Magyarország továbbra sem szeretne belekeveredni az ukrajnai háborúba, tűzszünetet és béketárgyalásokat szorgalmaz, és továbbra sem vesz részt a fegyverszállításokban – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, a Kormányinfón.
Gulyás Gergely azt mondta, az elmúlt hetekben egyre több olyan nyilatkozat látott napvilágot, amely komoly aggodalomra ad okot: nap mint nap hallják, hogy nem kell tűzszünet és folytatni kell a háborút. Ezek nem a magyar kormány által kívánatosnak tartott békés megoldás, hanem az eszkaláció irányába mutatnak – hangsúlyozta.
A kormány fenntartja álláspontját, hogy tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség, életet menteni csak békével lehet – szögezte le a miniszter.
Azt is megerősítette: fegyverszállításban Magyarország nem vesz részt, ugyanakkor minden olyan tagállami – védelmi eszközökre, kapacitásnövelésre vonatkozó – felkészülésben aktívan részt vesz, ami akár a NATO védelmi képességeit erősíti meg, akár a magyar hadsereg jobb felszerelését szolgálja.
Közölte: a NATO-tagországoknak világos közös szabályaik vannak, csak akkor bocsátkoznak hadba, ha bármelyik tagállamot támadás ér. Ilyen a közös értelmezés szerint legutóbb 2001. szeptember 11-én történt, tehát az elmúlt bő két évtizedben erre nem volt példa – tette hozzá.
LŐSZERBESZERZÉS
Közölte azt is: a közös európai uniós lőszerbeszerzésben Magyarország szeretne részt venni, de az ennek keretében vásárolt lőszereket csak a Magyar Honvédség fogja felhasználni, külföldre nem küldenek élet kioltására alkalmas eszközöket. Megjegyezte: nyilván lesznek olyan tagállamok, amelyek az így vásárolt lőszerekből a frontra is küldenek. Ismertette: egy hétéves időszakra szóló csoportos megrendelésről van szó, ami előnyös Magyarország számára.
A miniszter helyesnek tartja, hogy az Európai Unió is aktívabb lett katonai területen, ugyanakkor emlékeztetett: a magyar miniszterelnök volt az első, aki már több mint tíz évvel ezelőtt a közös uniós haderő létrehozatalát javasolta. Milyen jó lett volna, hogyha ezt megfogadják az uniós tagállamok vezetői – jegyezte meg.
UKRÁN OKTATÁSI TÖRVÉNY
Arra a felvetésre, hogy a NATO Magyarországot megkerülve hívta össze az Ukrajna-bizottságot, azt felelte: a tanácskozás csupán baráti beszélgetés lehet, hiszen egyes döntések csak egyhangúlag hozhatók meg. A konzultációt Magyarország nem akadályozhatja meg, de Ukrajna közeledése akár az Európai Unióhoz, akár a NATO-hoz, magyarok hozzájárulása nélkül nem lehetséges – tette hozzá.
A probléma az, hogy az ukránok nem változtatnak az oktatási törvényükön – mondta. Világossá tették a tagjelölti státusz támogatásánál is, hogy nincs addig tagság és tárgyalás, amíg az alapvető emberi jogi normáknak nem tesznek eleget az európai uniós nyelvek használata területén. Nincs más eszköze a magyar diplomáciának – tette hozzá Gulyás Gergely.
A kormánypárti frakciókban kialakult vitát a finn és svéd NATO-csatlakozásról a finnek esetében sikerült feloldani, remélhetőleg ez mielőbb megtörténik a svédek esetében is – válaszolta újságírói kérdésre.
GABONADÖMPING
Téves döntés született, amikor az Unió nem biztosított Magyarországnak kárpótlást az ukrán gabonadömping piactorzító hatása miatt – jelentette ki. Elmondta: hat ország fogalmazta meg igényét, abból három kapott forrást, holott látszik az ukrán gabona hatása a magyarországi árakra. A kormány már foglalkozott a kérdéssel, és ha tud, válaszintézkedéseket hoz – tette hozzá.
Azt is jelezte: az OGYÉI vizsgálatot végez az ide érkező ukrán mezőgazdasági termékek minőségére vonatkozóan. Megjegyezte: „ebben az ügyben át vagyunk verve; amikor az Unió az Ukrajnával való közös szolidaritásról beszél, akkor jó lenne, ha ez arra is vonatkozna, hogy ne néhány ország búzapiacát tegyék tönkre olcsó ukrán termékekkel. Ezt vagy juttassuk el olyan országokba, ahol valóban a legnagyobb nélkülözés van, vagy Európa vállalja közösen ennek terheit” – mondta.
UNIÓS PÉNZEK
Szólt arról is, hogy miután Magyarország nem hajlandó követni a többség háborúpárti álláspontját, ezért sokkal lassabban haladnak az Unióval a tárgyalások is. Ha a magyar politikai élet egységes álláspontot tudna képviselni, akkor jobban állnának – mondta, bírálva az ellenzéket, amely szerinte tevékenyen járul hozzá a Magyarországnak járó uniós források visszatartásához.
Jelezte: Magyarország részéről akár már áprilisban is érkezhetnének a brüsszeli források, hiszen teljesítette a vállaltakat, az a kérdés, hogy Brüsszel érvényesít-e a jogon kívül álló politikai szempontokat. Hozzátette: az Unió nem tartja a határidőket, nem jogszerűen jár el Magyarországgal szemben.
Nyitókép: Gulyás Gergely (Fotó: MTI)
