– Telente 200-300 hektárnyi nád learatása lenne indokolt a Balatonon a nádgazdálkodási terv szerint, ennek az idén is csak a töredéke teljesülhet – tájékoztatta Siklós Gabriella, az OVF szóvivője az MTI-t.
A Balaton körül 1200 hektárnyi nádas található, amelynek megújulása érdekében, illetve vízminőség-védelmi okokból a harmadáról-negyedéről telente le kellene vágni az elszáradt növényt. Tavaly mintegy 29 hektárról sikerült learatni a nádat, illetve 47 hektár vágására adtak ki mederkezelői hozzájárulást önkormányzatoknak, civil szervezeteknek, magánszemélyeknek.
– Idén is hasonló nagyságrendben kértek engedélyeket, emellett 25 hektárnyi nád levágására lesz lehetősége az illetékes Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóságnak elegendő vállalkozói és saját kapacitás hiányában. A munka decembertől február 15-ig végezhető, de a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatóságának hozzájárulása esetén február 28-ig meghosszabbítható – mondta a szóvivő.
A vízügy évek óta szeretne saját nádaratógépet, amihez pályázat útján próbálnak forrást szerezni. A szóvivő tájékoztatása szerint az igazgatóságnak az idén sincs gépparkja erre a tevékenységre, ezért vállalkozókkal próbálják elvégeztetni az aratást. Erre 3 millió forintnyi forrás áll rendelkezésre, ami 25 hektárnyi nád levágását teszi lehetővé. Probléma az is, hogy már csak kevés vállalkozó foglalkozik nádvágással, az idén csupán egy jelentkező akadt – jegyezte meg a szóvivő.
A nádaratás jégről, illetve fagyott talajról lenne optimális, azonban erre egyre ritkábban van lehetőség az enyhe telek miatt. Jelenleg nem ismert olyan technológia, amely jelentős taposási károkozás nélkül tenné lehetővé a gazdaságos nádaratást.
A szóvivő kiemelte, hogy az engedélyek kizárólag téli nádvágási tevékenység elvégzésére vonatkoznak, ugyanakkor gyakran szembesülnek szabálytalansággal. Példaként említette, hogy két évvel ezelőtt egy szakmai megállapítás szerint a téli nádaratásra engedélyt kérők mintegy fele irtást végzett aratás helyett az üdülőrégióban.
