Doktoranduszként eddig négyszer vettél részt a Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencián (VMTDK), kétszer szekcióelső díjat nyertél. Mit jelent számodra a diákköri konferencia és mit a kiváló kutatási eredményeidért, a határozott szakmai elkötelezettségedért kapott Kristálygömb Díj, amelyet ma, szombaton veszel át?
– Amikor elkezdtem kutatással foglalkozni, a vajdasági magyar tudományos közösség tagjaként kötelességnek éreztem az eredményeimet bemutatni, hogy tudják, mivel foglalkozom, és ha valaki ilyen vagy hasonló témában kutat, megtalálhassuk egymást. Ez a konferencia fontos a tudományos közösség, főleg a fiatalok számára. A tudományos bizottságtól itt kapunk visszajelzést a munkánk értékéről.A Kristálygömb Díj nagy megtiszteltetés számomra, nemcsak eddigi kutatásaim, igyekezetem koronája. Sokat jelent abból a szempontból is, hogy nemcsak az én elismerésem, hanem a társadalmi nemek tudományának (gender studies) is, amellyel az Újvidéki Egyetem Társadalmi Nemek Központjában foglalkozom.
Mit jelent a társadalmi nem?
– Biológiai nemmel születünk, a társadalmi nem viszont azok a viselkedésformák, szerepkörök, magatartások összessége, amelyeket a társadalom az ember biológiai nemétől elvár. A nők és a férfiak különbözőképpen viselkednek, különböző szerepeik vannak, ez a társadalmi nemi szerepük, ami kultúrától függően változik. A társadalmi nemek tudományáról annyit lehet mondani röviden, hogy interdiszciplináris és társadalmi nemi szempontból közelíti meg a monodiszciplínákat, illetve a nők társadalmi szerepének kritikai megközelítésével is foglalkozik.
Újvidéken születtél, az alap- és a mesterdiplomádat az újvidéki Jogtudományi Karon szerezted. Anyanyelvi szinten beszéled a szerb nyelvet, magyar–szerb bírósági fordító vagy. A felsőoktatási és akadémiai karriered építését nem nehezítette az, hogy óvodában, általános iskolában és gimnáziumban magyar tagozatra jártál?
– Sokkal rövidebb idő alatt adaptálódtam a szerb nyelvi tanulásra és a csak szóbeli vizsgákra a jogi karon, mint például az észak-bácskai évfolyamtársaim. De láttam, aki nem szerb ajkú, annak nem olyan startpozíciója van, mint a többieknek, és nincs is olyan nagy önbizalma. Sőt azt is, hogy ez másképp hat a nőkre, mint a férfiakra. Gondoltam, erről tudományos szinten kell beszélni, és a társadalmi nemek tudományában láttam erre lehetőséget.
Hogyan vélekedsz a kétnyelvűségről?
– Nagyon nagyra tartom a kétnyelvűséget. Kutatásaimban is a pozitív oldalaira világítok rá. Nemcsak hallgatókkal készítettem interjúkat a kutatásomhoz, hanem tanárokkal is. A hallgatók is látják a kétnyelvűség előnyeit, a tanárok viszont már a kétnyelvűségüknek köszönhetően mindkét nyelven publikálnak, jó kapcsolataik vannak magyarországi kollégákkal, közös projekteken dolgoznak. Ezért arra kellene törekedni, hogy mindannyian kétnyelvűek legyünk Vajdaságban, és az ne menjen az anyanyelvünk kárára.
Milyen témák érdekeltek?
– Nők a politikában. Miért nem iratkoznak a diáklányok műszaki tudományokra? Hogyan hat az egyetemista lányok sikerességére a nyelvi gátlás Szerbia felsőoktatási rendszerében? Az interszekcionalitás vajdasági vonatkozásai.
Mi az angol nyelvű doktori értekezésed témája?
– A nemzeti kisebbségekből származó nők helyzete Szerbia felsőoktatási rendszerében, különös tekintettel a magyar nők helyzetére. Ezen belül foglalkozom az említett nyelvi gátlás témájával, továbbá azt kutatom, hogy mennyire motiváltak a nők a magas posztok betöltésére, az akadémián van-e esélyük magas posztok felé törni; hogyan tudják összeilleszteni a családot az akadémiai karrierrel, valamint, hogy mi lenne a pozitívum, ha több nő lenne a műszaki tudományokban.
Milyen érdekes összefüggésekre jutottál?
– Több dolog érdekelt: a vajdasági középiskolák magyar, szlovák, román végzős diákjai milyen szinten beszélik az anyanyelvüket és a többségi nyelvet? Itthon, Magyarországon, Szlovákiában vagy Romániában tanulnak-e majd tovább, és milyen szakon? Mit gondolnak, lesz-e gondjuk a nyelvvel? A nők miért iratkoznak inkább neveléstudományokra mint műszaki tudományokra? Mi lenne a pozitívuma, ha több nő tanulna műszaki tudományokat? Az utóbbi kérdésekre rengeteg sztereotípiás választ kaptam a fiúktól is, a lányoktól is. Még nem látják át, hogy a társadalom fejlődéséhez egyensúly és más gondolkodás kell, hogy más ötletek születhessenek.A társadalmi nemek szerepköre szerinti nevelés eredményezi azt, hogy a lányok tipikusan női, a fiúk tipikusan férfi foglalkozásokat választanak. Ebből erednek a nagy különbségek: a nők kevésbé jól fizetett munkákat kapnak, a férfiak pedig a műszaki, természeti vagy technológiai szakokkal előbb helyezkednek el. Arra (is) fel akartam hívni a figyelmet, hogy választásukkal a nők (anyagilag is) rosszabb helyzetbe kerülnek.
Tanítasz két középiskolában. Publikálsz hazai, magyarországi és nemzetközi szinten, fellépsz hazai, magyarországi és nemzetközi konferenciákon is. Mi motivál ennyi munkára?
– Amikor beiratkoztam a doktori képzésre, kellemesen érintett, hogy beszélhetek arról, hogy nemzeti kisebbségből származok. Mivel a vajdasági magyar tudományosság eddig még nem fókuszált a vajdasági magyar nőkre, ezért én szerettem volna bevezetni a tudományos diskurzusba, ezt kutatom, hogy milyen a vajdasági magyar nőnek a helyzete középiskolai diákként, majd hallgatóként a szerbiai felsőoktatási rendszerben, és hogyan tud érvényesülni akadémiai karriert befutó tanárként. A célom és a motivációm, hogy szélesebb körben nevezzük meg a különbségeket és a hátrányokat, és ezeken próbáljunk változtatni, illetve a vajdasági magyar nőre összpontosítva láthatóvá teszem az említett kategóriát, hiszen, ha nem beszélünk róla, akkor láthatatlan.
Terveid?
– Meg szeretném védeni a doktori disszertációmat, aztán folytatni a kutatást, esetleg – ha sikerül anyagi támogatást kapnom – kiterjesztem a témát az egész Kárpát-medencében élő kisebbségi magyar nőkre.
Feleségként, háromgyermekes édesanyaként itt látod-e a jövődet Vajdaságban, Szerbiában?
– Itt látom a jövőmet, intézményes háttér nélkül azonban nem tudom folytatni a kutatásaimat, így nem zárom ki annak lehetőségét, hogy posztdoktorátus keretében külföldön dolgozzak, tanuljak még egy-két évig, aztán meglátjuk. Ez persze a családomtól is függ.
Januárban a párizsi Est-Créteil Egyetemen vendégkutatóként milyen feladatot vállaltál?
– A nemzetközi COST ENRESSH projekt keretében kérdőívet szerkesztünk az említett egyetemen dolgozó tanárnővel, és megkérdezzük az európai, fiatal kutatókat, milyen problémáik vannak a publikálással és a megjelent munkájuk értékelésével. Segíteni kívánunk nekik abban, hogy a társadalom- és humántudományban született publikációikra megfelelő értékelés alakuljon ki, és az ne érjen kevesebbet a műszaki tudományos munkáknál.
A szervezők lehetővé teszik-e, hogy családostól utazzál?
– Eddig elég sok helyre mentem a férjemmel és a gyerekekkel. Párizsba velem jönnek, öt napig együtt leszünk, a többi napokon pedig magam leszek. Most sikerült a családos nemzetközi kutatóknak fenntartott egyetemi szállást megkapnom, amire előzőleg pályáznom kellett. Az ár azonban magasabb mindig, szinte bele sem fér a kutatási támogatás keretbe. Kevés támogatás veszi figyelembe, hogy a kutató nő és családos. Nehéz minden alkalommal dönteni: vállalom-e, hogy a családtól távol legyek. Ez az ára annak, hogy nemzetközi kapcsolatokhoz jussak, tapasztalatot szerezzek, és azzal foglalkozzak, amit szeretek és ami kitölt.
Az interszekcionalitás elméleti keret és kutatási módszer is a társadalmi nemek tudományában. A különböző kategóriákat, mint például „nő, magyar és vajdasági” nem külön szemléli, hanem együtt, illetve a különböző társadalmi egyenlőtlenségek közötti dinamikus kölcsönhatást – metszetet értelmezi.
Amikor beiratkoztam a doktori képzésre, kellemesen érintett, hogy beszélhetek arról, hogy nemzeti kisebbségből származok. Mivel a vajdasági magyar tudományosság eddig még nem fókuszált a vajdasági magyar nőkre, ezért én szerettem volna bevezetni a tudományos diskurzusba, ezt kutatom, hogy milyen a vajdasági magyar nőnek a helyzete középiskolai diákként, majd hallgatóként a szerbiai felsőoktatási rendszerben, és hogyan tud érvényesülni akadémiai karriert befutó tanárként.
