátéve, tisztelni kell azokat, akik a kezdetek óta harcolnak, hiszen a méltóságukért, a függetlenségükért, a gyerekeikért, Európa biztonságáért küzdenek.
Giorgia Meloni olasz kormányfő azon véleményének adott hangot, hogy a Nyugat megosztása kizárólag azoknak kedvez, akik a civilizáció alapelvének, a szabadságnak a hanyatlását akarják látni. Az európai országoknak, a szövetségeseknek és az Egyesült Államoknak azonnal csúcstalálkozót kell tartaniuk, hogy őszintén megvitassák, miként akarják megoldani a jelen nagy kihívásait, kezdve Ukrajna problémájával, illetve azokat a nehézségeket, amelyekkel a jövőben szembesülnek majd.
Nyitókép: Donald Trump és Volodimir Zelenszkij találkozója a Fehér Ház Ovális Irodájában (Fotó: Jabin Botsford / The Washington Post / Getty Images)
