Újabb, Oroszországgal szembeni európai uniós szankciókról született megállapodás, amely alapvetően az eddigi szabályok pontosításáról szól és nem tartalmaz semmilyen korlátozást az energiahordozók szállítását illetően – jelentette be a tárca közleménye szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.
A tárcavezető az európai uniós külügyi tanácsülés szünetében arról számolt be, hogy az ukrajnai háborús cselekmények fokozódásának tükrében már nem túlzás kimondani, hogy félrekalkuláció történt az európai válaszok meghozatala során, és a mostani intézkedések is az eddigi megközelítésen alapulnak. Rámutatott: bár a kormány úgy véli, hogy elsősorban a békére kellene törekedni, nem bojkottálták a politikai megállapodást, nem törték meg a közösség egységét, így már a nap folyamán megkezdődik a részletek kidolgozása.
– Mi nagyon erőteljesen jeleztük, hogy amennyiben a Gazprombank szankcionálása szerepelne a szankciós listán, akkor ahhoz Magyarország támogatását nem tudnánk adni, így a már most elénk került szankciós javaslatban a Gazprombank nem szerepel, minthogy nem szerepel semmilyen korlátozás sem az energiahordozók szállítására – közölte Szijjártó.
Kitért ennek kapcsán a földgázellátás elapadásával kapcsolatos nyugat-európai aggodalomra, amelyet furcsának nevezett, miután korábban számos nyilatkozatot lehetett arról hallani, hogy a szóban forgó országok már megoldották a kérdést. Ehhez képest a mostani riadalom mást mutat, felülkerekedett a valóság – fogalmazott, hozzátéve, hogy Magyarország régóta hangoztatja, hogy a gázszállítás nem ideológiai, hanem fizikai kérdés.
Kijelentette, hogy Magyarország ellátása továbbra is biztos lábakon áll, a gáztárolók töltöttsége az éves fogyasztás 26,6 százalékán áll, jóval a 15 százalék alatti EU-s átlag fölött. Mint mondta, folyamatos a betárolás, illetve keleti és nyugati irányban is kereskedelmi tárgyalások zajlanak mintegy 700 millió köbméter földgáz vásárlásáról a már szerződött mennyiségeken felül.
A miniszter tudatta, arról is döntés született az ülésen, hogy az Európai Békekeret forrásaiból újabb 500 millió eurót csoportosítanak át az ukrajnai fegyverszállítmányok finanszírozására. Kiemelte: a kormány ezt a döntést sem blokkolta, ugyanakkor nem is változtatja meg az álláspontját, és továbbra sem szállít fegyvereket, illetve nem engedélyezi a közvetlen fegyverszállításokat az ország területén keresztül. Furcsa ellentmondás, hogy Európai Békekeretnek nevezik azt az európai uniós lehetőséget, amelyből most fegyverek finanszírozását hajtja végre az EU – vélekedett.
A külügyminiszter sajtóértekezleten arról is beszélt, hogy Magyarország érdekeivel ellentétes minden olyan lépés, amely az ukrajnai háború meghosszabbítását eredményezi, ami egyebek mellett egy komoly kockázatokat jelentő élelmezési világválsággal is járhat.
Szijjártó Péter kiemelte, hogy Magyarország is kiveszi részét a válság enyhítését célzó erőfeszítésekből, s eddig 368 ezer tonnányi gabonatranzitot biztosított. Majd hozzátette, hogy hazánk naponta 4000 tonnányi szállítmányt tud jelenleg keresztülengedni Ukrajnából, de nemrég tárgyalások zajlottak a segítség fokozásának lehetőségeiről.
A miniszter leszögezte: Magyarország a békében érdekelt, hogy meg lehessen előzni az értelmetlen emberáldozatokat és hazánk szabadulni tudjon azon kettős nyomás alól, amely egyrészt a menekültek, másrészt a migránsok számának folyamatos növekedéséből áll kelet és dél felől.
– Eddig ennek a két feladatnak a hiánytalan ellátására 1,6 milliárd eurót költöttünk. Méltatlannak és igazságtalannak tartom azt, hogy ennek a két százalékát finanszírozta eddig Brüsszel – jelentette ki.
