A Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete a jeles évfordulót pénteken az Újvidéki Színházban a Kárpát-medence más régióiból meghívott nemzettársakkal együtt ünnepelte meg.
– Az apátiába süllyedt, háborús félelmekkel is megküzdő közösség húsz évvel ezelőtt megalapította a VMPE-t. Az anyaország támogatása nélkül nem kezdhette volna meg a működését, és Magyarország továbbra is segít bennünket. Fontos, hogy ne a hatalom és pénz bűvölete vezéreljen, hanem a Krisztusban és a megmaradásunkba vetett hit. E hit nélkül annyi más civil szervezethez hasonlóan már eltűntünk volna. Vajon akarjuk-e a megmaradást? – tette fel a kérdést Nagy Margit, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének az elnöke a nyitóbeszédében.
– Gyakran tapasztaltam az önsajnálatot, a mások hibáztatását, a közösségi érzés kihalását. Az érvényesülés céljából számos szülő a szerb nyelvű tagozatra íratja be a gyermekét, ezzel lelki és szellemi sérülést okozva a csemetéjének. A vegyes házasságokban sokan feladják a magyarságukat, gyermekeiket nem tanítják meg az anyanyelvükre, amelyből később identitászavarok adódnak.
– Vajdaságban a család klasszikus modellje egyre kevésbé működik, a nemzet fogalma túlhaladottá válik, és mindez a társadalom széthullásához vezet. A egyesületünk álláspontja szerint a kultúrán megmaradásunk alapja a kereszténység, a család és a nemzet. Az elmúlt két évtized alatt a VMPE minden szinten kiállt a magyar oktatásért. A nevelés feladata, hogy biztos talajra állítson, határozott nemzeti és vallási öntudatot adjon. Biztos talajon állva becsülhetünk meg másokat és becsülhetnek meg minket. Szenved a talajtalan, ide-oda kapkodó ember, mert nem tudja, hogy hova tartozik. A társadalom építőköve az ember, és ha az építőanyag gyenge, akkor összeroskad a ház, a haza. A magyar világ a lelkünkben van, és a szellemi egység a biztos alapokon álló emberekből rakható össze – összegezte véleményét a VMPE elnöke.
Halász Béla református püspök felszólalásában kihangsúlyozta, hogy a magyarság fogyása mindig beszédtéma a Kárpát-medencei magyar berkekben. A püspök igyekezett tudatosítani a hallgatóságban, hogy az ember az nem szám.
– Isten előtt 10 ember ugyanolyan fontos mint 100 ezer ember. Az evangélium tanítása szerint ahol ketten vagy hárman összegyűlnek Isten nevében, ott Isten köztük van. A nemzetnek is ekképpen kellene gondolkodni és szem előtt tartania, hogy az ember a fontos. Nem az a lényeg, hogy hány ember van Dél-Bánátban és hány a tömbmagyarságban, mert mindenki egyformán fontos. Az én gyermekeim, az én unokáim nem számok, hanem élő emberek. Az élet Istentől kapott ajándék, amelyet mindannyiunknak meg kell becsülni. A lehangoló számadatok ellenére hiszem azt, hogy történelmi esélyünk van a fejlődésre, a megerősödésre, és hiszek abban, hogy a fogyásunk megállítható. A pedagógusok és a lelkipásztorok munkája nem hiábavaló. A mi küzdelmünk nem hiábavaló, mert Isten azt gazdagon meghálálja – mondta Halász Béla.
– Az állampolgári esküben bele van szőve, hogy a ránk bízott örökséget őrizzük meg, amely nem más, mint a mi gyönyörű nyelvünk és a rendkívül gazdag, egyedi kultúránk. Ebben a feladatban az állami intézményektől az egyénekig mindenkinek meg van a felelőssége. Nagy elismeréssel adózom a pedagógusoknak, különösen a kisebbségi sorsban levő pedagógusoknak. A nevelés a civilizáció kulcsa, és hiába fektetünk bele tömérdek pénzt az infrastruktúrába és az életszínvonal fellendítésének más formáiban, ha nem tudjuk a szomszédunkat humánus emberré nevelni. Feladatunk biztosítani, hogy a gyermekeink az anyanyelvüket használva bontakoztassák ki a tehetségüket. A mentálhigiéné százszázalékos kiteljesedése csak az anyanyelv használatával lehetséges, s ezért megemelem a kalapom a pedagógusok munkássága előtt – mondta Nikowitz Oszkár, Magyarország belgrádi nagykövete.
Csete Örs, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő Intézetének a főigazgatója kifejtette, hogy a pedagógusszövetségekről a fiatalok megmentése jut eszébe. Az Újvidéki Színházban jelen volt Burus Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke és Pék László, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke is. Muhi Béla tanár, okleveles fizikus, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének alelnöke a rendezvény műsorvezetőjének a szerepét töltötte be. Az ünnepség fényét beárnyékolta a szerbiai határőrség akciója. Király Annamária, az Emberi Erőforrások Minisztériumának keretében működő Külhoni Magyarok Osztályának a közigazgatási tanácsadója három könyvcsomaggal igyekezett az újvidéki rendezvényre. A szerb határőrök arra hivatkozva, hogy az ajándéknak szánt könyvek behozatalát nem jelentették be, nem engedték be a kiadványokat az országba, és az eminens vendég kénytelen volt üres kézzel és késve érkezni az ünnepségre.
A jubileumi rendezvényen kitüntetéseket, emlékérmeket adtak azoknak, akik az elmúlt két évtizedben segítették az egyesület munkáját.
Ezt követően a Kárpát-medencei Protestáns Szakkollégiumi Konferencia megnyitójára is sor került a színházban.
