Az LMBTQ- és a migrációs ügyekben tett változtatásoktól tette függővé az Európai Bizottság elnöke a további uniós források felszabadítását, a bizottság és az Európai Parlament két olyan ügyben próbál nyomást gyakorolni a magyar kormányra, amelyekben a magyar választók egyértelműen véleményt nyilvánítottak – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter Budapesten, a csütörtöki Kormányinfón.
Gulyás Gergely azt mondta, a szerdai európai parlamenti (EP) vita mindenkinek világos képet adott: az Európai Bizottság is elismerte azokat a lépéseket, amelyeket a magyar kormány elsősorban a igazságszolgáltatás függetlenségéért tett, de a bizottság elnöke a további uniós források felszabadítását az LMBTQ- és a migrációs ügyekben tett változtatásoktól tette függővé.
Közölte: a kormány idei első ülésén megállapították, hogy a tavaly év végi megállapodásnak megfelelően immár folyamatosan érkeznek az uniós pénzek. Magyarország ugyanis már májusban megállapodott az Európai Unióval arról, hogy az igazságszolgáltatást érintő - magyar álláspont szerint indokolatlan – módosítások közül melyeket kell elfogadni ahhoz, hogy a bizottság is belássa azt, amit az elnöke szerdán az EP-ben is elmondott: a magyar jogszabályok szavatolják az igazságszolgáltatás függetlenségét – emlékeztetett. Hozzátette: ez korábban is így volt, épeszű ember a magyar bíróságok függetlenségét nem kérdőjelezte meg.
Az Európai Bizottságnak kellett még fél év, hogy ezt belássa, és mostanra a Magyarországnak járó források egy részét felszabadítsa - közölte, hozzátéve azonban: a bizottság és az EP két olyan ügyben próbál nyomást gyakorolni a magyar kormányra, amelyekben a magyar választók egyértelműen véleményt nyilvánítottak, minden korábbi népszavazás eredményénél nagyobb támogatottságot kapott ugyanis a migrációellenes álláspont, majd még ezt is felülmúlta a gyermekek LMBTQ-propagandától való megóvásáról szóló népszavazás eredménye. Elmondása szerint ez mutatja azt is, hogy vannak korlátai a bizottsággal való megállapodásnak.
Olyan ügyekben, amelyek nem károsak, a magyar kormány hajlandó megállapodásra jutni, de azokban a kérdésekben, amelyekről a magyarok világosan véleményt nyilvánítottak, ez antidemokratikus és elfogadhatatlan lenne – hangsúlyozta.
Magyarország számára még a bizottság akarata esetén sem fogadható el az, hogy a gyerekek körében LMBTQ-propagandát lehessen terjeszteni, mint ahogy az az álláspont sem adható fel, hogy a magyarok határozzák meg, kikkel kívánnak együtt élni, hiszen mindkét ügyben népszavazás is zajlott - rögzítette a miniszter.
Úgy vélte: a vitából kiderült, hogy a magyar baloldal nem adta fel azt a reményét, hogy a tanárbérek emelését megakadályozza. Az „ismert magyargyűlölő" külföldi képviselők mellett magyarok, többek között a Momentum képviselői is felszólaltak, elfogadhatatlannak tartva, hogy Magyarország EU-s forrásokhoz jusson.
Ugyanakkor a baloldal nem tudta megakadályozni, hogy az EU-s források tanárbéremelésre fordítható része rendelkezésre álljon, ezért a kormány korábbi ígéretének megfelelően a tanárok fizetésemelésében nagyot tudnak előre lépni – tette hozzá.
Bejelentette: már februárban átlagosan 32,2 százalékos fizetésemelést kapnak a tanárok, az óvónők és a szakképzésben oktatók, jövőre újabb 21 százalékos emelés várható. Azzal lehet számolni, hogy az idén több mint 672 ezer, jövőre több mint 812 ezer, 2026-ban pedig körülbelül 880 ezer forint lesz a pedagógusok átlagbére. Ezzel ebben a ciklusban, 2022 és 2026 között a pedagógusbéreket meg tudják duplázni – tette hozzá.
Jelezte: január 30-ig minden pedagógus meg fogja kapni a megemelt fizetésről szóló határozatot.
Rögzítette: az Európai Unióból érkező pénzek is „a mi pénzeink", nem ajándékba kapjuk őket. Elmondta, a tanárok béremelése mintegy 6000 milliárd forintba kerül, ebből 1,77 milliárd eurót, azaz 700 milliárd forintot biztosít az Európai Bizottság.
Közölte: március 1-től átlagosan húsz százalékkal nőnek a szakápolói bérek, így a szakápolók keresete átlagosan 715 ezer forint lesz. Emlékeztetett, a kormány az európai gyakorlatot alapul véve korábban úgy döntött, hogy az orvosbérek 37 százalékában határozza meg a szakápolói kereseteket.
Gulyás Gergely kitért a nyugdíjak január 1-jétől történő emelésére is, jelezve, abban bíznak, a hatszázalékos növelés lényegesen magasabb lesz, mint az idei infláció. Hangsúlyozta: a tavalyi igen magas infláció mellett is emelkedtek a nyugdíjak, összesen 18,5 százalékkal.
A miniszter beszámolt arról, hogy a rendvédelmi dolgozók bére 79 500 forinttal nőtt átlagosan, a 2022-es átlagos 116 ezer forintos emelést követően. A rendvédelmi dolgozók munkájának értékét mutatja, hogy Magyarország a világ legbiztonságosabb országai közé tartozik - húzta alá, hozzátéve, hogy a katonáknál pedig átlagosan 11 százalékos béremelés valósult meg január 1-jével.
Nyitókép: portfolio.hu
