Várjuk a svéd kormányzati szereplőktől, hogy megnyugtassák a magyar Országgyűlés tagjait. Az a célunk, hogy minél nagyobb parlamenti többséggel tudjuk támogatni Svédország NATO-csatlakozását, hasonlóan Finnországéhoz – jelentette ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök politikai igazgatója a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Orbán Balázs szerint „a helyzet a Napnál is világosabb: támogatjuk a svéd csatlakozást is, a kormány már döntött róla, a parlamenten a sor, de van egy kis bökkenő". A képviselők közül néhányan nem nyugodtak, mert az elmúlt években svéd kormányzati szereplők sportot űztek abból, hogy folyamatosan megkérdőjelezték a magyar demokrácia állapotát, sértegették a magyar választókat, s ezáltal egész Magyarországot – mondta. Jelezte ugyanakkor, hogy nem szeretnének állást foglalni a Svédországra tartozó belpolitikai témákban, és ezt elvárják másoktól is a magyar kérdések tekintetében.
Közölte: Finnország esetében egy „különleges történelmi barátságról és szövetségről" van szó. „Úgy tűnik a finnektől sikerült megerősítést kapni, hogy ezek a problémák a jövőben nem maradnak fenn", de – tette hozzá – Svédország esetében nem ez a helyzet.
A politikai igazgató az Ukrajnában dúló háborúról elmondta: a fegyveres konfliktusnak csak vesztesei lesznek. Európa és Magyarország érdeke is az, hogy a mielőbbi tűzszünet után béketárgyalások kezdődjenek, és hosszú távon rendezzék a kontinens biztonságát.
A minapi európai uniós csúcstalálkozó kiemelt témájával, vagyis az Ukrajna elleni háborúval összefüggésben pedig azt hangsúlyozta, hogy Budapest támogatja a védelmi együttműködés fejlesztésére vonatkozó javaslatokat. Így azt is, hogy az EU-tagok képesek legyenek megvédeni magukat bármilyen katonai fenyegetéssel szemben. Ám arra nem hajlandó, hogy ezen együttműködések eredményeként az ukrán–orosz frontra magyarországi, vagy Magyarország révén beszerzett fegyverek kerüljenek. Támogatjuk a közös fegyverbeszerzést, de abból csak a magyar honvédség részesülhet, így továbbra is kiállunk azon elv mellett, hogy nem veszünk részt a konfliktusban fegyverszállításokkal – hangsúlyozta.
A szolidaritási folyosókon Európába áramló, hat országot negatívan érintő ukrán vámmentes gabona ügyéről elmondta: megállapodás született arról, hogy közösen próbálnak nyomást gyakorolni az Európai Bizottságra (EB). Elsősorban azért, hogy mindegyik érintett országot kompenzáló mechanizmust találjon ki.
Orbán beszámolt arról is, hogy az uniós csúcson szó esett a migrációról. Utalt rá, hogy Ursula von der Leyen EB-elnök bizonyos előrelépésekről számolt be, „de ezek inkább megúszó jellegűnek tűnnek". Hangsúlyozta: jelenleg az uniós jog és annak brüsszeli értelmezése nem támogatja a magyar határvédelmi rendszert, hanem megpróbálja a hatékonyságát aláásni. Szerinte az illegális migrációs nyomás folyamatosan nő a déli határszakaszon, ezért Magyarország eltökélt szándéka a kerítés erősítése. Erre kér támogatást, ám az unió továbbra is bevándorláspárti.
Szólt arról is, hogy az EU-csúcson elfogadott zárónyilatkozat tartalmazza az Európát sújtó demográfiai kihívásokra szóló felhívást. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: az Európa családpolitikájával összefüggő negatív tendenciák érintik az egész kontinens jövőjét, versenyképességét, lehetőségeit a globális térben, ezért ezzel foglalkozni kell. Hozzáfűzte: de nem olyan értelemben, hogy „kettőnél több biológiai nemet kell feltalálni, hanem a gyermekeket vállaló hagyományos családokat kell támogatni".
Nyitókép: hirtv.hu
