A második bécsi döntés évfordulója, azaz Észak-Erdély visszacsatolása napján Horthy Miklós egykori kormányzó szobrát helyezte el a Mi Hazánk, a párt politikusának, Dúró Dórának, az Országgyűlés alelnökének parlamenti irodájában. A párt egy határozati javaslatot is beterjesztett a Ház elé annak érdekében, hogy az Észak-Erdély visszacsatolásáról szóló második bécsi döntés évfordulója legyen a hazatérés napja.
A Mi Hazánk provokatívan következetesen parlamenti szoboravatásnak nevezi az eseményt, és amint az várható volt, ez nagy visszhangot keltett a médiában és hatalmas vitát váltott ki a közösségi oldalakon. A Demokratikus Koalíció nevében az ismert egykori televíziós újságíró, Kálmán Olga, a párt frakciószóvivője adott ki közleményt. „A magánlakásán bárki annak az eszmének hódolhat, ami jólesik neki, de a magyar Parlamentben ennek nincs helye, ugyanis egyik helyisége sem magánterület. Ha a parlament elnöke eltűri ezt a náci provokációt, akkor sok egyéb bűne mellett maga is a náci mocsok sárfoltját viseli mostantól. Náciknak nincs helyük a Parlamentben” – írta a politikussá avanzsált médiaszemélyiség.
A Raoul Wallenberg Egyesület elnöksége is közleményt adott ki. „Tiltakozunk, hogy a jobboldali radikális párt, az egyik alelnöki szobában Horthy Miklós szobrát tervezi felavatni az Országgyűlés sokat látott épületében. Sajnos ahhoz már hozzászoktattak minket, hogy a nemzet egységét nem erősítő, szélsőséges nézetekkel – szinte minden ciklusban – bejuthatnak a parlamentbe, de Horthy Miklós kormányzó méltatlan a közterületi szoborra, hiszen felelős az értelmetlen hadüzenetekért, a felkészületlen katonák vágóhídra küldéséért és a vidéki zsidóság deportálásáért, valamint az azt megelőző zsidótörvényekért is. Reméljük, hogy a kétharmados kormányzat – amely éppen most bizonyítja az EU felé demokratikus jogképességét – gátat vet a nemzet egységét aláásó törekvéseknek” – áll az egyesület mérsékeltebb hangvételű közleményében, amely az egykori kormányzó egyébként mai napig vitatott, sokakban érzelmi viharokat kiváltó történelmi megítélésével érvel.
A Mandiner az úgynevezett szoboravatással kapcsolatban kérdéssel fordult Kövér László házelnökhöz.
„Az alelnök döntése, hogyan rendezi be dolgozószobáját, ezt a döntést az Országgyűlés Hivatalának nem áll módjában korlátozni”– érkezett a válasz az Országgyűlés Hivataltól.
Dúró Dóra az irodai „szoboravatáson” az elmúlt harminc év egyik legnagyobb emlékezetpolitikai mulasztásának nevezte, hogy Horthy Miklós kormányzó államférfiúi munkásságát nem kezeli méltó módon a magyar állam. Sajnálatosnak nevezte, hogy a baloldal a III/II-es Horn Gyuláról és a fehérellenes rasszista Nelson Mandeláról nevezett el közterületeket, a Fidesz pedig arra a Lóth Balázsra bízza a valaha volt legnagyobb költségvetésű magyar filmet, aki azzal büszkélkedett, hogy történelmet írt LMBTQ-ügyben.
Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke és parlamenti frakcióvezetője kijelentette: a magyarságnak szerinte meg kell erősödnie lelkileg, ha szeretne hasonló időszakot elérni, mint Horthy Miklós ideje alatt, amikor világháború, a gyalázatos tanácsköztársaság és országcsonkítás után volt Magyarország, mégis fejlődő pályára állt.
Azt mondta: ehhez rendbe kell tenni a múltat. Szerinte a bécsi döntésekkel a nagyvilág valamennyire igyekezett orvosolni a trianoni békediktátum miatt kialakult sebeket, szégyennek nevezte, hogy az elmúlt tizenkét évben a magát nemzetinek valló Orbán-kormány egyetlen nemzetközi fórumon sem hozta fel, hogy a legitim döntésekkel visszakerült területeket később mégis elcsatolták.
Novák Előd, a párt frakcióvezető-helyettese az eseményt megelőző sajtótájékoztatón közölte: céljuk, hogy az Országház Kupolatermében a nemzet nagyjainak szobra mellett az utolsó kormányzó is helyet kapjon. Egy márványlapot szeretnének felállítani – közölte –, ám kezdeményezésükre Kövér László házelnök nem válaszolt, a szoboravatásról szóló keddi sajtótájékoztatójukat pedig a házelnök kitiltotta a Kék Társalgóból, vagyis a Szent Korona melletti helyiségből.
Szerinte a DK vezetésével azok háborognak a szobor ellen, akik ha tehetnék, mindig szivárványszínű zászlót tűznének a Parlamentre.
Az MTI beszámolója szerint az eseményen még Zetényi Csukás Ferenc, a Horthy Miklós Társaság tiszteletbeli elnöke mondott beszédet, valamint Kovács Attila református lelkipásztor áldotta meg a szobrot. Az 57 centiméteres bronz mellszobor Csák Attila alkotása.
