Cikkünkhöz képgaléria kapcsolódik!
Az Értékmentés és jövőképépítés a kisebbségi sajtóban című szakmai konferenciát a Magyar Szó fennállásának 80. évfordulója alkalmából rendezték meg csütörtökön lapkiadónk újvidéki székházának tanácstermében. Egész héten események sorozata határozza meg a jubileumi év ünneplését, pénteken tartják meg a központi ünnepséget a nyolcvanadik születésnap jegyében. A mai rendezvény a kisebbségi sajtó helyzetére, kihívásaira összpontosított több panelbeszélgetéssel, neves szakemberek, egyetemi tanárok részvételével.
A konferenciát Erdődi Edvina, a Magyar Szó Lapkiadó Kft. igazgatója nyitotta meg köszöntőjével, melyben különlegesnek nevezte a jubileumi évet, kiemelve, nemcsak a nyolcvanadik születésnap, hanem számos más mérföldkő is meghatározta azt, például a Magyar Szó-bélyeg kiadása, a Vackor újvidéki kihelyezett tagozatának székházbeli megnyitása, a konferenciaterem felépítése. Közben már a sajtó- és nyomdamúzeum, valamint az irodalmi kávéház kialakítása is megkezdődött. Mint mondta, e panelbeszélgetéseken lényegében önmagunkkal foglalkozunk, s nem elsősorban a modern technológiák okozta nehézségek számba vételével, hanem egészen a gyökerekig, a hagyományos újságíráshoz való visszatéréssel, az utánpótlás-nevelés jelentőségével.
A konferencia második panelbeszélgetésén az újságíró-utánpótlás kérdését taglalták (Dávid Csilla felvétele)
Az első panel az Értékmentés és hagyományőrzés témakörét járta körül. Résztvevőként megszólalt Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője, Bodzsoni István, a Pannon RTV igazgatója, Madár Anikó, az Újvidéki Rádió főszerkesztő-helyettese, valamint Varjú Márta, a Magyar Szó főszerkesztője. A beszélgetést Homolya Horváth Ágnes, lapunk szerkesztője moderálta. Varjú Márta felidézte, 1944-ben három nap alatt készült el az első, akkor Szabad Vajdaság nevet viselő négyoldalas újság, amely eleve azzal a céllal indult, hogy országos napilap legyen, ami ma is jellemzi a lapot. A magyarság tájékoztatásának a szolgálatában álló napilap az évtizedek során hatalmas fejlődési ívet írt le, az online kiadás változásokat hozott, de bebizonyosodott az is, hogy működhet összekapcsolódva a nyomtatott újsággal, nem számítanak egymás konkurenseinek ezek a megjelenési formák – értékelte.
Bodzsoni a legnagyobb kihívásnak a kereskedelmi televízióval folytatott versenyt nevezte meg, utóbbi ugyanis a profit, az attraktivitás és a szórakoztatás céljával működik, nem hagyományőrzés és kisebbségi újságírás által meghatározott szellemiséggel. A médiagyarmatosítás is nagy kihívás: amerikai, francia filmeket láthatunk, vajdasági magyart azonban már nem.
Madár Anikó az újítások és a hagyományok közötti egyensúly megtalálásában látta a kiutat a kisebbségi újságírás számára. Ambrus közölte, 175 éves a Brassói Lapok, de Erdélyben folyamatosan szűnnek meg a nyomtatott újságok. A privatizáció nem váltotta be a hozzáfűzött ígéreteket. Az olvasói hagyományok megőrzése lenne a kulcs, mutatott rá, noha ez a feladat ma nagyon nehéznek tűnik, de éppen attól szép, hogy lehetetlen – húzta alá.
Puskás, Szeles, Jokić: mi közük a nagy sportolóknak az identitáserősítéshez? – volt a sport tematikájú beszélgetés fókuszában (Dávid Csilla felvétele)
REZERVÁTUMBA ZÁRKÓZVA
A második panel az Utánpótlás-nevelés és jövőképépítés témáját dolgozta fel. Dr. Forró Lajos, a Szegedi Tudományegyetem Mozgóképkultúra Tanszékének oktatója, Klemm József, a Kárpát-medencei Magyar Újságíró-egyesületek Közösségének elnöke, dr. Németh Ferenc, az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karának oktatója, valamint Szűcs László, a Romániai Magyar Újságírók Egyesületének elnöke osztotta meg tapasztalatait és elképzeléseit. Ezt a panelt Lackó Varjú Sára szerkesztő vezette.
Németh az újságíróképzést mutatta be a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar okleveles kommunikátor szakán. Klemm kiemelte, az itteni újságírás jóval korábban meghatározott célja európai színvonalú újságírás elérése volt magyar szellemiségben. Szerinte a mai újságírókat elsősorban szelektálni kell megtanítani ebben a hatalmas információáradatban. Forró hibának nevezte, hogy a határon túli magyar közösségek sokszor elhatárolják magukat, „rezervátumba” zárkóznak nyitás helyett, de az anyaországi viszonyulás sem tökéletes. Szűcs kiemelte: a modern technológia újdonságait használni kell, okos használatra kell törekedni, s akkor nem ellenségnek tűnik majd.
SPORTKULTUSZOK ÉS IDENTITÁS
Kultuszteremtés és identitáserősítés címmel zajlott le az utolsó beszélgetés, a Puskás-, Szeles-, Mónika- és a Jokić-kultuszról esett ezen szó, Antalovics Péter, a Magyar Szó újságírója és szerkesztője, Csordás Árpád nyugalmazott újságíró, Máriás Endre, a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének elnöke és lapunk főszerkesztő-helyettese, valamint Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője és a Magyar Sportújságírók Szövetségének elnöke osztotta meg gondolatait. A panel moderátora Erős Kincses Krisztina sportújságíró, szerkesztő volt. Egyetértettek a résztvevők abban, hogy a sportnak, az abban kiemelkedő teljesítményt nyújtóknak mindig is identitáserősítő, összetartó erejük volt. Máriás kiemelte, a sportideálok éppen ezért fontosak, s a sport egy olyan lehetőséget kínál, amely az egységes nemzetben gondolkodást teszi elérhetővé.
Nyitókép: Melyek a kisebbségi újságírás legnagyobb kihívásai – próbáltak választ adni az első panelbeszélgetés résztvevői. A felvételen az igazgatónő mond köszöntőbeszédet (Dávid Csilla felvétele)
