A parlament napirendjén három oktatási vonatkozású törvényjavaslat szerepel, mégpedig a szakképzési keretről szóló törvény, a tankönyvtörvény és a tanfelügyelőséggel foglalkozó törvény. Mladen Šarčević oktatási miniszter a napirenden szereplő törvényjavaslatok ismertetése során többek között rámutatott, a tankönyvtörvény lehetővé teszi a digitális tankönyvek használatát is.
Mint az oktatási miniszter hangsúlyozta, a tankönyv olyan alapvető oktatási eszköz – formájától függetlenül – amely az oktatási-nevelési folyamatban a tudás, képesség elsajátítását szolgálja, a nézetek megformálását segíti elő, kritikus gondolkodásra, a megszerzett tudás alkalmazására ösztönzi a diákokat. Mint kihangsúlyozta, a tankönyvek effajta megközelítése lehetővé teszi az oktatási tartalmak digitalizálását, illetve a digitális tankönyvek megírását és kiadását is. Šarčević elmondta, már dolgoznak azon, hogy megfogalmazzák a digitális tankönyvekhez szükséges standardokat.
Elmondta ugyanakkor, hogy a digitális tankönyvek csökkentenék a szülők kiadásait, hozzáférhetőbbé válnak majd, illetve könnyebben használhatók lesznek az oktatás során is.
A törvényjavaslat amellett, hogy lehetővé teszi a digitális tankönyvek használatát, csökkentette és leegyszerűsítette a tankönyvek jóváhagyásának folyamatát, valamint az iskolákon, illetve diákszövetkezeteken keresztül történő beszerzést is. Ezzel a rendelkezéssel a szürkegazdaságnak szeretnének véget vetni, illetve a tankönyvek beszerzéséből kizárni a közvetítőket, ezáltal csökkenteni a tankönyvek árát.
– Ezután is 4 éven keresztül kell alkalmazni a kiválasztott tankönyveket, de indokolt esetekben, minisztériumi véleményezéssel, a megválasztott tankönyv lecserélhető egy másikra – mondta a miniszter.
Kitért a kis példányszámú tankönyvekre is, mint elmondta, a Tankönyvkiadó Intézeten keresztül létrehozzák majd az alacsony példányszámú tankönyvek központját, amelynek feladata az lesz, hogy egy adott alapból, illetve a kormány támogatásával elérhetővé tegye ezeket a tankönyveket.
Šarčević kitért a tanfelügyelőségről szóló törvényre is. Elmondta, egy törvénybe tömörítették mindazokat az előírásokat, amelyek a tanfelügyelőségre vonatkoznak, az oktatás minden szintjén. Szavai szerint a törvény pontosan megfogalmazza a tanfelügyelők feladatait, munkakörét, hatáskörét, önkormányzati és tartományi szinten is. Pontosan meghatározza hány tanfelügyelőre van szükség egy-egy önkormányzatban. De szabályozza azt is, hogy ki lehet tanfelügyelő.
Az oktatási miniszter elmondta, évtizedeket kellett várni arra, hogy egy törvény intézményesítse a szakképzési rendszert. A szakképesítési kerettörvény megkönnyíti a munkaerő mobilitását, illetve követi az egész életen át tartó tanulás koncepcióját, miközben megfogalmazza az ehhez szükséges intézményes kereteket a gazdaság, illetve az oktatás részvételével.
A napirenden szereplő törvényjavaslatok kapcsán többek között Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője is felszólalt. Elmondta, ez a három oktatási törvény a szerb társadalom európaiasodásának folyamatát szolgálja. Kihangsúlyozta, a nemzeti szakképesítési kerettörvény alapján a kormány Szakképesítési Ügynökséget hoz majd létre, amely szakmai és fejlesztési feladatokat lát el a képesítési rendszer minőségének fenntartásában, ugyanakkor a NOKS Tanácsnak nyújt szakmai támogatást, amely feladatai közé tartozik többek között a külföldön szerezett oklevelek elismerése, vagyis annak megalakítását követően átveszi az ERIC/NARIC központ alkalmazottjait. Kihangsúlyozta, az ERIC/NARIC központ 2016. július 18-ig 417 végzést adott ki, amelyek többsége a kisebbséghez tartozók anyaországban szerezett okleveleire vonatkozott. A múlt év negyedik negyedében 97 végzést adtak ki, amelyek Magyarországon, Bulgáriában, Romániában, Szlovákiában, Horvátországban és Albániában szerezett oklevelekre vonatkoztak.
Kovács Elvira elmondta, az alacsony példányszámú tankönyvekkel foglalkozó központ számos problémára megoldást jelent, nemcsak a kisebbségek nyelvén tanuló diákok esetében, hanem a fogyatékkal élők, vagy a külön tanterv szerint tanuló diákok esetében is, illetve az olyan diákok esetében is, akik különleges tantárgyat tanulnak. Így a törvény számára egyforma hozzáférést tesz lehetővé. Aggodalmát fejezte ki ugyanakkor, hogy a törvényelőírások ellenére lesz-e mindig pénz az alacsony példányszámú tankönyvek nyomtatására, a VMSZ álláspontja szerint, ennek biztosítására külön mechanizmusok kidolgozására van szükség.
A tanfelügyelőségről szóló törvény kapcsán pedig a parlamenti képviselő rámutatott arra, hogy a köztársasági, tartományi és városi, illetve községi tanfelügyelők számára előirányzott 250 munkahely helyett csupán 167-et töltöttek be. Vagyis a tartományi, városi, illetve községi szinten a tervezett 219 tanfelügyelő helyett ma 13 tartományi tanfelügyelő és 132 önkormányzati tanfelügyelő dolgozik. Szükség van a tanfelügyelők számának bővítésére. Kovács Elvira szerint mindenek előtt Óbecsén és Csókán, ahol magyarul beszélő tanfelügyelőre lenne szükség, de Szabadkán is olyan tanfelügyelőkre van igény, akik beszélik az ebben a városban hivatalos használatban levő nyelveket.
