Minden lemorzsolódott, az oktatásból szem elől vesztett gyermek az államnak 70 ezer eurós veszteséget jelent. Habár ez a jelenség nem csak a roma közösséget érinti, a legnagyobb arányban mégis a roma gyerekek hagyják abba az iskoláztatást idő előtt. Ezért ma a felnőtt roma közösség 87 százaléka rendelkezik általános iskolai, vagy annál alacsonyabb iskolai végzettséggel. Ez a társadalom számára hatalmas emberitőke-veszteség, emelték ki tegnap Belgrádban azon a konferencián, ami az önkormányzatok szerepére mutatott rá a tanulók iskolából való lemorzsolódásának megfékezésében.
Az oktatási minisztérium az Európai Unió az Európai kezdeményezés a demokráciáért és az emberi jogokért (EIDHR) finanszírozási eszközökön keresztül történő támogatásával másfél évig dolgozott azon a projektumon, amely a diákok iskolából való idő előtti kimaradásának okait kereste, illetve megpróbálta feltárni azokat a rendszerbeli hibákat, amelyek erre a jelenségre kell, hogy reagáljanak. Gordana Cvetković, az oktatási minisztérium oktatási munkacsoportjának, illetve a szociális integrációval foglalkozó munkacsoport vezetője kiemelte, megvizsgálták, hogy az iskola mit tud tenni, hogy megakadályozza a lemorzsolódást, és kiderült, hogy nagyon sok mindent, sőt reagálni is tud, hogy megfékezze azt, de nem egyedül. Szükség van az önkormányzatok támogatására, illetve bekapcsolására ebbe a folyamatba. Bár a minisztérium több intézkedést is bevezetett, még mindig nagyon magas azoknak a 8–9 éves gyerekeknek a száma, akik ebben a korban találkoznak először az intézményes oktatással. A roma gyerekek csupán 6 százaléka jár iskolai előkészítőbe, mégis a minisztérium szakembere szerint már az iskoláskor előtti időszakban meg kell kezdeni a gyerekek oktatásba való integrálását.
Nicolas Bizel, az EU delegációjának szerbiai képviselője rámutatott, hogy egész Európában ezek a kérdések legnagyobb mértékben a roma közösséget érintik. Amellett, hogy az EU meghozta a 2020-as integrációs stratégiáját a roma kisebbség oktatásba való integrálására, és ez által az esélyegyenlőség megteremtésére, Szerbiát a 23-as, joguralmat érintő tárgyalási fejezet és a 19-es, a szociális politikával foglalkozó fejezet is kötelezi. Kiemelte, az esélyegyenlőség megteremtésére nem elégek azok a projektumok, amelyekre az Európai Unió jelenleg 11,4 millió eurót költ Szerbiában, hanem politikai akaratra is szükség van. Mint Bizel elmondta, az EU hajlandó további 20 millió euró beruházásra, hogy a roma kisebbséget integrálni lehessen a társadalomba.
Tefik Ramadanović, a Roma Nemzeti Tanács elnöke rámutatott, a roma közösséget érintő szegénységért mindenek előtt az oktatásból való lemorzsolódás felelős. A roma gyerekek sokszor nem beszélik a szerb nyelvet, így a nemzeti tanács azon dolgozik, hogy az iskolákba roma nyelvet beszélő pedagógusok, tanárok dolgozzanak ezekkel a gyerekekkel. De mint ő is rámutatott, az ellenőrzésnek is jelentős szerepe van abban, hogy a gyerekek ne maradjanak ki az iskolából.
A minisztérium a gyerekek lemorzsolódásának mélyebb analízisét három önkormányzatban: Pirotban, Prokupljen és Vladičin Hanon végezte, ám további 20 önkormányzattal együttműködtek, amely során bebizonyosodott, hogy az iskola és az önkormányzat szoros együttműködésben tud csak gátat szabni ennek a jelenségnek.
