Magyarországot háborúba akarják kényszeríteni, és nem válogatnak az eszközökben – mondta a Weltwoche című svájci hetilapnak Orbán Viktor miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy Magyarország politikai vezetése elég erős ahhoz, hogy hazánkat távol tartsa a háborútól.
A lap csütörtökön megjelent számában arra a kérdésre, hogy miként viseli Magyarország az ukrajnai háborút, a kormányfő kijelentette: „minket leginkább az Oroszország elleni uniós szankciók sújtanak”, amelyek felhajtották az olaj és a gáz árát – mutatott rá Orbán Viktor, azt is jelezve, hogy ez 2021-ben 7 milliárd euróba került az országnak, 2022-ben ez az összeg már 17 milliárd euró volt.
A miniszterelnök közölte: a háború megterheli a lelkünket, a pszichénket. „Ukrajna a szomszédunk, ahol magyarok is élnek. Katonának hívják be őket, és százával halnak meg a fronton” – tette hozzá, kiemelve, hogy ez a háború tőlünk nem messze folyik, ezért akar mindenki békét Magyarországon.
A kérdésre, hogy Ukrajnában erőszakkal toborozzák-e a magyarokat, a miniszterelnök úgy reagált:„Ukrajnában most mindenkinek be kell vonulnia a hadseregbe, akár ukrán, akár magyar. Nem lehet azt mondani, hogy a magyarokkal rosszul bánnak. Ők ugyanúgy meghalnak, mint az ukránok.”
„Folyamatos nyomás nehezedik ránk. Háborúba akarnak minket kényszeríteni, és nem válogatnak az eszközökben. Eddig sikerült ellenállnunk. Ez ad nekem reményt. Magyarország politikai vezetése elég erős ahhoz, hogy hazánkat távol tartsa a háborútól. Ezt kellő alázattal, ugyanakkor magabiztosan állítom” – mondta Orbán Viktor.
Felidézte az 1999-es forró napokat is. „1999-ben, amikor kitört a koszovói háború, arra akartak kényszeríteni minket, hogy Magyarország déli határán Szerbiával szemben nyissunk frontot. Akkor már NATO-tagok voltunk. Világossá tettük, hogy a NATO védelmi, nem pedig háborús szövetség. Senki nem kényszeríthet minket arra, hogy megtámadjunk egy másik országot. Ezért engedtük meg, hogy a repülőtereinket használják. De nem támadtuk meg Szerbiát, és nem nyitottunk frontot.”
Kérdésre válaszolva a miniszterelnök az ukrajnai háború legfontosabb felismerésének nevezte, hogy ma Európa kivonult a vitából. „A Brüsszelben hozott döntésekben gyakrabban ismerem fel az amerikai érdekeket, mint az európaiakat” – fűzte hozzá, arra is kitérve, hogy az Európában zajló háborúban ma az amerikaiaké az utolsó szó.
A miniszterelnök egyúttal balszerencsének nevezte, hogy Donald Trump elvesztette az amerikai elnökválasztást, mivel szerinte ha a korábbi, republikánus elnök nyerte volna meg a választást, nem került volna sor háborúra. Orbán Viktor ezen a ponton azt is megjegyezte, hogy a német kormányváltás is megtette a magáét.
A kormányfő egyetértett azzal az újságírói felvetéssel, hogy Európa gyengeségének mélyebb oka az Európai Unióban keresendő, mert szétzilálja a nemzetállamokat anélkül, hogy bármi működőképes dolgot helyezne a helyükre.
A miniszterelnök a háború kimeneteléről szólva kijelentette: azt senki sem nyerheti meg. „Az ukránokkal szemben egy 140 millió lakosú atomhatalom áll, az oroszokkal szemben az egész NATO. Ez teszi a dolgot olyan veszélyessé. Patthelyzet van, ami könnyen világháborúvá fajulhat” – mutatott rá.
Orbán Viktor felidézte: két héttel a háború kitörése előtt, amikor Moszkvában utolsó alkalommal találkozott Vlagyimir Putyinnal, az orosz elnök azt mondta neki, hogy Magyarország NATO-tagsága nem probléma, csak Ukrajnáé és Grúziáé.
„Putyin problémája – ezt mondta nekem – a Romániában és Lengyelországban már létrehozott amerikai rakétabázisok, valamint a NATO esetleges ukrajnai és grúziai terjeszkedése azért, hogy ott fegyvereket állomásoztassanak. Ráadásul az amerikaiak fontos leszerelési szerződéseket mondtak fel. Ezért nem tudott Putyin többé nyugodtan aludni éjszaka” – mondta Orbán Viktor, aki azt is megjegyezte: „megértem, amit Putyin mondott. De nem fogadom el, amit tett”.
Orbán Viktor közölte: elképzelni sem szeretné, hogy mi történik akkor, ha Oroszország elveszíti a háborút. „Oroszország egy atomhatalom. Ez egy geopolitikai sokk lenne, egy globális méretű, potenciálisan pusztító földrengés, sokkal rosszabb, mint Jugoszlávia összeomlása. Maga a tény, hogy Nyugaton most könnyedén veszik az ilyen forgatókönyveket, az a valóságtól való nyugtalanító, sőt ijesztő távolságtartásról, a saját politikában rejlő kockázatok iránti vakságról tanúskodik” – hangsúlyozta.
Nyitókép: Orbán Viktor (Fotó: MTI)
