Törökország fenntartásai ellenére sem számítanak késedelemre Finnország és Svédország várható NATO-csatlakozásában – jelentette ki vasárnap Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az észak-atlanti szövetség külügyminiszteri tanácskozásán Berlinben.
Stoltenberg hangsúlyozta: Ankara világossá tette, hogy nem kívánja meggátolni a két észak-európai ország csatlakozását.
„Biztos vagyok abban, hogy képesek leszünk rendezni Törökország aggályait olyan módon, hogy az ne hátráltassa a csatlakozási folyamatot" – mondta a NATO főtitkára.
Stoltenberg kiemelte egyben azt is, hogy a lehetőségekhez képest a NATO felgyorsítaná a ratifikációs eljárást a két ország esetében, s az átmeneti időben pedig megpróbál majd biztonsági garanciákat nyújtani, ideértve a NATO-erők jelenlétének erősítését a térségben. A NATO-főtitkár nem jelölte meg pontosan, hogy melyik térségre gondol.
Stoltenberg beszélt az ukrajnai háborúról is. Szerinte Oroszország offenzívája megakadt a Donbász térségében. „Oroszország háborúja nem Moszkva tervei szerint zajlik. Nem sikerült elfoglalniuk Kijevet. Most elvonulnak Harkiv térségéből és a nagyszabású offenzívájuk megakadt a Donbászban" – emelte ki.
A NATO-főtitkár egyben meggyőződését fejezte ki, hogy Ukrajna képes megnyerni a háborút. „Oroszország nem tudja teljesíteni stratégiai célkitűzéseit. (...) Ukrajna kitart. A NATO pedig erősebb, mint valaha" – hangoztatta.
Törökország a nap folyamán ismertette, milyen feltételekkel járulna hozzá Finnország és Svédország esetleges NATO-csatlakozásához.
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter a vasárnapi tanácskozáson kijelentette, hogy Helsinkinek és Stockholmnak fel kell hagynia az Ankara által terrorszervezeteknek tekintett Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) és a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia támogatásával, valamint egyértelmű biztonsági garanciákat kell adniuk és fel kell oldaniuk bizonyos hadiipari termékekre vonatkozó exportkorlátozásaikat is, ha csatlakozni szeretnének a NATO-hoz.
Cavusoglu mindemellett hangsúlyozta, hogy Törökország nem ellenzi a NATO úgynevezett „nyitott ajtók" politikáját. Kiemelte azt is, hogy svéd és finn hivatali partnereivel jó megbeszéléseket folytatott az ügyben és javaslatokat is tettek Ankara legitim aggályainak orvoslására. Hozzátette: bizonyítékokat adott át a finn és a svéd külügyminiszternek, hogy terroristák élnek országaik területén.
