Feladatlapokat, gyakorlókönyveket szinte nem is kínáltak eladásra a diákok a tanév végén a szabadkai Kizur István Általános Iskolában megszervezett használt könyvek vásárán, lévén, hogy ezek a könyvek arra szolgálnak, hogy dolgozzanak benne a diákok, ragasszanak, színezzenek, írjanak bele. Ezeket a típusú könyveket valójában nem is érdemes átadni a következő generációknak. A standokon tehát főként olyan tankönyvek sorakoztak, amelyek nem követelik meg azt, hogy a diákok nyomot hagyjanak bennük. Például olvasókönyvek, matematikai feladatgyűjtemény. Ám az is több mindentől függ, hogy az átadható tankönyvek is átkerülhetnek-e egyáltalán a kisebbekhez.
Az egyik szülő elmondása szerint ugyanis mivel a tanítók, tanárok eldönthetik, melyik kiadó tankönyvét használják az adott tantárgyból, az átvétel akkor történhet meg, ha a fiatalabb generáció pedagógusa is azt a könyvet választotta, amit az idősebb tanuló. Több generáción át pedig szinte lehetetlen is átvinni a tankönyveket, mert mintegy háromévente változtatnak a tankönyveken. A feladatlapok, gyakorlókönyvek a fent említett okok miatt eleve kiesnek az eladható, használtan megvásárolható könyvek listájáról, és az alsó osztályokban a tankönyvek nagyobb hányada ilyen. Mivel a gyakorlókönyveket mindenképpen újan kell megvennie a szülőknek, igyekeznek legalább az egyéb tankönyvek árán takarékoskodni, azaz az ismeretségi körben eladni, részt venni a használt könyvek vásárán, vagy ami a leginkább működőképesnek bizonyul: meghirdetni a legnépszerűbb közösségi oldalon a kimondottan erre a célra létrehozott csoportban.
Arról, hogy a pedagógusok mi alapján választhatnak a különböző kiadók tankönyvei közül, és hogy egyáltalán milyen tankönyvekből van választék, Arnold Pece Angélával, a Kizur István Általános Iskola tanítónőjével beszélgettünk. Mint mondta, náluk az a gyakorlat, hogy az alsós tanítók közösen megbeszélik, melyik kiadó melyik tankönyveit használják, így e megbeszélésen hallhatnak egymás tapasztalatairól, és a tanítók is tudnak arról, milyen tankönyveket is használnak a kollégák a másik osztályokban.
– A kiválasztásnál fontos szempont, hogy melyik tankönyvből lehet a tanulókkal szépen, jól dolgozni, természetesen a tanterv figyelembevételével. Az idei évben történt meg először, hogy a minisztérium kért tőlünk egy listát, hogy tantárgyanként tüntessük fel, milyen könyvekből tudnánk dolgozni. Mondok egy példát: matematikából elsőként a tanítók közös döntése alapján mi a Tankönyvkiadó Intézet kiadványát jelöltük meg, másodikként a Kreativ Centar könyvét, harmadikként az Athos Könyvkiadó tankönyvét. Ezek magyar nyelvű tankönyvek, de nem mindegyik tantárgyból van választási lehetőség. Magyar nyelvű a matematika, továbbá a természet és társadalom. A többi tantárgyból csak a Tankönyvkiadó Intézetnek van kiadványa a magyar ajkú diákok számára – hallottuk a tanítónőtől. – Hogy átadhatók-e a tankönyvek a következő generációknak? Alsó osztályokban nehezen. Az ő tankönyvei között talán csak 2-3 olyan, ami átadható, a többi foglalkoztatókönyv, aláhúzós, karikázós, kivagdosós, színezős. Persze a szülőknek anyagi szempontból jól jönne, ha eladhatnák, használtan vehetnék a tankönyveket, vagy a kisebb testvérek használhatnák a nagyobbakét, mi, pedagógusok viszont úgy gondoljuk, hogy az a jó tankönyv, amelyben aktívan dolgozunk.
Sok iskolában honosodott meg az a gyakorlat, hogy kiegészítő könyvekként a tanítók, tanárok magyarországi tankönyveket is használnak, vagy csak egy-egy anyagrészhez fénymásolnak le oldalakat magyarországi kiadványokból. Ezeket tankönyvként nem lehetett használni, de segédanyagként engedélyezték.
– Eddig adott volt ez a lehetőség, leginkább a Mozaik Kiadó és az Apáczai Kiadó tankönyveit használtuk, most viszont olyan információ jutott el hozzánk, hogy a következő tanévtől valószínűleg ez sem lesz engedélyezve, de erről pontosabb információt valószínűleg a tanév kezdetén kapunk. Tantárgyanként változó, és az osztály összetételétől is függ, hogy mennyire szükséges ilyen plusz segédanyagot is használni. Az osztályokban a standardok szerint kell dolgoznunk, van alapszintű, középszintű és emelt szintű oktatás, a legjobb képességű tanulók számára azonban kitűnő lehetőség, hogy más kiadványokból is kapjanak feladatokat, például matematikából. Ők hamarabb végeztek az adott tankönyv kitöltésével, gyorsabban haladtak, így a képességeik további fejlesztéséhez, a tudásuk további gyarapításához tett jó szolgálatot ez a megoldás. Ám azért a legtöbb tantárgynál jól használhatóak, megfelelőek az itteni tankönyvek, tehát nem emiatt nyúltunk esetleg magyarországi segédanyagokhoz, hanem örültünk, hogy ez a lehetőség is adott volt, hogy ezáltal is színesebbé tehetjük az órákat. Hangsúlyoznám, hogy mi nem teljes tankönyveket használtunk pluszban, nem vettettük meg a diákokkal, hanem leginkább fénymásoltunk egyes oldalakat a magyarországi könyvekből, amikor egy-egy témakört bővítettünk. És nem is csak a magyarországi tankönyvekhez nyúltunk, hanem például mi a Kreativ Centar matematikakönyvét használjuk, de a Tankönyvkiadó Intézet könyvéből is „loptunk” már feladatokat, mert eddig volt rá lehetőség, hogy kiegészítésként használhassuk más kiadó könyveit is. A segédanyagok használatára vonatkozó szigorítás mögött a diákok terheltsége állhat, ugyanis az vitathatatlan, hogy a tanulók nagy súlyt cipelnek az iskolatáskában, és ebből a szempontból valóban számít, hogy egy tantárgyból kettő vagy négy könyvet kell vinniük. Én úgy oldottam meg a könnyítést, hogy magyar nyelvből például, amikor két-három egymást követő napon irodalommal foglalkoztatunk, akkor a nyelvtan könyveket összegyűjtöttük, és az iskolában hagytuk a szekrényben. Amikor pedig a nyelvtanra kerül a sor, akkor kicseréltük a könyveket. Így csak azt kellett hozni-vinni, amelyik könyvvel foglalkoztunk. Matematikából ugyanígy, témától függően vagy csak a geometriai témáknál használt sima lapú vagy a csak számolási témáknál használt négyzethálós füzet került a táskába, a másik a szekrénybe – mondta el Arnold Pece Angéla.
