A brit miniszterelnök szerint Vlagyimir Putyin orosz államfőnek előbb-utóbb tárgyalnia kell az ukrajnai békéről. Keir Starmer közölte: megkezdődik az ukrajnai békefenntartás előkészítésének műveleti szakasza. A G7-csoport megerősítette Ukrajna területi épsége iránti elkötelezettségét. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelölte a delegációt, amely a tűzszünetről tárgyalna.
Keir Starmer brit miniszterelnök virtuális csúcsértekezletet hívott össze szombatra az ukrajnai rendezés ügyében. A videokapcsolaton keresztül megtartott tanácskozásba 26 ország és szervezet vezetői kapcsolódtak be. Köztük volt Volodimir Zelenszkij ukrán és Emmanuel Macron francia elnök, Olaf Scholz német kancellár, Petr Fiala cseh és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, Ilie Bolojan ügyvezető román elnök, Recep Tayyip Erdoğan török államfő, valamint Mark Rutte NATO-főtitkár, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság és António Costa, az Európai Tanács elnöke is.
Az értekezleten a brit kormányfő kijelentette: Vlagyimir Putyin orosz államfőnek előbb-utóbb tárgyalóasztalhoz kell ülnie és komoly megbeszéléseket kell folytatnia az ukrajnai békéről. Starmer szerint a nemzetközi közösség addig sem dőlhet hátra, s nem várhatja tétlenül, amíg ez megtörténik, hanem nyomást kell gyakorolnia Moszkvára a tartós béke elérése érdekében. Közölte: ennek biztosítására Ukrajnát olyan mértékben kell megerősíteni, hogy meg tudja védeni magát. Ebbe beleértendő katonai képességeinek bővítése és a pénzügyi segítségnyújtás folytatása.
Starmer elmondta: a cselekvésre kész országok koalíciójának fel kell készülniük bármiféle jövőbeni békemegállapodás védelmére. Utalt arra, hogy megkezdődött a békefenntartási tevékenység előkészítésének műveleti szakasza. Hozzátette: a részletek kidolgozására csütörtökön Londonban tanácskozást tartanak a cselekvésre hajlandó résztvevők koalíciójának katonai vezetői, akik tervet vázolnak fel a békemegállapodás biztosítására.
NEM ISMERIK EL
A videokonferencia után Zelenszkij arra kérte nyugati szövetségeseit, hogy jelezzék a hazájának adandó biztonsági garanciákkal kapcsolatos álláspontjukat, és azt is, mekkora katonai kontingenst volnának hajlandóak szükség esetén ukrán földre küldeni. „A béke szilárdabb lesz, ha amerikai támogatással a hátuk mögött európai kontingensek lesznek a terepen” – üzente Zelenszkij. Közölte ugyanakkor: az amerikai támogatásra azért is szükség van, hogy tartós békét lehessen elérni Oroszország és Ukrajna között.
Zelenszkij azzal vádolta meg Moszkvát, hogy késlelteti a Kijev és Washington által múlt héten javasolt 30 napos tűzszünetről folytatandó tárgyalásokat, mert meg akarja erősíteni állásait a frontvonalon, illetve javítani akarja csapatai helyzetét a harcmezőn.
„Putyin hazudik, amikor azt állítja, hogy egy tűzszünet túl bonyolult lenne” – üzente a hét végén az ukrán elnök. Kitért a területek kérdésére is. Megismételte az ukrán álláspontot, amely szerint „semmilyen esetben sem ismerik el oroszként a megszállt ukrajnai területeket”.
Zelenszkij már összeállította a küldöttséget, amely a tűzszüneti tárgyalásokat folytatná. A delegáció tagjai: Andrij Jermak, az elnöki hivatal vezetője, Andrij Szibiha külügyminiszter, Rusztem Umerov védelmi miniszter és Pavlo Palisza, az elnöki kabinet helyettes vezetője.
SZANKCIÓKKAL FENYEGETNEK
A világ legfejlettebb iparú országait tömörítő G7-csoport a hét végén közleményben erősítette meg az Ukrajna területi épsége iránti elkötelezettségét. A hét ország (az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Japán, Kanada, Németország és Olaszország) külügyminisztereinek – a kanadai Charlevoix-ban tartott – találkozóján elfogadott zárónyilatkozat újabb szankciókat is kilátásba helyez Oroszországgal szemben, ha Moszkva elutasítaná a tűzszünetet. A dokumentum aláírói ezen felül „hiteles biztonsági intézkedéseket” követelnek, hogy Ukrajnát megvédhessék egy esetleges újabb agressziótól. Mélanie Joly kanadai külügyminiszter megerősítette: a találkozó résztvevői támogatásukról biztosították a 30 napos ukrajnai tűzszünetre vonatkozó amerikai javaslatot.
CÁFOLTA A BEKERÍTÉST
A hét végén folytatódtak a harcok az ukrán és az orosz erők között. Az oroszok nagyszabású dróntámadást hajtott végre, amivel Ukrajna több megyéjében komoly károkat okoztak.
Az ukrán hadsereg is drónokkal válaszolt. Az orosz védelem ezek zömét megsemmisítette, de a lelőtt drónok törmelékei tüzet okoztak Volgográdban, a Lukoil vállalat egyik kőolaj-finomítója közelében. Moszkva arról is tájékoztatott, hogy Kurszk megyében, amelynek egy részét ukrán csapatok tartják megszállva, az orosz erők több települést is visszafoglaltak.
Zelenszkij előzőleg cáfolta azt a moszkvai állítást, hogy az ukrán egységeket bekerítették volna a kurszki régióban. Szerinte a kijevi kormányerők továbbra is tartják magukat Kurszkban.
Nyitókép: Orosz katonák járőröznek egy visszafoglalt településen Kurszk megyében (Fotó: scmp.com)
