Új szabályokat és szigorításokat vezetett be több európai ország is a koronavírus-járvány megfékezésére. Mindeközben folytatták az oltási kampányt, amit nehezíthet, hogy a héten kevesebb vakcina érkezik az EU-ba. A tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács január 21-én rendkívüli ülését tart, amelynek résztvevői várhatóan összehangolják a járvány elleni védekezést és a tömegek beoltását.
A brit kormány mától átmenetileg minden ország esetében megszünteti a karanténkötelezettségtől mentes beutazás lehetőségét az Egyesült Királyságba. Az intézkedés célja, hogy a szigetország megvédhesse magát a még nem azonosított új koronavírus-változatok behurcolásától.
A vírus brit mutációja megjelent Ausztriában is, emiatt a kormány tegnap további szigorításokat jelentett be. Eszerint január 25-től a kevésbé hatékony maszk helyett a biztonságosabb FFP2 típust kell használni a szupermarketekben, a benzinkutak boltjaiban és a tömegközlekedés járművein; a személyek közötti minimális távolságot pedig két méterre növelik. Február 8-ig érvényes az egész napos kijárási korlátozás, az alapvető szükségleti cikkeket árusító üzletek és gyógyszertárak kivételével zárva maradnak a kereskedelmi egységek, valamint a kulturális és sportlétesítmények, különféle szolgáltatók és az iskolák. A szállodák, éttermek és bárok még tovább lesznek zárva.
Bécsben előzőleg tízezren tüntetettek a korlátozó intézkedések ellen.
Olaszországban is új szabályokat vezettek be. Tegnap óta ismét osztályozzák a tartományokat a járványveszély alapján. Lombardia, Bolzano és Szicília teljesen lezárt térség lesz.
Az ország nagy része közepesen veszélyes a járvány terjedése szempontjából, ami azt jelenti, hogy továbbra sem hagyható el az olasz városok, települések területe.
A járványkorlátozásokat március 5-ig meghosszabbították: országosan érvényben marad az éjszakai kijárási tilalom, a rokonok, ismerősök közötti látogatások napi egy alkalomra való korlátozása, valamint a presszók és bárok este hat órai bezárása. Február közepéig zárva maradnak a sípályák, márciusig az edzőtermek, a múzeumok és a mozik.
Romániában a hét végén már az oltási kampány második szakasza kezdődött meg, amelyben a 65 év fölöttiek, a krónikus betegségben szenvedők, valamint a társadalom számára kulcsfontosságú ágazatokban dolgozók kaphatják meg a koronavírus elleni védőoltást. Az utóbbi csoportba sorolták az államigazgatásban dolgozókat, a hadsereg, a rendőrség, a nemzetbiztonság és az igazságszolgáltatás személyzetét, valamint az alapvető élelmiszerek előállítóit, szállítóit és forgalmazóit, az energiaipar alkalmazottait, a gyógyszerészeket és gyógyszerszállítókat, az áru- és személyszállítókat, tanárokat, papokat, a hulladékgazdálkodásban dolgozókat és az újságírókat.
Spanyolországban eddig 670 ezer ember kapott védőoltást, és – a vírusfertőzés erősödése miatt – bejelentették a járványügyi intézkedések további szigorítását több tartományban is. Kasztília-Leónban szombat óta két héten át négynél többen nem lehetnek az összejöveteleken, kivételes indokokhoz kötik a régión belül a megyék közötti közlekedést, és az éjszakai kijárási tilalom hosszabb lesz. A madridi tartományban is szigorítanak (mától), emiatt a vendéglátóhelyeknek, színházaknak és a moziknak este 10 órakor be kell zárniuk. Emellett tovább bővül azoknak a zónáknak a köre, ahonnan csak meghatározott feltételekkel, például munkavégzés miatt lehet távozni.
Több másik városban a madridihoz hasonló ki- és bejárási korlátozásokat rendeltek el. Katalóniában pedig a járványhelyzet miatt május 30-ra halasztották a február 14-re kiírt regionális parlamenti választást.
Az Egyesült Államokban jelentős változások következnek az új elnök január 20-ai beiktatása után. Joe Biden már a hétvégén kilátásba helyezte új oltóhelyek, köztük száz szövetségi oltóközpont létrehozását, valamint a beiktatását követő első száz napban százmillió adag koronavírus elleni védőoltás beadását.
Elnöksége első hónapjában megkezdik munkájukat a mobil oltóhelyek is, amelyek főként a kisebb településeken működnek majd. Az akcióba bevonják a gyógyszertárakat is.
Az EU vezetőit tömörítő Európai Tanács január 21-én rendkívüli csúcstalálkozót tart. A videókonferencia keretében esedékes ülés résztvevői várhatóan összehangolják a koronavírus-járvány elleni védekezésüket és a tömeges oltási kampányokat. Az uniós lakosság összehangolt beoltása a német BioNTech és az amerikai Pfizer vállalat által kifejlesztett vakcinával 2020. december 27-én kezdődött minden tagállamban. Azóta több cég készítményét is jóváhagyták.
A termelés átszervezése miatt azonban ideiglenesen kevesebb Pfizer/BioNTech vakcina jut az EU-ba. Az intézkedés már a héten érkező szállítmányokra is hatással lesz. A Pfizer 18 százalékkal küld kevesebb oltóanyagot a várthoz, illetve az ígérthez képest.
Az intézkedésnek kizárólag technikai oka van, a cég ugyanis most készül fel rá, hogy az oltásból az eddigi 1,3 milliárd dózis helyett kétmilliárdot állítson elő. A váltás után, vagyis február végén, március elején már jóval több vakcina érkezhet.
A koronavírus-járvány hivatalosan nyilvántartásba vett fertőzötteinek száma meghaladja a 94,5 milliót a világban, a halálos áldozatoké pedig a kétmilliót. A baltimore-i Johns Hopkins Egyetem szerint a fertőzés 191 országban és régióban van jelen. A vírus okozta betegség az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol tegnapig már majdnem 396 ezren haltak meg a járványban, a nyilvántartott fertőzöttek száma pedig mintegy 23 millió. (Forrás: MTI/Reuters) |