Hiába kérte az elmúlt néhány napban az oktatásügyben dolgozók több érdekképviseleti szervezete is, hogy a járványhelyzetre való tekintettel kapjon nagyobb teret a távoktatás, az oktatásügyi minisztérium és a felhatalmazott munkatestület döntése alapján nem változik az eddig alkalmazott oktatási modell. Ennek értelmében hétfőtől az általános iskolák alsós diákjai számára a jelenléti oktatást szervezik meg, míg a felsős diákok, valamint a középiskolások a kombinált modell szerint járnak iskolába. A kombinált modell azt jelenti, hogy az osztályokat két csoportra osztják, és azok egyik nap jelenléti oktatásban vesznek részt, másik nap pedig távoktatásban.
A Batut Közegészségügyi Intézet által összeállított jelentés szerint január 20-a és 26-a között az országban 5480 iskoláskorú, fertőzött személyt tartottak nyilván. Ez az iskoláskorúak 0,71 százaléka, áll az oktatási minisztérium közleményében. Mint hozzáteszik, az említett időszakban az összes új fertőzés 3,7 százaléka volt iskoláskorú gyermekhez köthető.
A minisztériumi közlemény szerint az országban 25 olyan osztályt – 16, vagy annál kevesebb diákkal – tartanak nyilván, amelyik legalább három fertőzés okán az elmúlt tíz napban a jelenléti oktatásról áttért a távoktatásra. Emellett 214 olyan osztályt – 17, vagy annál több diákkal – jegyeztek, amelyik legalább két diák fertőződése okán a jelenléti oktatásról áttért a kombinált oktatási modellre.
Az egészségügyi válságstáb tagjai már hetekkel ezelőtt bejelentették, hogy az arra felhatalmazott szervek vizsgálni kezdték a védőoltás negyedik dózisának a kérdését. Elsősorban azzal kapcsolatban merültek fel kétségek, hogy ezt mely társadalmi csoportok számára lenne indokolt elérhetővé tenni, azzal, hogy a legsúlyosabb immunhiányos megbetegedésben szenvedők már több hónapja megkaphatják a negyedik oltást, ám csak szakorvosi javaslatra.
Tanja Jovanović virológus és a válságstáb tagja szerint a Nemzeti Immunizációs Bizottság legkésőbb egy hónapon belül határoz ebben a témában. E döntéstől függ az is, hogy a zöld védettségi igazolás érvényességét meghosszabbítják-e azok számára, akik esetében a harmadik oltás óta több mint 210 nap telt el, vagy feltételként írják elő a negyedik dózist. A szakértő szerint fontos lenne választ kapni a kérdésre, hogy mi történik az ellenanyaggal a harmadik, azaz az első emlékeztető oltást követően.
Milanko Šekler, az állatorvosi mikrobiológia és immuniológia doktora nem hiszi, hogy a negyedik oltásra lesz szükség, kivéve a legsúlyosabb immunhiányos megbetegedésben szenvedőket, valamint a többi veszélyeztetett társadalmi csoportot, például az időseket.
Izraelben a napokban javasolták a védőoltás negyedik dózisát mindenki számára, akinél a harmadik oltás, vagy a betegségből való felépülés óta legalább öt hónap telt el. Franciaországban más álláspontra helyezkednek: „A rendelkezésre álló adatok jelenleg nem indokolják a második emlékeztető oltás, azaz a vakcina negyedik adagjának bevezetését, noha a kérdés legitim a járvány terjedésének jelenlegi magas szintje miatt" – vélekedik az oltási stratégiáért felelős szervezet (COSV), amely szerint egy negyedik oltási kampány kontraproduktív lehetne, mert a közvélemény könnyen az oltás hatékonyságának a megkérdőjelezéseként értelmezhetné. A COSV ugyanakkor nem zárja ki, hogy újabb tudományos adatok tükrében a jövőben módosíthatja álláspontját.
| 17.284 új fertőzés – 42 elhunyt A járványadatok a pénteki jelentés szerint szinte semmiben sem változtak az előző napiaknál: 24 óra alatt 17.284 új fertőzést jegyeztek, 34.778 tesztet végeztek el, a pozitivitás aránya 49,7 százalék. A vizsgált napban 42 Covid-fertőzött hunyt el, hivatalosan 13.459 a járvány kezdete óta. A kórházakban 3397 Covid-pácienst kezelnek, 143-an vannak lélegeztetőgépen. Vajdaságban 4432 új fertőzést jegyeztek, Újvidéken 1103-at. |
