Magyarország jogosult a hiányzó, nem kizárólagos uniós hatáskör gyakorlására, amíg az EU intézményei meg nem teszik a közös hatáskörgyakorlás hatékony érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket – mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) a jogellenesen Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárokkal összefüggésben pénteken közzétett határozatában.
Az Ab ugyanakkor nem vizsgálhatta azt, hogy konkrét esetben hiányos-e a közös hatáskörgyakorlás érvényesülése. Az Ab hangsúlyozta azt is, hogy az absztrakt alkotmányértelmezés nem irányulhat az uniós bíróság ítéletének felülvizsgálatára, illetve ebben az ügyben az uniós jog elsőbbségét sem vizsgálta.
Az Ab leszögezte: a területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogának védelme Magyarország alkotmányos önazonossága részét képezi. Ha a közös hatáskörgyakorlás hiányos érvényesülése olyan következményekre vezet, amelyek felvetik a Magyarország területén élők önazonossághoz való jogának sérelmét, a magyar állam köteles gondoskodni e jog védelméről.
A kormány nevében Varga Judit igazságügyi miniszter fordult februárban az Európai Unió Bírósága egy menekültügyben hozott ítéletével kapcsolatban az Ab-hoz az Alaptörvény értelmezését kérve.
Az indítvány szerint az uniós bíróság egyik ítélete felveti, végrehajthat-e Magyarország olyan európai uniós jogi kötelezettséget, amely arra vezethet, hogy a Magyarország területén jogellenesen tartózkodó külföldi állampolgár a tagállam területén előre nem meghatározható ideig tartózkodik, és ezáltal ténylegesen az ország népességének részévé válik.
Az Ab rámutatott: az alkotmányjogi védelemnek nem elvontan, a történelmi és társadalmi valóságából kiragadott egyént kell statikusan védelmeznie, hanem figyelemmel kell lennie a mindenkori élet dinamikus változásaira. Az Ab szerint miként az állam nem tehet az alapjogok tekintetében észszerűtlen különbséget ezen tulajdonságok alapján, úgy intézményvédelmi kötelezettségére tekintettel azt is biztosítania kell, hogy az ember hagyományos társadalmi környezetének a megváltozása, ezen meghatározó identitáselemek jelentős sérelme nélkül valósulhasson csak meg.
A magyar alkotmánybírósági határozat a bevándorlásról szól, semmi másról – mondta az igazságügyi miniszter a Facebook-oldalára pénteken feltett videóban.
Varga Judit közölte: az „Alkotmánybíróság egyértelművé tette, hogy jogunk van elutasítani, hogy másokkal éljünk együtt, mint akikkel évszázadok óta közös a sorsunk. A migráció nem csupán a szuverenitásunkat és önazonosságunkat veszélyezteti, de emberi jogaink, emberi méltóságunk sérelmét is magában hordozza".
Magyarország továbbra is elkötelezett tagja az Európai Uniónak – jelentette ki.
Az Alkotmánybíróság pénteken közzétett ítélete világossá tette, hogy mindaddig, amíg a bevándorlásra vonatkozó uniós szabályrendszer érvényesülése hiányos, addig Magyarországnak joga van ezen hatáskör gyakorlásához. Joga van ahhoz, hogy határainak hatékony védelme érdekében kiegészítő, egyedi megoldásokkal a nemzeti szabályokat a valósághoz igazítsa. Az Alkotmánybíróság döntésével a fizikai határzár mellé épített egy erős jogi kerítést – magyarázta a döntést a miniszter.
A magyar Alkotmánybíróság eljárása nem terjedt ki az uniós jog elsőbbségének a vizsgálatára és nem irányult az Európai Unió Bírósága ítéletének felülvizsgálatára sem – hangsúlyozta Varga Judit.
Az Alkotmánybíróság (Ab) friss határozata világos irányt ad a magyar migrációs politikának, mindenben alátámasztja a kormány eddigi döntéseit és lehetőséget ad teljes körű végrehajtásukra – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken sajtótájékoztatón, Budapesten.
Mint mondta, a kormány eddig is kulcsfontosságúnak tartotta, hogy az Európai Unióval kapcsolatos magyar kormányzati döntéseknek alkotmányos alapja legyen, az Ab nap folyamán ismertetett döntése az eddigi legkomolyabb megerősítése a magyar kormány politikájának.
Kiemelte a határozatból, hogy az Ab szerint Magyarország az Európai Uniótól függetlenül jogosult a határait megvédeni a migrációtól.
Hozzátette: Magyarország köteles megvédeni a magyarokat a migráció káros társadalmi hatásaitól. Kitért arra, hogy az Ab a Magyarország népességére és államberendezkedésére vonatkozó szabályokat nemzeti hatáskörbe tartozónak tekinti, ezért ezek elsőbbséget élveznek bármilyen uniós szabállyal, döntéssel szemben.
A miniszter közölte, már egy 2016-os alkotmánybírósági döntés is ebbe az irányba indult el, de most a migrációs politika kapcsán egyértelmű és világos döntés született.
Gulyás Gergely felhívta arra is a figyelmet, hogy az Alkotmánybíróság egy állam történelmileg kialakult népességét, az itt élő nemzetiségek, illetve a többségi nemzet kultúráját olyan megőrzendő értéknek tekinti, amely az emberi méltóságnak is része.
A minisztertől többször megkérdezték, hogy végrehajtja-e a magyar kormány az Európai Unió Bíróságának a magyar migrációs szabályozással kapcsolatos döntését.
Gulyás Gergely azt mondta, az Európai Unió legfontosabb szerve, az állam- és kormányfők tanácsa kötelezte az Európai Bizottságot (EB), hogy új migrációs szabályokat állapítson meg. Hozzátette: pillanatnyilag az EB a határvédelmet nem segíti, hanem megnehezíti, az Európai Bíróság döntése pedig a tömeges migrációt segíti elő.
A bizottság feladata, hogy változtasson ezen a helyzeten – fűzte hozzá.
Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken még az Ab döntése előtt a műsorvezető kérdésére azt válaszolta, hogy a kormánynak a magyar Alkotmánybíróság döntését kell követnie a bevándorlással és a migrációval kapcsolatos Brüsszellel folyó vitában.
