Másfél órán át válaszolt újságírói kérdésekre Orbán Viktor miniszterelnök szerdán a karmelita kolostorban megtartott nemzetközi sajtótájékoztatón, melynek az apropóját a Fidesz–KDNP negyedik kétharmados választási győzelme adta.
Az újságírók – melyek között nagy számban jelen voltak a külföldi médiumok képviselői is – az országgyűlési választás, a népszavazás és a jövőbeli kormányzási tervek mellett az ukrán–orosz háborúról, az orosz és az ukrán elnökkel való kapcsolatáról is kérdezték az ötödik kormánya megalakítására készülő Orbán Viktort. A miniszterelnök olykor lakonikus, olykor bővebb válaszokat adott, mindössze egyetlen témát „tolt el határozottan magától”, nem volt hajlandó feleletet adni azokra a kérdésekre, amelyek az ellenzéki összefogás választási kudarcát firtatták, mondván, szerencsére ezt nem az ő feladata megválaszolni.
„A számok alapján a vasárnapi választási eredmény minden idők legjobb eredménye, a rendszerváltás óta soha egyetlen párt sem kapott ennyi szavazatot” – mondta Orbán Viktor a pártja és önmaga választási győzelmét értékelve.
A kormányfő hangsúlyozta: ez a leadott szavazatok 54 százaléka volt, amivel mandátumban kifejezve a parlamenti helyek több mint kétharmadát szerezte meg a Fidesz–KDNP.
Orbán Viktor ezután ismertette saját véleményét, hogy mi volt az a három tényező, aminek köszönhető volt a győzelem. Az első, hogy a magyarok békét akartak, és miután a szomszédban háború zajlik, arra szavaztak, aki erre nagyobb garanciát jelent. Itt megemlítette, hogy ő még a háború előtt békemisszióban járt Moszkvában, őt pedig a francia elnök és a német kancellár követte. A második eredményt hozó körülmény a kormányfő szerint az volt, hogy Magyarország sikeres ország. Ha az ember leteszi az ellenszenvét és leveszi az ideológiai szemellenzőt, akkor láthatja, hogy Európában a két legsikeresebb ország ma Magyarország és Lengyelország – tette hozzá. A siker harmadik tényezője Orbán Viktor szerint az volt, hogy az ellenfél – ahogyan ő gyakran nevezi – csak egy hatalomért koalíció volt, azaz csak a hatalom megszerzése érdekelte, ami alapvetően tiszteletlenség a választókkal szemben.
„Mi a szív és szenvedély programját, kultúráját képviseltük a kampányban” – fűzte hozzá.
„A legsúlyosabb lenézése és megsértése a választóknak az volt, amikor azt is bejelentették, hogy a hatalomért még az is megengedhető, hogy ebben a csak a hatalomért koalícióban még a fasiszták is, meg a kommunisták is megtalálják a helyüket, sőt, meg is őrizhetik a saját szellemi alkatukat” – utalt Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt kampány során elhangzó botrányos kijelentésére.
A Fidesz elnökeként hangsúlyozta, a 2022-es választáson olyan párt kapott kétharmados felhatalmazást, amely hisz a nemzetállamban.
„Abban hiszünk, hogy ennek a gondolatnak reneszánsza lesz, Közép-Európában már van, de mi abban hiszünk, hogy egész Európában reneszánsza lesz” – mondta.
A választásokon győztes pártoknak ez a víziója Európáról és a jövőről változatlan. A vízió másik pillérének azt nevezte, hogy Magyarország megerősíti a szövetségeit.
„Továbbra is az Európai Unión belül képzeljük el Magyarország jövőjét és aktívan részt akarunk venni a jövő Európai Uniójának kialakításában. NATO-tagállam vagyunk, azok is maradunk, és egy jóval erősebb hadsereget akarunk építeni, ezzel a NATO-t is erősítjük” – mondta.
A miniszterelnök a sürgős teendők között első helyen a béke elérését nevezte meg. Hozzátette: a béke felé vezető út első lépése a tűzszünet, és utána pedig következnie kell egy európai békekonferenciának. Szerinte ennek minél hamarabb meg kell történnie, mert a háború egyre brutálisabb, és tartani lehet attól, hogy szenvedések és bajok egyre inkább közelebb kerülnek majd Európa belsejéhez.
Újságírói kérdésre később Orbán Viktor elmondta, amikor Vlagyimir Putyin felhívta őt, hogy gratuláljon neki, akkor azt javasolta az orosz elnöknek, hogy azonnal hirdessen ki egy tűzszünetet. Felajánlotta ismételten, hogy Budapest otthonul szolgálhatna az orosz, az ukrán, a francia elnök és a német kancellár részvételével zajló tárgyalásokhoz.
„Ennek a találkozónak az egyetlen célja az azonnali tűzszünetről szóló megállapodás lenne” – mondta.
Hozzátette: a válasz pozitív volt, de az orosz elnök azt mondta, ennek feltételei vannak, amelyről az ukrán elnökkel kell megállapodnia.
A kormányfő kiemelte, Magyarország azért képvisel ilyen hajlíthatatlan álláspontot, mivel erre kétszázezer oka van, a több mint kétszázezer Kárpátalján élő magyar.
Az ukrán elnökkel való viszonyáról feltett kérdésre azt válaszolta, Zelenszkijjel az a gond, hogy miközben kér, aközben meg akarja mondani másoknak, hogy mit kell tenniük.
A sürgős teendők közül másodikként említette a családok védelmét, amit azzal indokolt, hogy Európában a szankciók miatt kialakulóban van egy gazdasági válság.
„Azonnali brüsszeli intézkedésekre van szükség a magas energiaárak miatt” – hangsúlyozta.
Közölte, hogy erre vonatkozóan már tett javaslatot, amellyel kapcsolatban azonnali intézkedéseket kellene foganatosítani Brüsszelben.
„Amíg a háború tart és amíg magasabbak az energiaárak, az árak emelkedését eredményező minden adminisztratív előírást fel kell függeszteni, mindegy, hogy milyen okból vezettük be azokat” –
Három ilyen előírást említett, melyek ideiglenes eltörlése azonnali árcsökkentő hatást eredményezne: ide sorolta a fosszilis energiahordozók megadóztatásáról szóló úgynevezett kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS) mellett azt az előírást is, ami a villamos energia árát összekapcsolja a gáz árával. Ugyancsak fel kellene függeszteni a bioüzemanyag-adalék üzemanyagokba keverésére vonatkozó előírást– tette hozzá.
„Mindent meg fogunk tenni, hogy megvédjük a magyar családokat” – emelte ki a miniszterelnök.
Újságírói kérdésre válaszolva később közölte azt is, hogy a kormány szándékában áll a családtámogatási rendszer további kibővítése, amennyiben ezt a lehetőségek megengedik.
A gyermekvédelmi népszavazással kapcsolatban feltett kérdésre azt válaszolta: nagyszerű eredmény született, soha ennyien nem szavaztak még egy irányban, a NATO-ba és az Európai Unióba történő belépésről szóló népszavazásokon például sokkal kevesebb támogatói voks érkezett, mint ahányan most nemmel válaszoltak a négy kérdésre.
A kormánynak ebben az ügyben megvan a politikai felhatalmazása, amit végre kell hajtania.
„Soha egyetlen kérdésben sem voltak ennyire egységesek a magyarok” – fűzte hozzá a kormányfő.
Az orosz elnökkel való beszélgetéséről, illetve arról a kérdésről, hogy Putyin kérte-e, hogy Magyarország vétózza meg a gázzal és az olajjal kapcsolatos EU-s szankciókat, a kormányfő azt mondta: az oroszok tisztában vannak a jelenlegi helyzettel, azzal, hogy Magyarország a NATO és az EU tagjaként szemben áll Oroszországgal. Hozzátette: az oroszokkal fölépítettek egy jól működő kapcsolatrendszert, ami éppen most törik szét, ezt próbálják menteni, de könnyen lehet, hogy a szankciók, és a nyugatiak nyomása olyan erejű lesz, hogy nem marad belőle semmi.
Nagy médiaérdeklődés kísérte a sajtótájékoztatót (Fotó: MTI)
A magyar–orosz kapcsolatokat korrektnek nevezte, mint mondta, az elmúlt 12 évben bennünket az oroszok nem csaptak be, és mi nem csaptuk be az oroszokat egyszer sem. Közölte: Magyarországnak nem okoz nehézséget rubelben fizetni a gázért Oroszországnak, ha az oroszok ezt kérik.
A Paks 2 bővítését folytatni szeretnék – mondta egy erre vonatkozó kérdésre. Ha eddig politikai okokból nem akadályozták volna a beruházást, az 2023-ra elkészülhetett volna, és Magyarország így sokkal kevésbé volna energiafüggőségben az oroszoktól.
Az energiafüggőségről szóló kérdésre az felelte, hogy Paks 2-vel és a naperőműprogrammal Magyarország 2030-ig elérheti, hogy mindössze 10 százalékban függjön az orosz gáztól.
Kifejtette: 2008 fontos határa volt az Oroszország-politikának, akkor döntötte el a Nyugat, hogy nem veszi fel a NATO-ba sem Grúziát, sem Ukrajnát. Ő ekkor ismerte fel – mondta –, hogy egy új orosz politika meghozatalára van szükség. 2009-ben fel is vette a kapcsolatot Vlagyimir Putyinnal. Most a régi orosz politikából kifelé jönnek, az újat viszont még nem ismerik, nem tudni, milyen lesz az európai biztonsági rendszer – magyarázta.
Hozzátette: ezt méretéből és erejéből kifolyólag nem Magyarország fogja meghatározni, a kormánynak ezért az a feladata, hogy elemezze és alkalmazkodjon a létrejövő helyzethez, addig pedig próbálják menteni a menthetőt.
