2024. november 24., vasárnap

Most erőt kell felmutatni

Orbán Viktor: Ne legyünk gyalogáldozat mások háborújában!

Az egész Kárpát-medencében, de a tengeren túl is március 15-ét ünnepelte a tizenötmilliós nemzet. A magyarság forradalmi „tavaszünnepének” központi rendezvényét Budapesten a nemzet főterén, az Országház előtti Kossuth téren tartották, ahol a Vidnyánszky Attila által rendezett alkalmi műsör befejezése után Orbán Viktor miniszterelnök mondott ünnepi beszédet.

A Kossuth téren és a környező utcákban hatalmas tömeg várta a kormányfőt, ide érkezett délután három óráig a központi ünnepséghez csatlakozó Békemenetnek a becslés szerint több százezres tömege is.

A választási kampány véghajrájába érve, tizenkilenc nappal április 3-a előtt Orbán Viktor beszéde egyrészt a jobboldali szavazóknak szánt választási buzdító beszéd volt, másrészt helyzetértékelés az orosz–ukrán háború kapcsán. Orbán Viktor ismételten a béke és a biztonság mellett állt ki, és azt hangoztatta, hogy Magyarországnak ki kell maradnia ebből a konfliktusból. Ezt – emelte ki – erőt felmutatva képes lesz elérni az ország.

„Október 23-án találkoztunk legutóbb, akkor azért jöttünk össze, hogy megüzenjük az ismét kormánykerék után vágyakozó baloldalnak, hogy nem oda Buda, sőt, ha jól látom, már nem oda Pest se – kezdte beszédét a köszöntő szavaiban a kárpátaljaiakat külön kiemelő magyar miniszterelnök.

Azt üzente a kormányváltástól tartóknak, hogy együtt nem engedik visszarántani az országot oda, ahol volt legutóbb a baloldal kormányzása alatt, nem engedik ismét csődbe vinni Magyarországot, nem ijednek meg a baloldali médiától, a Brüsszeli bürokratákról: harcolni fognak!

Orbán Viktor értékelése szerint eddig kiválóan küzdöttek a kampányban szerepet vállaló jobboldaliak.

Orbán Viktor ünnepi beszédét tartja (Fotó: MTI)

Orbán Viktor ünnepi beszédét tartja (Fotó: MTI)

„Erőnk és esélyeink napról napra nőnek. Nem is emlékszem, mikor álltak ilyen jól a csillagok tizenkilenc nappal a választások előtt. Megmutattuk az erőnket, és ez meghozta az eredményt, ellenfeleink a legmélyebb tanácstalanság állapotában és a szétesés határán billegnek. Az üstökösnek hitt miniszterelnök-jelöltjük mára csak egy földbe csapódott, kihűlt kődarab, és vele együtt beleállt a földbe az egész baloldali miskulancia” – értékelt derültséget okozva a közönség körében Orbán Viktor, hozzáfűzte: „Ma együtt sóhajt az ország, micsoda szerencse, hogy nem ezeknek a kezében Magyarország kormányrúdja.”

A budapesti ellenzéki nagygyűlésre utalva azt mondta, végső megkeseredettségükben ide hívták Donald Tuskot, aki Lengyelországban is szégyen, szétverte a saját pártját, majd az Európai Néppártot is.

„Soha se akadályoz meg az ellenfeled abban, hogy hibát kövessen el!” – jegyezte meg.

Az ezt követő témaváltó beszédfordulatot azzal vezette fel Orbán Viktor, hogy bajban már ezerszáz éve, Etelköztől fogva azt teszik a magyarok, hogy összegyűlnek és tanácskoznak. Ezt a célt szolgálja most ez az összejövetel is – vélekedett.

„Veszély idején az ország együtt dönt a jövőjéről. Tudjuk, nemcsak azok vannak itt, akiket a szemünkkel láthatunk, a daliás hősük, a bátor elődök, itt vannak velünk a még meg született gyerekeink is, akik az eljövendő korok hősei lesznek. Így van ma együtt Magyarország a nemzet főterén” – mondta hozzátéve: „Mióta az eszünket tudjuk, a magyarok mindig ugyanazt akarták a Kárpátok alatt: legyen béke, szabadság és egyetértés. Így mondták 1848-ban a márciusi ifjak, és mindehhez ugyanarra a dologra van szükség: erőre” – összegzett a kormányfő.

„Gyenge nép nem kap békét, legfeljebb megkegyelmeznek neki, gyenge nemzetnek nem jár a szabadság, legfeljebb hamis gulyás a barakkjába, gyenge nép nem tud tető alá hozni semmilyen egyetértést, legfeljebb beletörődhet a sorsába” – állapította meg.

„A béke, a szabadság és az egyetértés az erős népek jutalma, övék a jólét, az önbizalom, a biztonság és a nyugodt élet. A szél mindig az erősek vitorláját dagasztja, az ő hajójuk mindig révbe ér, őket kedveli a szerencse, és ők mindig a talpukra esnek” – tette hozzá.

„Erős országot akarunk, amely ugyan a természet törvényei szerint nem szakadhat ki a népek naprendszeréből, de mindig a saját tengelye körül forog, nem enged más bolygók vonzásának, és nem engedi, hogy idegen népek érdekei jelöljék ki a röppályáját. Ehhez tekintélyt parancsoló erő kell, és ezt az erőt gyűjtjük, ezt az erős Magyarországot építjük évről évre, ezt tesszük 12 éve” – hangsúlyozta így folytatva: „Ezért támogatjuk a családokat, ezért hoztunk létre egymillió új munkahelyet, ezért adóztattuk meg a multikat, csökkentettük a rezsit, és ezért küldtük haza az IMF-et. Nem térített el bennünket se árvíz, se migráció, se világjárvány, és azt akarjuk, hogy ne térítsen el ettől se a háború, se a baloldal április 3-án.”

Az erőről szólva elmondta, az nem csak az izom kérdése.

„Egy országnak legelőször is a lelkében kell erősnek lennie, mi magunknak kell kitűznünk a céljainkat. Nem vágyunk arra, hogy mindenkivel megszerettessük magunkat, mert ez lehetetlen. Nem félünk a változástól, mert lehetőséget látunk benne, nem félünk az ellenségeinktől sem, a ránk dobált kövekből lépcsőt építhetünk magunknak” – bátorított és a tizenkét éves jobboldali kormányzás eredményeivel támasztotta alá, hogy miért érdemes kitartani.

„Kétszázezer gyerekkel több született, mintha a baloldal maradt volna kormányon. Van nemzeti alkotmányunk, és egymillió új állampolgárunk, és mind a tizenötmillió magyarnak van anyaországa. Egy a haza egy az ország és egy a nemzet. Végre van belevaló külpolitikánk, képesek vagyunk lezárni a határokat a migránsok előtt, lesz erős, modern hadseregünk” – sorolta.

„A magyar név megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez – idézte a március 15-höz köthető Nemzeti dal verssorát – mert a világ csak azokat tiszteli, akiknek van merszük és kiállnak magukért.”

A háborúról szólva kifejtette, a magyar katonáknak ezentúl a déli határ mellett a keleti határ biztonságát is fegyverrel kell garantálniuk, amiért köszönet jár nekik. A Híd Kárpátaljáért segélyprogramra utalva elmondta, hogy minden idők, legnagyobb humanitárius segélyprogramját működtetik. Küszöbön az energiaválság, „és itt van nekünk magyar baloldal is” – tette hozzá.

„Most nincs helye a hibázásnak, nincs tere a kapkodásnak, és nem engedhetünk meg magunknak egyetlen rossz döntést sem” – hangsúlyozta Orbán Viktor, majd rétért Magyarország helyzetére a háborús konfliktusban.

„Errefelé a háborúkat nem értünk és nem az érdekünkben vívják. Akárki győz, mi rajtavesztünk. Közép-Európa csak egy sakktábla a nagyhatalmak számára. Ha céljaik úgy kívánják, és mi nem vagyunk elég erősek, akkor fel is áldoznak bennünket. Mi tudjuk, az a legjobb háború, amit sikerül elkerülni. Oroszország az orosz érdekeket nézi, Ukrajna Ukrajnáét. Sem az Egyesült Államok sem Brüsszel nem fog magyar fejjel és szívvel gondolkodni. A mi érdekünk az, hogy ne legyünk gyalogáldozat mások háborújában” – mondta hozzátéve: „Egyetlen magyar sem kerülhet az ukrán üllő és az orosz pöröly közé, ezért sem katonát, sem fegyvert nem fogunk küldeni a harcterekre.”

Rátérve az egyesült ellenzék háborúval kapcsolatos álláspontjára, Orbán Viktor így értékelt: „A baloldal elvesztette a józan eszét, és holdkórosan beletámolyogna egy kegyetlen, elhúzódó és véres háborúba. A baloldal katonát és fegyvert akart küldeni. Nem engedjük, hogy belerángassa az országot ebbe a háborúba. Elég erősek vagyunk, és ellenállunk a baloldal és a mögöttük álló háborús bajkeverők céljainak.”

Novák Katalin, a múlt héten megválasztott első női magyar köztársasági elnök szavait idézte: a békét akarjuk megnyerni, nem a háborút.

„Az édesanyák tudják, hogy húsz éve kell egy gyerek felneveléséhez, de húsz másodperc elég az élet elpusztításához. Ha véget akarunk vetni a háborúnak, hallgatni kell az asszonyokra!” – üzente a miniszterelnök.

A március 15-ei békemenet százezres tömege (Fotó: MTI)

A március 15-ei békemenet százezres tömege (Fotó: MTI)

A beszéd záró részében a választásra újból rátérve kifejtette, hogy nem zárható ki, hogy a választás napján a szomszédban még dörögni fognak a fegyverek, ez pedig az egekbe emeli annak a tétjét. „Békepárti jobboldal vagy háborús baloldal, előre, vagy hátra” – vélekedett a voksolás tétjéről. „Aki a békére és a biztonságra szavaz, az a Fideszre szavaz.” – jelentette ki.

„Mi sem tudjuk, mi lesz a háború vége, nem tudjuk mit hoz a jövő, minden eshetőségre készen kell állni, olyan kormány kell, amelyet nem érhet meglepetés. Ez most nem amatőrök órája, nem a dilettánsok ideje!” – utalt Orbán Viktor az ellenzéki jelöltek felkészültségére.

„Meg foguk nyerni a népszavazást is, a Nyugatról támadó gender-őrületet meg fogjuk állítani. A gyerekeinket hagyják békén!” – fogalmazta meg a jobboldali célt a szintén április 3-án tartandó referendummal kapcsolatban, amit a közönség nagy tapssal fogadott.

„Hazánkra nagy veszély leselkedik, nagy veszély ellen a nagy győzelem az orvosság. Mindenki végezze el a munka ráeső részét. Kérlek benneteket, tegyetek rá még egy lapáttal!” – buzdította a jobboldali aktivistákat és szavazókat.

„Ezt a választást meg kell, és meg is fogjuk nyerni, és akkor biztonság és béke lesz Magyarországon” – zárta március 15-ei beszédét Orbán Viktor.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás