Az ukrajnai háború miatt a régi ellátási útvonalak elakadtak, megsemmisültek. Ezért Magyarországnak új kapcsolatokra, új utánpótlási útvonalakra van szüksége, és a türk államok hidat képezhetnek Kelet és Nyugat között – mondta a külgazdasági és külügyminiszter a Bloomberg hírügynökségnek Isztambulban adott, a Facebook-oldalára vasárnap feltett videóinterjúban.
Szijjártó Péter példaként említette, hogy Magyarország új gázszerződést írt alá Törökországgal, a jövő év elején 275 millió köbméter gázt vásárol. Tehát nem Törökország közvetítésével, hanem magától Törökországtól vásárol, ez az első alkalom.
Beszélt arról is: a világ egyik legnagyobb török infrastruktúra-építő vállalata stratégiai együttműködést alakít majd ki a legnagyobb magyar vasútépítő céggel. Összefognak, és együtt indulnak pályázatokon Európa más piacain.
Arra a kérdésre, hogyan viszonyul az EU azokhoz a lépésekhez, amelyeket Magyarország a türk államokkal és különösen Törökországgal kapcsolatban tesz, Szijjártó képmutatónak nevezte az EU magatartását. Mindazok a kormányok, amelyek a nemzetközi liberális mainstream ellen fordulnak, „igazságtalan, alaptalan és elfogult” támadások célpontjai – jelentette ki. Recep Tayyip Erdoğan török elnököt többször is azzal vádolták, hogy nem demokratikus, akárcsak Magyarországot. Miközben „bármelyik európai politikus örülne, ha olyan előnnyel nyerne választást, mint Erdoğan, vagy mint ahogy mi nyertünk Magyarországon”.
Nagy előnynek nevezte, hogy a török és a magyar politikai rendszer stabil. Európában a helyzet egy kicsit más. Szerinte nagyon törékeny politikai rendszereik vannak, nagykoalíciókkal, nagyon színes koalíciókkal és kisebbségi kormányzással. „Ezért irigykednek Törökországra és Magyarországra, ha a politikai stabilitásról van szó.”
Magyarország álláspontja szerint a szoros gazdasági együttműködés Törökországgal kifizetődő lenne az EU-nak is, tekintve, hogy az unió gazdaságilag nagyon rossz állapotban van. Csökken az EU versenyképessége, a szankciók „megölik” az unió gazdaságát. Szerinte Törökországgal a migráció miatt is szorosabb együttműködésre lenne szükség. „Ha Törökország nem véd meg minket délen, akkor óriási nyomás nehezedik majd ránk” – fogalmazott.
Arra a felvetésre, hogy megkérdőjelezik Magyarország uniós lojalitását, különösen az orosz–ukrán válság tekintetében, Szijjártó azt mondta, két oka van, hogy „Brüsszel miért megy általában szembe Magyarországgal”. Először is az országnak 2010 óta jobboldali, konzervatív, hazafias, kereszténydemokrata kormánya van, amely a nemzeti érdeket tartja elsődlegesnek, Brüsszelben pedig a „nemzetközi liberális fősodor dominál”. A második ok, hogy folyik a vita az EU jövőjéről. Vannak bizonyos tagállamok és intézmények Brüsszelben, amelyek „Európai Egyesült Államokat” szeretnének. Az EU olyan lenne, mint egy szuperállam, nem számítanának a nemzeti sajátosságok, a tagállamoknak még több hatáskört kellene átadniuk Brüsszelnek. Magyarország szerint nem ez a helyes út. Álláspontja szerint az EU-nak erősnek kell lennie, és ehhez a tagállamokat kell erőssé tenni. Az ukrajnai háborúval kapcsolatban hangsúlyozta: Magyarország a lehető leghamarabb békét akar. Ez az álláspontja nagyon sajátos helyzetéből fakad, abból, hogy Ukrajnában van egy nagy magyar közösség, és ennek a közösségnek a tagjait is mozgósítják az ukrán hadseregbe, és ezek a magyar emberek meghalnak. Meg kell állítani a háborút, tűzszünettel, béketárgyalásokkal, békekötéssel – hangoztatta.
A kapcsolatokat Oroszországgal nagyon fontosnak és elengedhetetlennek nevezte, ezt azzal indokolva, hogy Magyarország energiaimportjának nagy része Oroszországból származik. Az energiaellátáshoz szükség van forrásra és csővezetékre – mondta. Hangsúlyozta: „ha (...) megszakítjuk az energiakapcsolatunkat az oroszokkal, akkor fizikai értelemben a jelenlegi infrastruktúra nem elegendő az ország ellátásához”. Ha elvágjuk a kőolajvezetéket például Oroszországból, akkor marad a Horvátországon áthaladó vezeték, amelynek sokkal kisebb a kapacitása, és nem tudná ellátni Magyarországot és Szlovákiát sem, amelyet most szintén Oroszország lát el.
Horvátország ahelyett, hogy növelte volna a kapacitást, megemelte a tranzitdíjat. Így lehetetlenné tette, hogy Magyarországnak legalább „a reménye megmaradjon” a diverzifikációra. Ugyanez a helyzet a gázzal: „ha leállítjuk a szállítást a Török Áramlaton, a többi vezeték nem tud ellátni minket”.
