Székesfehérvár hatalmas darabot őriz közös történelmünkből – hangsúlyozta a Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken, amikor megnyitotta az Árpád-ház program keretében, közel négymilliárd forintból megépült Koronázó Bazilika Nemzeti Emlékhely Látogatóközpontot.
Gulyás Gergely rámutatott, hogy a város által őrzött darab „egy kicsit Atlantisz-kincse, az oszmán hódítás özönvize és az utána következő korok hordaléka alól kell kiásni". Úgy vélte, Székesfehérvár méltó ehhez a küldetéshez, komoly erőfeszítéseket tesz azért, hogy a szakemberek a kutatásokat folyamatosan végezhessék, és azért is, hogy méltó módon lehessen bemutatni mindazt, amit a tudomány „ki tud halászni a múlt mélységes mély kútjából".
A miniszter kiemelte, hogy az új látogatóközpont a Nagyboldogasszony székesegyház történetét mutatja be, amely a magyar történelem egyik legfontosabb csomópontja: „itt állt az ország trónusa, itt koronázták meg királyainkat, az ország és a nemzet egészét jelképező korona jelenlétében esküdtek fel életre-halálra szóló szolgálatukra, itt temették el földi pályafutásuk után királyainkat, hogy az égi hazában is közben járhassanak örökségünkért".
Gulyás Gergely hangsúlyozta, hogy a kőtár-látogatóközpont-kiállítótér nemcsak méltó módon őrzi az Árpád-ház hagyatékát, de meg is mutatja, hogy mire jutottak az elmúlt évek munkájával a kutatók.
A modern múzeumpedagógia eszközeinek köszönhetően átérezhető, milyen volt egykor a koronázó bazilika és hogy milyen szerepet játszott „közös múltunk" alakításában – fűzte hozzá.
„Az ország születésének évtizedeit bejárva érthetjük meg, hogy Európa lelke keresztyén, és ez kapcsol össze bennünket a kontinensen. És azt is látjuk, hogy csak annyira kapcsol össze, amennyire még keresztyén".
A miniszter leszögezte: tovább kell dolgozni azért, hogy a Nagyboldogasszony székesegyház „elmondhassa titkait", és hogy Szent István király halálának ezer éves évfordulóját, 2038-ban méltó módon ünnepelhesse meg a város és az ország, a nemzet és az egész keresztény világ.
Cser-Palkovics András (Fidesz) polgármester arról beszélt, hogy egyszerre több értéket tudtak megmenteni, hiszen egyrészt az egykori Köztársaság mozi épületében jött létre a látogatóközpont, másrészt az ezeréves köveket, kőfaragványokat méltó módon és biztonságos helyen tudják a jövőben őrizni.
A városvezető megjegyezte, hogy a székesfehérvári nemzeti emlékhely ma romterület, nem lehetséges bemenni a templomba és körbe nézni, imádkozni. Viszont a látogatóközpontot megtekintve, bárki kaphat lelki és szellemi tartalmat, tudást és információt arról, hogy amikor majd belép a koronázó bazilika területére, átérezze, miért is nevezik az ország bölcsőjének - tette hozzá.
Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum főigazgatója kiemelte, hogy az intézmény nemcsak új kiállítótérrel és látogatóközponttal gazdagodott, hanem kutatóbázissal és raktárral is, amely minden tekintetben példaértékű. Jelezte, hogy a kiállított kövek nem pusztán faragványok a középkorból, azok ezer évvel ezelőtt a Szent István által alapított bazilika alkotóelemei voltak, és így megtestesítik mindazt, ami a magyarságot jelenti, ezért is kapta az állandó tárlat a Solium Regni – Az ország trónusa címet.
A sajtóanyag szerint a 2013-ban a székesfehérvári kihelyezett kormányülésen megálmodott Árpád-ház program eddigi legnagyobb fejlesztése valósult meg. Az épület 400 négyzetméter alapterületű földszintjén az egykori koronázóbazilika bejáratát szimbolizáló, rekonstruált kapun keresztül lehet belépni a kiállítótérbe. A 350 négyzetméteres pinceszinten kaptak helyet az értékes kőanyagok, a második emeleten pedig múzeumpedagógiai foglalkoztató van, valamint a prépostság és a bazilika kutatástörténetét bemutató tárlat látható.
Nyitókép: Magyar Nemzet
