Szövetségi parlamenti (Bundestag-) választást tartanak ma Németországban.
A négy ciklus után a politikából visszavonuló Angela Merkel kormánya az új Bundestag október 26-ra tervezett megalakulásáig marad hivatalban. Utána is működik majd, egészen az új kormány megalakulásáig, de már csak ügyvezető kormányként.
A második világháború utáni 20. Bundestag megválasztására 60,4 millió állampolgár jogosult. Reggel 8 órától este 18 óráig szavazhatnak. A szavazóhelyiségekből távozók megkérdezésén alapuló felmérések (exit poll) közvetlenül az urnazárás után jelennek meg, a hivatalos előzetes végeredmény hétfőn várható. A koronavírus-járvány miatt valószínűleg minden korábbinál többen szavaznak levében, ami várhatóan torzítja az exit pollokat.
A választást felvezető kampány főleg belpolitikai kérdésekről szólt, külpolitikai témák az afganisztáni helyzeten kívül ritkán kerültek szóba.
A szavazás előtti utolsó felmérések alapján a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) 2005 óta megszakítás nélkül kormányzó szövetsége csak a második helyet éri el, támogatottsága történelmi mélypontra süllyed és akár ellenzékbe is szorulhat. A pártszövetség a 2017-es 32,9 százalék után a szavazatok 21-23 százalékát szerezheti meg.
A legtöbb szavazatot várhatóan az eddigi koalíciós társ, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) gyűjti össze, amely 23-25 százalékra számíthat a 2017-es - történelmi mélypontot jelentő - 20,5 százalék után.
A harmadik erő a Zöldek pártja lehet, amely a 2017-es 8,9 százazlék nagyjából kétszeresére, 16-17 százalékra számíthat.
A liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) 11-13 százalékos eredményt érhet el a négy évvel korábbi 10,7 százalék után.
A jobbközép CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) 10-11 százalékon áll, 2017-ben újoncként 12,6 százalékot szerzett.
A balközép SPD-től balra álló Die Linke (Baloldal) 6-7 százalékon áll, 2017-ben 9,2 százalékot szerzett.
A közvélemény-kutatások alapján az eddigi kettő helyett három partnerre lehet szükség parlamenti többséggel rendelkező kormány megalakításához.
A kampányban tett kijelentések alapján az eddigi kormánypártok nem kívánják a következő ciklust is együtt tölteni kormányon. Így SPD-CDU/CSU plusz egy partner, vagy CDU/CSU-SPD plusz egy partner összetételű kormány nem valószínű.
Leginkább az SPD, a Zöldek és az FDP összefogása, a pártok színei (SPD: vörös, Zöldek: zöld, FDP:sárga) alapján közlekedésilámpa-koalíciónak nevezett kormányzati felállás tűnik valószínűnek.
Azonban míg a Zöldek egyaránt nyitottak az SPD és a CDU/CSU felé, az FDP hagyományosan a CDU/CSU természetes szövetségese. Ezért elképzelhető, hogy ugyan az SPD gyűjti össze a legtöbb szavazatot, de mégis a CDU/CSU alakít majd kormányt, méghozzá a Zöldekkel és az FDP-vel.
A pártok színei (CDU/CSU: fekete) alapján Jamaica-koalíciónak nevezett együttműködés legfőbb feltétele, hogy a CDU/CSU legfeljebb néhány százalékponttal maradjon le a szociáldemokraták mögött, mert a liberálisok nem emelnének a kancellári tisztségbe olyan politikust, aki egyértelműen a választás vesztese. A CDU/CSU-nak, illetve a pártszövetség kancellárjelöltjének, Armin Laschetnek a felmérések alapján jó esélye van arra, hogy szorosan az SPD mögött végezzenek.
