A magyar kormány teljesíti az Európai Bizottság kéréseit, de abból kell kiindulni, hogy mindig újabb és újabb kérések érkeznek majd – mondta Orbán Viktor miniszterelnök egy interjúban, amely hétfőn jelent meg a Budapester Zeitung című német nyelvű lap hírportálján.
A kormányfő a magyar–német kormányzati kapcsolatokról elmondta, hogy a német szövetségi kormány programját egy világ választja el a magyar kormány programjától, a német kormányt alkotó koalíció legnagyobb ereje, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) pedig a legmagyarellenesebb párt Európában.
„Így komoly erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy áthidalhassuk a két ország között egyre több területen meglévő különbségeket” – emelte ki Orbán Viktor.
A legnagyobb ellenzéki erőtől, a jobbközép CDU/CSU pártszövetségtől jobbra álló, ugyancsak ellenzéki Alternatíva Németországnak (AfD) pártról szólva kifejtette, hogy „az államközi kapcsolatok fontosabbak a pártok közötti kapcsolatoknál, ezért kénytelenek vagyunk feláldozni az AfD-vel való kapcsolatokat a lehető legjobb kormányközi kapcsolatok oltárán, hiszen a német demokrácia sajátossága, hogy ha lépéseket tennénk az AfD-vel kapcsolatban, az kihatással lenne a kormányközi kapcsolatokra”.
Hozzátette, hogy a CDU magyar szempontból ma már baloldali párt, és ugyanez érvényes a bajor CSU-ra is.
A magyar–német viszonnyal összefüggésben annak a véleményének adott hangot, hogy Németország multikulturális társadalommá vált, és a magyar társadalom sokkal pluralistább, szabadabb és békésebb, mint a német társadalom.
Mint mondta, Németországban liberális hegemónia uralkodik, vagyis csak egy narratívának van helye a nyilvánosságban, és aki ettől eltér, az már nem létezik ezen nyilvánosság számára, Magyarországon viszont a közbeszéd pluralista struktúrájú.
Aláhúzta: „Németországban, de általában Nyugat-Európában is kettős mércét alkalmaznak, amit mi, magyarok semmiképpen nem tűrünk”, ugyanakkor nincs értelme a Németországgal kialakult politikai feszültség fokozásának, mert az együttműködés sokkal fontosabb.
Arról is szólt, hogy „a következő 10–20 évben egyre több nyugat-európai fog hozzánk költözni, mert Magyarország egy biztonságos, keresztény és a hagyományokra büszke ország. Hozzátette, hogy az európai történelemben mindig nagy nyereség volt a befogadó országok számára, amikor Nyugatról érkeztek bevándorlók, ezért Magyarország is szívesen látja a menekülteket, de csak ha nyugatról érkeznek.
Az ukrajnai háborúról szólva kifejtette: „Európa jelenleg úgy támogatja Ukrajnát, hogy a kontinens egy eszkalációs spirál irányába kényszerül, és ha nem állítjuk meg ezt a folyamatot, akkor mi magunk is háborúba kerülünk, bár ezt eddig nem akartuk”.
Mint mondta, „amit az EU most tesz, az teljesen tönkreteszi racionális és geopolitikai érdekeit, a szankciókról szóló döntések kizárólag erkölcsi és érzelmi alapon születtek”. Jelezte: németországi látogatása során is hiába kereste a német energia- és szankciós politika racionális magját.
Azokra a kérdésekre, hogy mit kellene tennie Európának, azt mondta, hogy háborúkat gyenge államférfiak is kiválthatnak, de erősek kellenek a békefolyamat kezdeményezéséhez és a háborúk lezárásához, így a német kormány remélhetőleg előbb-utóbb belenő abba a szerepbe, amelyet Németországnak az európai súlya okán valójában be kellene töltenie. Abban is lehet reménykedni, hogy visszatér Donald Trump volt amerikai elnök és Benjamin Netanjahu volt izraeli kormányfő.
Hozzátette: a háború nem ukrán–orosz tárgyalásokkal fog véget érni, ehhez amerikai–orosz tárgyalásokra is szükség van, amíg azonban a két félnek nem egyértelmű érdeke a béke, addig a háború folytatódni fog.
Arról is szólt, hogy a kormány tudatosan nem hánytorgatja fel az ukrajnai magyar kisebbség és a jogaik elleni támadásokat, de ez nem jelenti azt, hogy amnéziában szenvednénk. A háború után a magyar kisebbség jogait is garantáló, átfogó megállapodást kell kötni a magyar–ukrán együttműködésről.
