Olyan médiastratégia nem születhet, amely mindenki számára ugyanolyan jónak számít, olyan azonban most születik majd, amelyik megadja a vajdasági magyar közösség újságíró társadalmának minden tagja számára a kapcsolódási pontokat, olyanokat, amelyekkel mindenki egyet tud érteni, fogalmazott pénteken Újvidéken, a Magyar Szó Lapkiadó Kft. rendezvénytermében Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, az MNT 2024 és 2029 közötti időszakra vonatkozó tájékoztatási és médiafejlesztési stratégiája tervezetének utolsó közvitáján.
Mint mondta, a korábbi közvitákon felmerültek olyan kifogások, amelyek egyes megfogalmazásokat nem tartottak megfelelőnek, megkérdőjelezték a közösség szolgálatában álló, nemzeti elkötelezettségű és keresztény alapokon nyugvó újságírói munkára vonatkozó szövegrészeket, s arra fektették a hangsúlyt, hogy az efféle meghatározások kizárhatják az újságírás függetlenségével, kritikai jellegével kapcsolatos elvárásokat. Ezekkel a véleményekkel kapcsolatban elmondta, a közösség iránti elköteleződés nem jelenti azt, hogy valaki ne lehetne független, s ne végezhetné a munkáját úgy, ahogyan azt értékrendszere és világlátása alapján jónak látja. Az MNT, tette hozzá, az eddigiekben sem avatkozott a szerkesztéspolitikákba, s ezentúl sem szeretne ilyesmivel foglalkozni, nem szándéka megmondani azt, miről hogyan tájékoztassanak a vajdasági magyar médiaházak.
Fremond Árpád elmondása szerint figyelembe kell azonban venni azt, hogy a médiastratégia nem tükrözhet mást, mint amilyen ma a vajdasági magyar közösség, s amilyen ma a Magyar Nemzeti Tanács. Amilyen felállású, értékrendszerű ma az MNT, azt tükrözi vissza a médiastratégia is.
Kiemelte azokat a pontokat, amelyekkel világlátásától és értékrendszerétől függetlenül, minden újságíró egyetérthet: szavatolni kell a képzési lehetőségeket, fejleszteni a médiát – öt évre határoz meg célokat a stratégia, a fejlesztéseknek folyamatosaknak kell lenniük. A kapcsolatteremtés is fontos, médiatalálkozókat is lehetővé kell tenni. Az újságírói díjaknak ezentúl pénzjutalommal is járniuk kell, ahogyan a más témakörökben kiosztott elismeréseknek is, fogalmazott.
A szakmaiság növelése a legfontosabb célok között szerepel – mutatott rá Kabók Erika, az MNT Végrehajtó Bizottságának tájékoztatási kérdésekkel megbízott tagja (Ótos András felvétele)
VISSZAHOZNI A KÖZBIZALMAT
A jelenlegi helyzet bírálata és a megoldáskeresés, valamint az újságírás presztízsének növelése érdekében tett intézkedések gyűjteménye egyben az új médiastratégia, fogalmazott Kabók Erika, az MNT Végrehajtó Bizottságának tájékoztatási kérdésekkel megbízott tagja. Ezeknek a feladatoknak a meghatározásában, egy adott kisebbségi közösség nyelvén megszólaló sajtó esetében, figyelembe kell venni olyan fontos feladatok ellátását is, mint amilyen az anyanyelvápolás, az identitás megőrzése és formálása. A szakmaiság növelése mindenképpen a legfontosabb célok között szerepel, mutatott rá, ezt kell szolgálnia a mentorprogramoknak, képzéseknek, a tudósítóhálózatok fejlesztésének. Tény, hogy az újságírásba vetett közbizalom megingott az elmúlt időszakban. Ennek egyik oka a nyelvhasználat, az igényességre kell törekedni. Szavatolni kell a média számára a megfelelő anyagi hátteret is. Gondok vannak a községi pályázatok odaítélése terén, sokszor nem részarányos elvű az elbírálás, ennek kapcsán is lépéseket kell tenni, húzta alá Kabók Erika. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a stratégia a digitalizálás, archiválás témájára is kitér, hatalmas kinccsel rendelkezünk, melyet meg kell óvni az utókor számára.
A MAGYAR SZÓ JÓ ÚTON JÁR
Erdődi Edvina, a Magyar Szó Lapkiadó Kft. megbízott igazgatója az intézmény helyzetéről és a tervezett fejlesztésekről szólt. Mint mondta, a nyomdában mindenképp szükség van fejlesztésre, hiszen 1982, 1986 és 1988 után 2002-ben történt legutóbb előrelépés e téren, s befektetés nélkül nem várható el jobb minőség. Elmondta, hogy új 100 fős konferenciaterem, nyomda- és sajtómúzeum, iskoláskor előtti intézmény nyílik a közeljövőben a székházban. A Magyar Szó jó úton jár, az itt dolgozók emberfeletti tempót diktálnak, végtelenül büszkék lehetünk rájuk, hangsúlyozta, s reményét fejezte ki, hogy januártól a tartományi támogatási összegek is követik majd a minimálbér növekedésének a mértékét.
Erdődi Edvina, a Magyar Szó Lapkiadó Kft. megbízott igazgatója egyebek között azon reményét fejezte ki, hogy januártól a tartományi támogatási összegek is követik majd a minimálbér növekedésének a mértékét (Ótos András felvétele)
MÉG NÉHÁNY NAP
A további felszólalók között Guszton András, az Újvidéki Rádió főszerkesztője arra mutatott rá, sokszor kell egy vajdasági magyar médiamunkásnak „kettős létben” élnie, maga is egyszerre foglalkozott évtizedeken keresztül politikával és újságírással is, kis közösségekben nem várható el ennek kiküszöbölése. Kartali Róbert, a Hét Nap főszerkesztő-helyettese a stratégia céljait megvalósíthatónak, jónak minősítette. A Pannon RTV hidat képez Magyarország és Szerbia között, mutatott rá Agárdi Gábor igazgató-helyettes, aki szintén pozitív véleménnyel volt a felvázolt célokról. Ökrész Rozália, a VMSZ köztársasági parlamenti képviselője szerint a médiastratégia példaértékűnek számít majd a többi kisebbségi közösség számára is.
A médiastratégia szövegével kapcsolatos módosításokat október 16-áig lehet eljuttatni az MNT-hez, ezt követően véglegesíti azt a Tájékoztatási Bizottság, ismertette a munkamenetet Kozma Lívia, a bizottság vezetője. Sárközi István, az MNT Végrehajtó Bizottságának elnöke kijelentette, a legnagyobb feladatnak a stratégia elemeinek életre hívása számít majd.
Nyitókép: Az MNT az eddigiekben sem avatkozott a szerkesztéspolitikákba, s ezentúl sem szeretne ilyesmivel foglalkozni – közölte egyebek mellett a médiastratégia tervezetének utolsó közvitáján Fremond
