Az elmúlt tizenkét évben közös erővel sikerült átlépnünk a nemzetrészeinket elválasztó határokat, és újra tudtuk egyesíteni a magyarokat – jelentette ki Nagy István agrárminiszter hétfőn Budapesten, a XI. Kárpát-medencei Összefogás Fórumon.
A miniszter kiemelte: a határon túli nemzetrészek számíthatnak az anyaország támogatására, az országhatárokon belül élő magyarság pedig építhet az erdélyi, felvidéki, délvidéki, kárpátaljai, drávaszögi, muravidéki magyarságra, amely őrzi és ápolja kultúránkat, hagyományainkat, nyelvünket mint a megmaradás zálogait.
Ez mindannyiunk közös érdeke itt, a „zordon Kárpátoknak fenyvesekkel vadregényes táján” – mondta.
Az elmúlt tizenkét év egyik legnagyobb eredménye, hogy a magyar nemzetet a határok megváltoztatása nélkül sikerült – közjogi és lelki értelemben – újraegyesítenünk – mondta a rendezvényen szintén felszólaló Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára. A mai napon, december 5-én, a szégyenteljes gyurcsányi nemzetárulás tizennyolcadik évfordulóján különösen fontos hangsúlyoznunk ezt – tette hozzá.
A megmaradáshoz, a helyben maradáshoz kell a legnagyobb erő, és e nemes küzdelem egyik eszköze a Kárpát-medencei Összefogás Fórum, a Kárpát-medence legnagyobb agrárszakmai rendezvénye – hangsúlyozta a rendezvényt megnyitó Nagy István agrárminiszter.
Célja, hogy találkozzunk egymással, az agrárszakma képviselői építsék és bővítsék kapcsolataikat, együtt, közösségben gondolkodjunk a lehetőségeinkről, és nem utolsósorban: értékeljük az eltelt esztendőt – közölte.
Nagy István elmondta, számára a találkozó advent egyik ajándéka. „Ékes bizonyítéka annak, hogy a szeretet, az egymás iránti törődés, a szolidaritás nemcsak gyógyítja a tizennyolc évvel ezelőtti események, a baloldal árulásának sebeit, de életet, lehetőséget teremt. Megmutatja, hogy számíthatunk egymásra” – fogalmazott.
A miniszter az évet jellemezve úgy fogalmazott: nehéz idők mögöttünk, nehéz idők előttünk. A történelmi aszály, a jelenlegi orosz–ukrán háborús konfliktus és az arra válaszul érkező szankciók, amelyek az energiaárak, alapanyagok robbanásszerű emelkedéséhez vezettek, komolyan igénybe veszik erőforrásainkat, határon innen és túl is – mutatott rá, hozzátéve: ebben is közösek vagyunk, közös a sorsunk.
Nagy István kiemelte: hittel, következetességgel, hűséggel kiálltunk és kiállunk önmagunkért, magyarságunkért, a magyar családokért, még ha ez sokszor nem nyeri el egyesek tetszését.
A kormány első lépésként az új alaptörvénnyel, az állampolgárság és a választójog kiterjesztésével erkölcsi és közjogi értelemben megerősítette az egységes magyar nemzet eszményét és valóságát. Majd pedig lépésről lépésre megtöltötték tartalommal: a magyar gazdaság egyre jobb teljesítményének köszönhetően egyre többet fordíthattunk a határon túli magyarság, köztük döntő részben agrárvállalkozások anyagi támogatására – mondta.
Mint rámutatott, pályázati lehetőségeket biztosítottak, illetve biztosítanak, a támogatások által pedig megerősödhetnek a gazdaságok.
Elindították 2018-ban a Kárpát-medencei Falugazdász Programot, amelynek jelentőségét, a benne rejlő lehetőségeket egyre többen ismerik fel és használják. A falugazdászok munkájának eredményeként a külhoni gazdák belekerülhetnek az anyaország kül- és belkereskedelmi vérkeringésébe is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hatékonyság és eredményesség érdekében – a példaértékű Délvidékhez és Felvidékhez hasonlóan – Erdély és Kárpátalja vonatkozásában is koncentrált irányítás szükséges, amely egyúttal a párhuzamos területi lefedettségek elkerülésére is megoldást jelent – mondta Nagy István.
Közölte, céljuk és határozott elvárásuk, hogy ennek mentén a program a lehető legjobban szolgálja a külhoni magyar gazdák megmaradását és érvényesülését.
A miniszter elmondta, egyik legújabb programjuk az idén útjára indított Schams Ferenc Terv, amelynek segítségével a határon túli magyar borvidékek ismét visszanyerhetik régi fényüket.
„Aki csak egy kicsit is érti a gazdasági összefüggéseket, és hajlandó levenni a szemellenzőjét, azt láthatja, hogy a magyarság és a Kárpát-medence gazdasági sikere a szomszédos államoknak is eredményeket jelent, javítja a versenyképességet” – fogalmazott Nagy István, rámutatva: a gazdaságfejlesztési támogatások elősegíthetik, hogy a térség Európa új igazodási pontjává emelkedjen.
A miniszter kijelentette: a fennmaradásához elengedhetetlen a határon átnyúló, tapasztalatcserére épülő, válságálló és egyben versenyképes agrárium megléte. „Minden egyes földbe hullott vetőmag a megmaradásunkat szolgálja. Mind erkölcsi, mind fizikai értelemben ez a megmaradásunk alapja, hogy kenyeret tudjunk tenni a családok asztalára” – mondta.
A magyar nemzetet 2010 után a meglévő határok mellett, békés eszközökkel tudtuk újraegyesíteni – mondta előadásában Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára.
A nemzetpolitikai államtitkár előadását hallgatják a résztvevők (Facebook/Potápi Árpád oldala)
Hangsúlyozta: ez óriási eredmény, amely 2010. május 26-án, a kettős állampolgárságról szóló törvény elfogadásával kezdődött.
A 2004. december 5-i, a kettős állampolgárságról szóló népszavazás következménye volt, hogy a leendő kormánypártok már a kampányban megígérték, ha hatalomra kerülnek, megteremtik a kettős állampolgárság lehetőségét – mondta.
Az államtitkár közölte: ma már több mint egymillió-százhetvenezer új magyar állampolgárról beszélhetünk.
A nemzetpolitika időszakairól szólva elmondta, hogy annak két időszaka volt: 2010 és 2014 között közjogi értelemben, jogszabályokkal megteremtették azt az alapot, amelyre azóta is lehet építkezni. Majd 2014–2015-től kezdődően alapvetően a gazdasági támogatások irányába tudtak fordulni, hogy a szülőföldön való boldogulást megerősítsék.
Potápi Árpád János kiemelte: a kormánynak ma nincsenek olyan, a határon túli magyarságot érintő intézkedései, amelyekről előtte a közösségeket és politikai vezetőiket ne kérdezték volna meg.
Az idei év a nemzetpolitikában is elsősorban a cselekvést jelentette, hiszen a cselekvő nemzet tematikus év keretében hajtják végre a programjaikat – mondta.
Potápi Árpád János kijelentette: április 3-án történelmi győzelmet arattunk – nemcsak Magyarországon, hanem a világban bárhol –, hiszen minden magyar ember szavazata benne van abban, hogy a Fidesz–KDNP kormányzó erő 2010 óta a legnagyobb győzelmét hajtotta végre.
Az államtitkár megjegyezte azt is, az elmúlt időszakban a magyar intézményrendszert szerte a Kárpát-medencében megerősítették.
Potápi Árpád János közölte, a jövő évben viszik tovább a programokat, és ki is bővítik azokat.
Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke, az Országgyűlés alelnöke köszönetet mondott a kormánynak, hogy a határon túli falugazdász-hálózatot életben tartja, segíti és működteti. Az érdekképviseletekre hárul a hálózat olyan működtetésének feladata, hogy az valóban a határon túli magyar emberek számára jelentsen előnyt, sikert, együttműködést – mondta.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a 2004. december 5-i népszavazás kapcsán arról beszélt, azért gyűltek össze, hogy elmossák december 5. fájó emlékét, és ez a dátum ne a szétszakadásról, megtagadásról szóljon, hanem az összetartozásról.
Minden magyar része a magyar nemzetnek 2010 óta, éljen bárhol is a világban. Felelősséget érzünk egymásért, és segítjük is egymást minden lehetséges eszközzel – hangsúlyozta.
Nyitókép: Nagy István agrárminiszter (Fotó: MTI)
