Az egyenlő bánásmódért tüntettek tegnap a Függetlenség szakszervezet képviselői Belgrádban, a kormány épülete előtt. Többek között a Magyar Szó helyzetét is kiemelték, miszerint oldják fel a Magyar Szóban az alapbérek elszámolására vonatkozó tilalmat, hiszen a cég teljes bevételének csupán a 20 százaléka állami támogatás.
Miklós Hajnalka felvétele
A Függetlenség szakszervezet több ágazata jelen volt a tüntetésen. Dragan Milanović, a Függetlenség szakszervezet kultúra, művészet és a médiafüggetlenség ágazatának elnöke felolvasta a követeléseket. Kiemelték: követelik, hogy a kulturális intézményekben dolgozók fizetését egyformán emeljék, miután a fizetéscsökkentés is egyformán érintette őket, mindenkinek 10 százalékot vonnak le a béréből.
– A kormány utasítása alapján a 2018-ra vonatkozó állami költségvetés tervezésekor diszkriminálták az önkormányzatokat, helyi szinten ugyanis a kulturális intézményekben dolgozók fizetésemelése nem lehet nagyobb 5 százaléknál, miközben ez az emelés köztársasági szinten 10 százalék – hangsúlyozta Milanović, akinek a szavait füttyszó kísérte.
Második követelésük az RTS-t (Szerbiai Rádió és Televíziót), illetve az RTV-t (Vajdasági Rádió és Televíziót) érinti. Kiemelték, hogy miután a polgárokat kötelezték a tévé-előfizetésre, megszűnt a jogi alap a médiumban dolgozók alapfizetésének a befagyasztására, így a szakszervezet arra kéri az illetékes szerveket, hogy ezt a két állami médiumot vegye ki azoknak az intézményeknek a sorából, amelyek esetében ideiglenes törvénnyel van szabályozva az alapfizetések kiszámolása, ami azt jelenti, hogy a fizetések be vannak fagyasztva. Ennek az ideiglenes törvénynek 2018. január 1-jével lejárt volna a hatálya, a kormány azonban meghosszabbította. A két elektronikus médium mellett a szakszervezet követeli, hogy a Magyar Szót is vonják ki e törvényrendelkezés alól, hiszen a magyar nyelvű kisebbségi médium esetében az állami támogatás jelentősen kisebb a vállalat teljes bevételének 50 százalékánál. Az állami támogatás a teljes bevételnek csupán a 20 százaléka, így az alapbérek elszámolásának befagyasztásához nincs meg a jogi alap.
Miklós Hajnalka felvétele
– E médiumok esetében a törvény hatályának a feloldása nemcsak a fizetésemelést jelentené, ezenkívül el szeretnénk szakadni a politikai hatalom közvetlen ellenőrzésétől is. Hiszen az állami eszközök felhasználói a kormány közvetlen ellenőrzése alatt állnak, miközben a közmédiát a polgárok fizetik, minden háztartás havonta 150 dinárt fizet be erre a célra. A kormány pedig azt állítja, hogy ezt a 150 dinárt erős érvek mentén megvonhatja a közmédiumoktól, és közjóvá alakíthatja át. Éppen ezért arra kérjük a polgárokat, hogy álljanak ellen az ilyen jellegű rablásnak – hangsúlyozta a szakszervezet ágazati elnöke. Hozzátette ugyanakkor: – A Magyar Szótól is megvonja az állam a jogokat, még annak ellenére is, hogy az alapító a Magyar Nemzeti Tanács. Az állam nem engedi, hogy saját maguk osszák be azt a pénzt, amiért ők maguk dolgoznak meg. Ez is a rablás egy fajtája!
A Függetlenség szakszervezet közlekedési és kommunális tevékenységekkel foglalkozó ágazata is követelésekkel lépett fel, ők is a fizetésük 10 százalékos növelését követelik.
– Megengedhetetlen és elfogadhatatlan, hogy a közszférában dolgozók egy részénél emelik a fizetést, másoknál meg nem. Ez talán azt jelenti, hogy a kommunális szférában dolgozó 75 ezer ember láthatatlan a kormány számára? – tette fel a kérdést Dragan Milanović, majd folytatta: – A kommunális tevékenységekben dolgozók keresetét nem az állami költségvetésből fizetik ki, vagyis nincsenek az állami költségvetés terhére, hanem a kommunális közvállalatok bevételéből történik a kifizetés – hangsúlyozta a szakszervezeti elnök, aki arra is rámutatott, hogy a fizetések befagyasztása, illetve csökkentése jelentős mértékben megnehezíti a kommunális szektorban dolgozók szociális helyzetét, hiszen mintegy 30 százalékuk minimális bérért dolgozik.
– Megengedhetetlen, hogy azoknak, akik hozzájárulnak az állami költségvetéshez a munkájukkal, és miközben a fizetésükkel nincsenek a büdzsé terhére, nem engedélyezik a fizetésemelést jövőre sem! – hangsúlyozta Milanović. Hozzátette: – Követeljük, hogy a kommunális közvállalatokban dolgozók fizetését is emeljék meg 10 százalékkal!
A szakszervezetek a követelések mellett kiemelték, hajlandóak a kormánnyal szociális párbeszédet folytatni, hogy együtt áttekintsék a törvényes lehetőségeket, minden dolgozó érdekében.
Követeléseiket átadták a kormány illetékes szolgálatánál.
