A Szerbiai Orvosok és Gyógyszerészek Szakszervezetének értesülései szerint vasárnap egyetlen nap alatt négy orvos hunyt el Szerbiában a Covid–19 következtében, ezzel 93-ra növekedett az említett betegségben elhunyt orvosok száma. A járvány kezdete óta elhunyt egészségügyi nővérek és ápolók száma ennél jóval kisebb – 40 –, egyesek szerint azért, mert sem az állam, sem érdekvédelmi szervezeteik nem követik figyelemmel az áldozatok számát. Zoran Radovanović epidemiológus január 8-ai összegzéséből még „csak" 70 elhunyt orvosról értesülhetett a közvélemény. Akkor a szakértő azt is elmondta, hogy a rendelkezésre álló értesülések szerint addig Szlovéniában egy orvos sem hunyt el a koronavírus következtében, míg Horvátországban egy. A múlt év végi összegzés szerint Olaszországban a járvány kezdete óta 202 orvos és 49 ápoló hunyt el a fertőzést követően.
Az orvosokkal kapcsolatos mutatókat Rade Panić aneszteziológus, az említett szakszervezet elnöke erősítette meg lapunknak nyilatkozva, mondván, hogy egyes elhunyt orvosok már nyugalmazottak voltak, noha többségük továbbra is aktívan dolgozott, elsősorban magánrendelőkben.
– Darija Kisić Tepavčević korábban azt ígérte, hogy a köztársasági egészség- ügyi válságstáb kivizsgálja a kérdést, Predrag Kon szerint az egészségügyi minisztérium teszi ezt meg, míg az Egészségügyi Világszervezettől azt a választ kaptuk, hogy az egészségügyi tárca együttműködésével vizsgálják felül az orvosok nagy halálozási arányát. Eredmények egyelőre nincsenek. Hiszem, hogy azért odázzák el a vizsgálatot, mert számos visszásságra derülne fény az egészségügyi dolgozók a járvány ideje alatti védelmének, valamint a munkaszervezésre és a munkaerő-hiányra vonatkozóan – taglalta Rade Panić.
A beszélgetés folytatásában az úgynevezett többlethalálozásról volt szó. A Köztársasági Statisztikai Hivatal kimutatása szerint tavaly decemberben országszerte a decemberi tízéves átlagnál 6805- tel többen hunytak el – ebben a hónapban tavaly hivatalosan 1646 Covid-páciens halt meg –, míg az április 1. és a december 31. közötti időszakban a tízéves átlaghoz képest 13.069-cel többen hunytak el. Felmerül a kérdés, hogy vajon a Covid–19 szövődményeinek a következtében elhunyt, ám a hivatalos nyilvántartásba be nem jegyzettek miatt növekedett az átlaghoz képest az elhunytak száma, vagy azért, mert a járvány miatt sokan, egyebek mellett a krónikus betegek, nem részesültek a megfelelő ellátásában. Rade Panić értékelése szerint valahol a kettő között félúton van az igazság.
A Covid–19 miatt foganatosított szervezés óhatatlanul ahhoz vezetett, hogy nem mindenki számára volt elérhető az egészségügyi rendszer, illetve annak szolgáltatásai, legalábbis nem a korábbiakban jellemző mértékben, magyarázta Rade Panić, majd hozzátette, hogy ez járvány idején részben elkerülhetetlen, ám megfelelőbb szervezéssel minimálisra csökkenthető. Ugyanakkor a szakszervezeti képviselő továbbra sem hisz maradéktalanul a hivatalos járványügyi jelentéseknek, értékelése szerint az államvezetés képviselőinek a nyilatkozatai túlságosan gyakran utalnak arra, hogy a gazdasági, vagy egyéb érdekeket időnként az egészség elé helyezik. Rade Panić értékelése szerint a válságstáb egészségügyi szakértő tagjai közül továbbra sem rendelkezik mindenki a valós mutatókkal.
SOK AZ ÁLHÍR A VAKCINÁRÓL
Az immunizáció tekintetében a szakszervezeti vezető elismerően szólt arról, hogy a térség és Európa többi országához képest Szerbiának jelentős mennyiségű védőoltást sikerült beszereznie, azt viszont nem tartja jónak, hogy a korábban megfogalmazott oltási prioritásokat nem tartják be következetesen. A vakcinaellenző lobbi befolyásának a tekintetében szintén aggodalmának adott hangot, majd reményét fejezte ki, hogy a polgárok ennek ellenére is felismerik az immunizáció fontosságát. A folyamatra vonatkozóan hátrányos lehet, hogy a vakcina ellen orvosok is felemelik a hangjukat, nem beszélve a virtuális térben keringő álhírek tömkelegéről, jegyezte meg Rade Panić. Azokkal az állításokkal kapcsolatban, hogy még az orvostársadalomban is nagy az elutasí- tás a vakcinával szemben – egyes értesülések szerint az egészség-ügyi dolgozóknak csupán a 20-30 százaléka igényelte a védőoltást –, a szakszervezeti képviselő elmondta, hogy habár nem rendelkezik a pontos számokkal, azt meri állítani, hogy az első jelentkezési körhöz képest időközben valamelyest növekedett az érdeklődés.
EURÓPÁT FOGLALKOZTATJA SZERBIA SIKERE
Ana Brnabić miniszterelnök az Euronews-nak nyilatkozva elemezte, hogy miként sikerült Szerbiának az immunizáció tekintetében Európa második legsikeresebb országává avanzsálnia. Szerbia kezdettől fogva igyekezett minél több forrásból védőoltást beszerezni, válaszolt a kormányfő az újságíró azon kérdésére, hogy miként lépett elő az ország Európa és a világ egyik éllovasává. Szerbia csatlakozott a COVAX vakcinabeszerzési programhoz, ám emellett bilaterális tárgyalásokat kezdett azokkal az országokkal, amelyekben oltóanyagot gyártanak, emelte ki Ana Brnabić, majd elmondta, hogy Szerbia számára a védőoltás nem geopolitikai, hanem egészségügyi kérdés, ez az ország vakcinációs sikerének a titka. Mint hozzátette, Szerbia egyike annak az öt országnak, amelyek az elsők között írtak alá szerződést a Pfizer-BioNTech, valamint a Sinopharm és a Szputnyik V oltóanyag beszerzéséről.
Az országban az eddigiekben 473.087 polgár kapta meg a koronavírus elleni védőoltást, míg azt több mint 850 ezren igényelték.
Mirsad Đerlek, az egészségügyi minisztérium államtitkára szerint Szerbia közel áll ahhoz, hogy „legyőzze" a koronavírust, ebbéli terveiben akkor lesz igazán sikeres, ha valóban megkezdi gyártani a Szputnyik V oltóanyagot. A tisztségviselő emlékeztetett, hogy az orosz vakcina gyártójának a küldöttsége jövő héten érkezik Szerbiába és a helyszínen vizsgálja felül a gyártás lehetőségeit. A Torlak Virológiai Intézet minden szempontból felkészült az oltóanyag gyártására, nyomatékosította Mirsad Đerlek az SZRTV összeállítása szerint.
Egy autoimmun betegség, a sclerosis multiplex tekintetében az egészségügyi minisztérium illetékes munkacsoportja tegnap közzétette, hogy a Szerbiában jelenleg rendelkezésre álló mindhárom vakcina – Pfizer-BioNTech, Szputnyik V és Sinopharm – alkalmas az oltásra. „Az oltóanyag esetleg azok a páciensek esetében nem javasolt, akik az említett betegség mellett súlyos allergiában is szenvednek" – áll a munkacsoport közleményében.
VÁLTOZATLAN MUTATÓK
A hétfő és a kedd között eltelt egy napban országszerte 12.191 koronavírustesztet végeztek el, ebből 1903 eredménye volt pozitív. A pozitivitás aránya 15,61 százalék. Az említett 24 órában 18 Covid-páciens hunyt el, 4056 a járvány kezdete óta, a halálozási arány 1,02 százalék. Kórházi gyógykezelésre 4017 Covid-páciensnek, mesterséges lélegeztetésre pedig 139-nek van szüksége.
Vajdaságban előző nap 344 új fertőzést jegyeztek, a legtöbbet, 116-at, Újvidéken. A tartományban jelenleg 7304 aktív fertőzést jegyeztek, 2057-et Újvidéken, míg a többi településen ezer alatt alakul ez a szám.
Nyitókép: Ótos András illusztrációja
