Lapunk idősebb és középkorú olvasói nagy valószínűséggel ismerik Debreczeni József Hideg krematórium című naplóregényét, mivel a középiskoláinkban a házi olvasmányok között is szerepelt. Azt viszont kevesen tudják – annak ellenére, hogy az első kiadása 1950-ben jelent meg, illetve ezt követően kétszer is kiadták Újvidéken – Magyarországon a szélesebb közönség sokáig nem ismerhette. Az év elején viszont a budapesti Jelenkor adta ki először Magyarországon, e mellett pedig 12 nyelven: angolul, csehül, finnül, franciául, hollandul, katalánul, németül, olaszul, oroszul, portugálul, románul és spanyolul is napvilágot látott a regény, amely dokumentatív stílusával, valósághű ábrázolásával maradandó hatást gyakorol az olvasóra – írja a Válaszonline.
Debreczeni József 1905. október 13-án született Budapesten és 1978. április 25-én hunyt el Belgrádban. Az újságíróként, műfordítóként, költőként és drámaíróként is tevékenykedő szerző a szabadkai Napló és a budapesti Ünnep című képeslap szerkesztője volt, ahonnan a zsidóellenes törvények miatt bocsájtották el. Három év munkaszolgálat után Debreczenit 1944-ben Topolyáról deportálták Auschwitzbe, a kiszabadulását követően Belgrádban telepedett le, és haláláig az akkori jugoszláviai magyar lapokban és folyóiratokban jelentette meg irodalmi alkotásait. Néhány színdarabját Budapesten és Belgrádban is bemutatták. Több könyvét szerb–horvát, szlovén, macedón, román és olasz nyelven is kiadták, de ő maga is fordított e népek irodalmából. 1928-ban Szenteleky Kornéllal közösen adta ki a modern szerb költők antológiáját magyar nyelven. Műveivel rendszeresen szerepelt az Újvidéki Rádióban. Debreczeni naplóregényének második, 1975-ös kiadása a legrangosabb vajdasági irodalmi elismerést, a Híd-díjat is kiérdemelte, a harmadik magyar kiadása pedig 2015-ben jelent meg úgyszintén Újvidéken, a Forum Könyvkiadó Intézet gondozásában.
A minap angol nyelven is megjelent naplóregény utószavában Jonathan Freedland, a Times kritikusa egyenesen Primo Levi munkáihoz hasonlította Debreczeni írását – olvasható a Válaszonline könyvrecenziójában.
