Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerdán tartotta meg a már hagyományosnak mondható évzáró nemzetközi sajtótájékoztatóját. A magyar és a külföldi újságírók két órán át tehettek fel szabadon kérdéseket a kormányfőnek.
A kérdés-felelet kezdete előtt Orbán Viktor mintegy negyedórás bevezetőt tartott, melyben a végéhez közeledő év legfőbb eredményeit és kihívásait összegezte. 2022-t a rendszerváltás utáni legnehezebb évként jellemezte. Ennek ellenére Magyarország rendkívüli teljesítményt tudott nyújtani – mondta.
Az ország által nyújtott rendkívüli teljesítmények közé sorolta a tavaszi országgyűlési választást, az ország háborúból történő kimaradását, azt, hogy az ország a migrációval szemben állta a sarat, képes volt finanszírozni a megemelkedett energiaárakat és ugyancsak ide sorolta a munkaalapú társadalom megőrzését, az Európai Unióval történő megállapodást.
A kormányfő kiemelte, 2023-ban is az lesz a legfontosabb Magyarország számára, hogy kimaradjon a háborúból. A másik fontos cél, hogy kimaradjunk az európai recesszióból, tehát Magyarországon a gazdasági növekedés ne mínusz legyen, hanem plusz – fűzte hozzá.
HÁROMMILLIÁRD A HÁROMMILLIÓVAL SZEMBEN
A miniszterelnök a tavaszi országgyűlési választást úgy értékelte, „a magyarok nem kértek a külföldi beavatkozásból, nem kértek a dollárbaloldalból és nem hiszem, hogy ez egyhamar megváltozik Magyarországon”.
Hozzátette: a választás valódi szabadságharc volt, meg kellett védeni az ország függetlenségét és szuverenitását, mert a nemzetközi szereplők olyan súllyal vettek részt a magyar parlamenti választáson, mint korábban sohasem. Mintegy hárommilliárd forintnyi dollár állt szemben hárommillió szavazóval, és az utóbbiak győztek – mondta a kormányfő.
A legfontosabbat hozták létre a magyar választók, egy stabil cselekvőképes és kiszámítható kormányzatot, és ez nehéz időben a legnagyobb érték – fűzte hozzá.
Orbán Viktor kiemelte azt is, hogy folytatódik az 1990 óta tartó hagyomány, amely megkülönbözteti Magyarországot a többi európai államtól: Magyarországon kívül ugyanis nincs még egy olyan ország, ahol 1990 óta ne tartottak volna előre hozott választást.
Stabilitás és kiszámíthatóság szempontjából egész Magyarország az első helyen áll – mondta.
Felértékeli a választási teljesítményt, hogy a brüsszeli és a liberális világ baloldali kormányt akart – fogalmazott a jobboldali magyar kormány vezetőjeként.
„Azért nem jöttek létre a szerződések az Európai Unióval már 2021 nyarán, holott már akkor meg lehetett volna kötni azokat, mert az EU kormányváltást akart, és nem akart a választások előtt pénzt adni. Megjegyezte, ugyanez a cél most Lengyelország esetében is, ahol ugyancsak baloldali kormányt szeretne látni Brüsszel” – mondta.
SZÜGYIG A HÁBORÚBAN
A háborúból Magyarországnak mindenképpen ki kell maradnia – emelte ki Orbán Viktor. „Részben azért, mert Ukrajnában sok magyar él, részben pedig azért, mert a háború mindig rossz, a háborúban emberek halnak meg, és több száz magyar is meghalt már, akiket az ukrán hadseregbe soroztak be.”
Kiemelte: a szomszédságban zajló háborúnak eddig csak vesztesei vannak. Vesztes a két egymással szemben álló fél és az európai gazdaság is.
Úgy fogalmazott: a magyar felfogás szerint ha el akarod kerülni, hogy részt vegyél egy háborúban, akkor ne engedd, hogy belesodorjanak. A miniszterelnök szerint azonban Európa nagy része már benne van a háborúban, belesodródott.
Aki fegyvert szállít, az benne van a háborúban legalább bokáig, aki az egyik hadviselő fél katonáit kiképzi, az benne van térdig, aki még műveleti, irányítási képzést is ad, az benne van kötésig a háborúban – mondta.
Ha pedig az egyik hadviselő felet teljes egészében finanszírozza, most már nemcsak a hadi kiadásokat, hanem az állam működését is, mint ahogy az EU teszi 18 milliárd euró erejéig, az szügyig van benne a háborúban.
Reményét fejezte ki, hogy nem keveredik bele Európa nyakig a háborúba.
Később kérdésre válaszolva elmondta, egy független és szuverén Ukrajna létezése magyar nemzeti érdek is. Magyarország nem érdekelt abban, hogy az európai és az orosz gazdaságot véglegesen kettéválasszák, ezért amit meg lehet menteni az oroszokkal való gazdasági együttműködésből, azt próbálják megmenteni.
Ezzel kapcsolatban a későbbiekben azt is elmondta, hogy ha a Keletet és a Nyugatot szembeállítják, akkor Magyarország helyzetéből kifolyólag csak a Nyugat perifériája lehet, ám ha a Kelet és Nyugat együttműködik, akkor ugyanennél a helyzeténél fogva a világ közepe.
Magyarország nem akar belesodródni a háborúba, de meg akarja adni Ukrajnának azt a segítséget, amelyet az emberiesség parancsa megkövetel – emelte ki. Az ország legnagyobb humanitárius akcióját indították meg a háború kitörésekor, hogy segítsenek az ukránoknak.
Arra a kérdésre, hogy a miniszterelnök fenntartja-e felajánlását, hogy Budapest is lehet a fegyverszüneti vagy béketárgyalások helyszíne, Orbán Viktor jelezte, a felajánlás állandó, ugyanakkor nem a helyhiány miatt nincsenek tárgyalások, hanem azért, mert a harcoló felek, illetve a mögöttük álló nagyhatalmak egyelőre nem szánták el magukat erre.
Megismételte korábbi állítását, hogy alapvetően amerikai–orosz tárgyalásokra van szükség.
„Ha nincsenek amerikai–orosz tárgyalások, nem lesz béke” – mondta.
TÍZMILLIÁRDDAL TÖBBE KERÜLT
Sikerként szólt arról is, hogy Magyarország képes volt finanszírozni a megemelkedett energiaárakat, utalva arra, hogy ugyanazért a mennyiségért a tavalyi 7 helyett 17 milliárd eurót kellett fizetnie. Hangsúlyozta: úgy teremtette elő ezt az összeget az ország, hogy a rezsivédelmi rendszer lényegét meg tudta őrizni, és ez 2023-ra is megoldott.
Kérdésre válaszolva az Adria kőolajvezeték tranzitdíjának horvátok által belengetett drasztikus megemeléséről Orbán Viktor kifejtette, a Magyarország fair árat akar fizetni, Horvátország pedig fair árat szeretne kapni, ezért tárgyalni kell. Hozzátette: e kérdésben még nem kaptak választ az Európai Bizottságtól.
A további magyar eredmények között említette, hogy sikerült megőrizni a munkaalapú társadalmat, harmincéves csúcson van a foglalkoztatás, az emberek 74,6 százaléka dolgozik.
Bár 2022 választási év volt, mégis sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt, ami nagyon ritka az európai politikában, de Magyarországon nem példátlan, 2018-ban is így történt. Közben visszakapták az idősek a 13. havi nyugdíjat, a családosok adójuk tekintélyes részét, és bevezették a 25 év alattiak adómentességét.
A miniszterelnök rendkívüli teljesítmények nevezte azt is, hogy a liberális világban uralkodó hungarofóbiát leküzdve sikerült az EU-val megállapodni. Azt mondta, reményei szerint az erről szóló megállapodásokat a következő egy-két napban alá is írják.
ERŐSÍTENEK A DÉLI HATÁR VÉDELMÉN
A migráció feltartóztatását és a rezsivédelem fenntartását is az idei év sikerei között említette Orbán Viktor. Mint mondta, Magyarország az egyetlen európai ország, amelyet egyszerre két irányból ér migrációs nyomás, hiszen a déli irány mellett Ukrajna felől milliós menekültáradat jelent meg.
Fantasztikus eredménynek nevezte, hogy az idén negyedmilliónál több illegális határátlépési kísérletet sikerült megakadályozni.
A határkerítés kapcsán kérdésre válaszolva azt mondta, hogy bár 250 ezer határátlépési kísérletet megakadályoztak, mégis van olyan, aki keresztüljut. Már 2500 embercsempész ül börtönben, mégis vannak újra és újra emberek, akik vállalkoznak az embercsempészetre.
Közölte, Magyarország felállított egy teljesen új, csak a határvédelemmel foglalkozó testületet, ezek a határvadászok. Magyarország ünnepli Horvátország schengeni csatlakozását, mert az lehetővé teszi, hogy a horvát–magyar határról, amit eddig védeni kellett, átvezényeljenek élő erőt a magyar–szerb határra.
Orbán Viktor beszélt arról is, hogy Magyarország megegyezett a szerbekkel és az osztrákokkal, és egy határvédelmi szövetséget hozott létre a három ország. Az első akciójuk az, hogy a szerb–magyar határon az erős védelmet lejjebb tolják délre, az észak-macedón–szerb határra. Az a terv, hogy ugyanígy megerősítik a szerb–bolgár határt is.
MEG KELL ÚJÍTANI AZ EURÓPAI PARLAMENTET
Az Európai Parlamentet (EP) érintő korrupciós botrányról kérdésre azt mondta, Magyarország is része az EU-nak, ezért nem tekinthet kívülállóként a dologra. Szerencsére magyarokat nem érint az ügy, de rossz hír ez az EU minden tagállamnak.
Szerinte az ügy igazolja a magyar parlamentnek az EU jövőjével kapcsolatban hozott döntését, miszerint az EP-t a jelenlegi formájában fel kell számolni, és az EP-nek a nemzeti parlamentekből delegált képviselőkből kell állnia. Ezt a véleményt Orbán Viktor azzal indokolta, hogy a nemzeti parlamentekben sokkal erőteljesebb ellenőrzési rendszerek működnek a képviselők irányába. Utalt arra is, hogy korábban már volt arra példa, hogy a nemzeti parlamentek delegálták az EP tagjait, érdemes lenne ehhez visszatérni.
A mocsarasodás ellen egyetlen orvosság van, a mocsarat le kell csapolni – ismételte meg már sokszor elhangzó politikai álláspontját.
A SÁLRÓL ÉS A FAJOKRÓL
Az egyik labdarúgó-mérkőzésen viselt, a történelmi Magyarország körvonalait ábrázoló sálról elmondta: Magyarország 1100 éves ország, történelmi szimbólumok vesznek minket körül, melyek a mindennapi élet részeként a nemzeti egységet jelképezik.
Orbán Viktor azzal kapcsolatban is kapott kérdést – Németh Szilád botrányt kavart kijelentésére utalva kimondatlanul is –, hogy a Fidesz táborában miért fontos a bőrszín kihangsúlyozása. Erre azt válaszolta, számára ez nem fontos, különösen mivel futballról van szó. Az újságíró erreaz idei tusványosi beszédében elhangzó kevert fajú népekről szóló fejtegetését megemlítve azt kérdezte, miért beszélt az etnikai homogenitás megőrzéséről. Erre Orbán Viktor azt felelte: „Azért, mert azt a véleményt, amely az etnikai homogenitást mindig negatív összefüggésbe hozza, és egy etnikailag homogén közösséget mindig kevésbé értékesnek tart, mint egy összekevertet, ezt a megközelítést nem fogadom el.”
A PEDAGÓGUSOK BÉREMELÉSE MELLETT
A pedagógusok tiltakozásával kapcsolatban közölte: minden állami alkalmazottnak megvannak a tiltakozás törvényes formái és azokat kell betartani, különben olyanoknak okoznak kárt, akik nem érdemlik meg azt. Az állami szektorban kétszeresen is fontos, hogy ne politikai szempontból induljunk ki, hanem kizárólag a jogot figyeljük – hívta fel a figyelmet.
Jelezte: a pedagógusok oldalán áll a béremelés kérdésében, majd felidézte: amikor 2010 után először sikerült a pénzügyi válság áradatából kiemelni a fejünket, ez a terület volt az első, ahol az érdekképviseletekkel folytatott tárgyalások nyomán megalkották az életpályamodellt.
Hozzátette, van a rendszerben egy szinte elfogadhatatlanul alacsony kezdőbéreket jelentő belső aránytalanság, itt jelentősebb mértékű emelés szükséges.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd
