Az oktatási minisztérium a duális oktatás rendszerével foglalkozó törvény esetében kezdetben a német, az osztrák és a svájci modellt vette alapul. Az elmúlt egy év folyamán azonban kikristályosodott, hogy a munkaerőpiacot figyelembe véve egy sajátos szerbiai modellt kiépítésére van szükség – tudtuk meg Vicsek Annamáriától, az oktatási minisztérium államtitkárától.
Ótos András felvétele
Az államtitkár rámutatott, amellett, hogy a duális oktatásról szóló törvény jogi hátteret nyújt ennek a rendszernek, meghatározza a fogalmakat, szabályokat, a gyakorlati képzéssel egybekötött oktatási rendszert. Megmagyarázza, ki a koordinátor, az instruktor, illetve mi a munkavégzéssel egybekötött szerv lényege.
– Ezzel a törvénnyel lefektették a duális oktatással kapcsolatos szabályokat, amelyek egyelőre a középiskolai oktatást érintik, de hosszú távon a felsőoktatásban is meg fognak jelenni. Eddig is voltak szakközépiskolák, amelyek a gyakorlati oktatást vállalatoknál szervezték meg. Ebben az esetben az a különbség, hogy a duális oktatásban nagyobb figyelmet szentelnek a tanulók jogainak, illetve a munkavégzés közbeni biztonságnak. Ugyanakkor fizetés is jár a tanulónak, ösztöndíj formájában. A parlamenti közvita alatt azzal támadták leginkább ezt a törvényt, hogy a duális oktatás során a munkavégzés alatt kizsákmányolják a tanulókat. A törvény azonban szavatolja a tanulók jogainak védelmét, hogy még véletlenül se történjen ez meg.
Készül egy terv arra vonatkozóan, hogy a középiskolai szakképzés vegye figyelembe a munkaerőpiacot, a vállalatok, cégek, a gazdasági kamara javaslatát, kérését, szükségletét. Így, miután a duális oktatási rendszerben működő középiskolai szakképzés után kikerülnek a középiskolások a munkaerőpiacra, nagyobb valószínűséggel kapnak munkát. A vállalatok szempontjából pedig azért előnyös a duális képzés, mert új munkaerő alkalmazásakor már nem kell külön időt és energiát fordítani az alkalmazott képzésére. Vagyis a duális oktatásban való részvétel befektetés a cégek részéről, de megtérülő befektetés.
– Amikor a befektetést említi, az ösztöndíjaztatásra gondol? Vagy más jellegű beruházás is érinti a duális oktatásban részt vevő vállalatokat?
– Igen, de nem csak az ösztöndíjaztatásra. A gyakorlatvezető tanárt eddig az iskola alkalmazta, most pedig a cégnek kell adnia egy olyan instruktort, aki a diákokkal dolgozik. Ez újdonság, hiszen eddig az iskolák gyakorlatoktatási koordinátorral dolgoztak. Most is lesz az iskolákban koordinátor, de a gyakorlatot a cégek részéről kinevezett instruktorok vezetik.
Fontos megemlítenem, hogy a parlamenti eljárásban a duális oktatásról szóló törvény kapcsán a Vajdasági Magyar Szövetség két módosítási indítványt nyújtott be. Az egyik, hogy a tanulóknak a gyakorlati képzés esetében is lehetőségük legyen az anyanyelven történő tanulásra, amennyiben a duális oktatás keretében anyanyelven folyik az oktatás. Ugyanakkor a munkáltatónak is olyan instruktort kell alkalmaznia, aki beszéli az adott kisebbség nyelvét.
– A parlamenti vita során többször is megvádolták a minisztériumot, hogy a duális oktatásról szóló törvény olcsó munkaerő kitermelésére szolgál.
– Semmiképpen sincs szó olcsó munkaerő képzéséről, hiszen azok a tanulók, akik a gyakorlatot a vállalatokban töltik majd, nem főállásban, nem nyolcórás munkaidőben dolgoznak majd. A gyakorlati képzésen van a hangsúly. Magasan szakképzett, több gyakorlattal rendelkező embereket szeretnénk „termelni”.
– Csak termelői szakokat érint a duális oktatás?
– Egyelőre a szakmunkás szakokat érinti a duális oktatás, de sok lehetőség lesz még a későbbiekben a duális oktatásra. Egyelőre az a fontos, hogy meglegyen hozzá a törvényes háttér. Természetesen az elkövetkező néhány év fogja megmutatni, mi az, amit esetleg módosítani kell. Addig is, azt gondolom, óriási előrelépés, hogy született egy olyan törvény, ami a középiskolai oktatás mellett csak a duális képzéssel foglalkozik.
– Azok, akik a duális oktatási rendszerben végzik el a középiskolát, folytathatják majd a tanulmányaikat egyetemen vagy főiskolán?
– Igen. Pontosan az volt a lényege ennek a törvénynek, hogy lehetőség legyen később a továbbtanulásra. Az érettségi rendszer kidolgozása határozza majd meg, hogy a gyakorlatban ez hogy fog működni. Érettségi vizsga megszerzésével folytathatók a tanulmányok a felsőoktatásban.
