A Magyar Közlönyben belügyminiszteri rendelet jelent meg, amely a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló korábbit írja át. Pintér Sándor belügyminiszter a 20 éves rendelet mellékletén módosított: megváltoztatta a terhesség megszakításához szükséges kérőlapot.
A módosítás lényege, hogy az állapotos nőknek meg kell hallgatniuk a szívhangot, és erről a szülész-nőgyógyásznak leletet is kell kiállítania ahhoz, hogy abortuszt végezhessenek rajtuk.
A rendelet holnap, szeptember 15-én lép hatályba.
Az érzékeny téma, amint arra számítani lehetett, sokak tiltakozását váltotta ki a világhálón. A Hetek kérdést intézett a belügyminisztériumhoz az ügyben, amire a tárca közleményben válaszolt, melyben többek között azt írják: „Kutatások bizonyítják, hogy a magyarok közel kétharmada az első szívdobbanáshoz köti a gyermek életének kezdetét. A szívdobbanás korszerű eszközökkel már a várandósság korai szakaszában kimutatható, ezért a szakmai irányelv teljesebb körben ajánlja a tájékoztatást a várandós nők számára.”
A Demokratikus Koalíció magyarázatot kér a kormánytól, hogy miért kezdett abortuszszigorításba a Fidesz, illetve mikorra várható a következő szigorítás – közölte az ellenzéki párt elnökségi tagja kedden online sajtótájékoztatón.
Ráczné Földi Judit azt mondta, hogy Pintér Sándor belügyminiszter minden előjel és előzetes egyeztetés nélkül, egy „szélsőjobboldali ihletésű” rendeletben nyúlt hozzá az abortusztörvényhez, minden terhességmegszakításnál kötelezővé téve annak igazolását, hogy az állapotos nőnek megmutatták a magzat szívhangját.
A DK elnökségi tagja szerint a döntés arról szól, hogy még egy papírt kelljen beszerezni, és mivel ez időigényes, az abortuszra várók csússzanak ki abból az időkorlátból, ameddig még engedélyezett a terhességmegszakítás.
Ráczné Földi Judit elmondta: tudni akarják, hogyan lehet egy ilyen súlyos döntést miniszteri rendeletben, tehát a parlament megkérdezése nélkül meghozni.
Számos országban kezdődött ezzel a szigorítással az a folyamat, amelynek a végén betiltották az abortuszt – fűzte hozzá.
Egészen más álláspontra helyezkedett a Szent István Intézet közleménye, amelyben az áll: a magzati élet védelméről szóló törvénnyel kapcsolatos új eljárásrend a várandós nőnek is lehetőség, az árnyaltabb, megalapozottabb döntés esélyét jelenti.
Azt írták, „a megfogant élet, melyet az Alaptörvény is védeni rendel, ezzel esélyt kaphat: létezéséről üzenhet a sorsáról – rövid idő alatt, krízishelyzetben – döntő édesanyának”.
Úgy fogalmaztak: a várandós nőnek is lehetőség az új eljárásrend, amely az árnyaltabb, megalapozottabb döntés esélyét hordozza, hiszen a kismamára nehezedő kényszerek sűrűjében épp csak az érintettel való kommunikáció nem valósul meg.
A Szent István Intézet javasolja, hogy az élet kopogtatásának első pillanatától a várandós nőknek álljon rendelkezésükre egy éjjel-nappal hívható krízisszolgáltatás is, amelynek telefonszáma már a várandósteszteken feltüntetve segítséget nyújthat a valamely okból nehéz helyzetben lévő édesanyáknak.
