Európa-napi megemlékezéssel kezdődött a magyar Országgyűlés tegnapi ülése. Kövér László házelnök május 9-e alkalmából elmondta: az elmúlt években Európa eszménye és valósága között soha nem volt akkora szakadék, mint napjainkban, így ünneplés helyett inkább európai önvizsgálatra lenne szükség. A legméltóbb megemlékezés ezért az – fűzte hozzá –, ha kinyilvánítják, hogy a magyar állam hűséges marad Európa eszményéhez, és nem árulja el, nem hagyja cserben a magyarok érdekeit.
Az ukrajnai háború tekintetében az Európai Bizottságnak (EB) csak ahhoz van ereje, hogy Oroszország büntetésére szánt hatástalan szankciókkal romba döntse európai országok gazdaságát, és nem képes érvényesíteni az európai érdekeket. Európa a világpolitikának nem alakítója, hanem elszenvedője – állapította meg. Szerinte az európai jólétet és szabadságot soha nem fenyegette akkora veszély, mint most.
Magyarország nem szavazza meg az EB kezdeményezését az Oroszország elleni szankciókról, mert az az országnak problémát jelent és a megoldásra nem tartalmaz javaslatot. Ezt már Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter mondta. Napirend előtti felszólalásában kiemelte: nem lehet a magyarokkal megfizettetni az ukrajnai háború árát.
Emlékeztetett arra, hogy háborúval kapcsolatban Magyarország álláspontja világos: mielőbb békét akar Ukrajnában. Ezért minden diplomáciai erőfeszítést támogat, amely a fegyveres konfliktus tárgyalásos lezárásához vezethet. Különbséget teszünk támadó és megtámadott között, elítéltük az orosz katonai agressziót, kiállunk Ukrajna szuverenitása mellett, minden idők legnagyobb humanitárius segítségét nyújtjuk Ukrajnának, továbbá eddig csaknem 700 ezer menekülőt fogadtunk be – sorolta.
Budapest támogatta az Oroszország ellen eddig előterjesztett öt brüsszeli szankciócsomagot, de jelezte, számára vörös vonal Magyarország energiaellátási biztonságának garantálása – mutatott rá Szijjártó. Hozzátette: Magyarországra csak csővezetéken jöhet kőolaj, és a szükséges mennyiség majdnem kétharmada Oroszországból érkezik.
Szijjártó közölte: az uniós vezetők megállapodtak abban, hogy csakis olyan lépéseket tehet az EU, amelyek figyelembe veszik a tagállamok eltérő energiaellátási szerkezetét. Szerinte ezt az egységet rúgta fel most az EB javaslata az olajembargóról. A legújabb brüsszeli kezdeményezésről elmondta: felér a magyar gazdaságra ledobott atombombával, mert lerombolná az ország energiaellátását, jóváhagyása esetén pedig a magyar gazdaság működtetéséhez szükséges kőolaj beszerzése lehetetlenné válna. Figyelmeztetett arra, hogy a brüsszeli csomag elfogadása 700 forintos (1,82 euró) benzin- és 800 forintos (2,08 euró) gázolajárat hozna, több száz millió forint kiadást jelentene a finomítóátállás, ami legalább öt évig tartana, és az utána vásárolt olaj drágább lenne, mint most.
(Szijjártó előzőleg Szadán és Dunakeszin részt vett egy étrend-kiegészítő-gyártó cég új beruházásának bejelentésén is, ahol arra figyelmeztetett, hogy az elmúlt 12 évhez hasonlóan valószínűleg a következő évtized is a válságok kora lesz, ám a magyar kormány továbbra is kész megvédeni a nemzeti érdeket és az eddigi gazdasági eredményeket.)
Ellenzéki politikusok a kormányt bírálva a parlamentben hangsúlyozták: a hatalomnak 12 éve volt arra, hogy Magyarország energiakitettségét csökkentse, de érdemben nem tett semmit. Gurmai Zita szocialista képviselő nehezményezte, hogy az atombomba szót használta a külügyminiszter. Kocsis Máté fideszes honatya azonban helyesnek nevezte a kifejezés használatát, mert ez a szankciós politika atombomba ledobását jelentené a rezsicsökkentésre, a magyar gazdaságra és az üzemanyagárakra.
