Az akadémia előadásainak egyik jellemzője az interaktivitás
Frang Gizella, aki a Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Karról érkezett, izgalmas nyelvi játékot hozott a 20. Szabadkai Nyári Akadémiára. A Szómágia-szómisztika elnevezésű előadása során a szavainkban rejlő analógiás összefüggések felfejtésére, a bennük rejlő logika felismerésére invitálta a hallgatóságot, akik nem is hallgattak, hanem örömmel vettek részt a közös gondolkodásban.
„Aki fázik, fát keres” – kezdte előadását Frang Gizella, s mint megtudtuk, ez a Kiss Dénes-idézet azt jelenti, hogy aki fázik, fát szed, hogy tüzelhessen. A fázik szó maga pedig úgy kapcsolódik a hideghez, hogy a fa keresése, gyűjtése, lángra lobbantása (fázik, azaz fával foglalatoskodik) segíthet a hideg elűzésében.
Az előadó a továbbiakban számtalan érdekes példa során kérte arra a résztvevőket, hogy bontsák szét a szavakat, gondoljanak mögé, így láthattuk azt is, hogyan bokrosodtak az alapszavaink. Megtudhattuk, hogy az ember szavunk valójában a nő és a férfi együttese: az em az emséből származik (az emse a nőstény szarvas), a ber pedig a berekből (a berek magas, egyenes szilfákból áll, a fa pedig a férfi jelképezője). De gondolták volna, hogy a fejlődik onnan ered, hogy a kisgyerek ahogy okosodik, ügyesedik, úgy növekszik is, az pedig felfelé, vagyis a fej irányába történik? Vagy hogy a kifejt szóban a fej a lényeget jelenti? Kifejtjük a borsószemet a hüvelyéből: kibontjuk a lényeget. Kifejtjük a gondolatainkat: az általunk lényegesnek tartottakat mondjuk el a sok gondolatunk közül. Mi a logikája a párta szónak? A párta azt jelzi, ha valaki pártalan. Aki nem megy férjhez, arról azt szokták mondani, hogy pártában marad. És mi is az a szószegés? Miért így mondjuk, ha valaki nem tartja be az ígéretét? Elvágom, megsértem a szavam, megsemmisítem amit előtte mondtam – érkezett immár kórusban a válasz az előadást hallgató szófejtőktől.
– Egyetlen szóból nagyon sok mindent ki lehet bontani, és ez nagyon izgalmas. Amikor így foglalkozunk a szavakkal, rájövünk, hogy a nyelvünkben benne van a globális gondolkodás. Vegyük csak például az ige szót. Hogy szól a definíciója? Az ige cselekvés, történés, létezés. De ez több mint nyelvtani kategória: a cselekvés, történés, létezés az maga az élet – hallottuk az előadótól.
