Meglepte az Európai Unió tisztségviselőit Albin Kurti koszovói kormányfő, midőn brüsszeli látogatásán elutasította azt az uniós indítványt, hogy május 11-én folytassa a tárgyalásokat az EU közvetítésével Belgráddal, mert, mint mondta, annak (elő)feltételei nem teremtődtek meg. Belgrád korábban közölte, kész tárgyalni minden olyan időpontban, amelyet Brüsszel kijelöl, így a koszovói elutasítás hideg zuhanyként érte az uniós tisztségviselőket.
Kurti Brüsszelben azt tárta az Európai Parlament képviselői elé, hogy feltételei vannak a dialógus folytatásának, az első és legfontosabb pedig az, hogy minden félnek tiszteletben kell tartania Koszovó függetlenségét az Ahtisaari-terv alapján, mely a tartománynak függetlenséget, a szerbségnek zónákat, a szerb ortodox egyháznak pedig védelmet irányzott elő. Kurti szerint a két félnek teljesen egyenrangúnak kell lennie a párbeszéd folytatásában, Koszovó nem valaminek a tárgya, hanem független ország – jelentette ki.
Kurti további követelése, hogy Szerbia ismerje el, háborús bűnöket követett el Koszovóban, ezért indult ellene 1999-ben NATO-légicsapás, mert megítélése szerint a jelenlegi szerb rezsim nem zárkózik el a miloševići politikától. Feltétel az is, hogy Szerbia több mint hárommilliárd euró értékben fizessen kártérítést Koszovónak, háborús kártérítés címén. Közölte, hogy a párbeszéddel helyettese foglalkozik majd, számára a gazdaság, az új munkahelyek, az igazságügy reformja, a koronavírus elleni harc jelenti a prioritást, Belgrád csak e prioritások után szerepel.
Elutasította azt a felvetést, hogy Nagy-Albánia létrehozásán dolgozna, szerinte Szerbia akar Nagy-Szerbiát, ezért vádaskodik. Szerbiát egy poliphoz hasonlította, négy csáppal, a fej maga az ország, a csápok pedig a boszniai Szerb Köztársaság, a koszovói párhuzamos szerb struktúrák, a montenegrói szerb politikai erők és az észak-macedóniai szerb egyház.
