2024. július 17., szerda

Még mindig átlagon aluli teljesítmény

A PISA-felmérésben részt vevő országok között az utolsó harmadban találjuk Szerbiát

Bár a szerbiai diákok a 2012-es PISA-felmérésben jobb eredményt értek el a korábbi, 2009-es felméréshez képest, még mindig átlagon alul teljesítenek az OECD-országok és az EU-tagállamokhoz képest. A felmérésben részt vevő 65 ország között az utolsó harmadban találjuk Szerbiát. Szerbia a 43. helyen áll a matematikai eredménnyel, 46. helyen a tudományos műveltség terén és a 44. helyen a szövegértés alapján. Ez az eredmény pedig még jobb is, mint a 2009-es. Az akkori felméréshez képest 2012-ben hét ponttal szerzett többet Szerbia a matematikai területen, két ponttal többet a tudományos műveltség terén és három ponttal többet a szövegértésből. Ám ez csupán arra volt elég, hogy az összesített ranglistán Szerbia mindössze egy hellyel kerüljön előrébb a matematikai képességek listáján, de a jobb eredmény ellenére is egy hellyel csúszott lejjebb a tudományos műveltség, és kettővel az írásbeli képességek listáján. Szerbia a sikeresebb eredmény ellenére is még mindig elmarad az átlagtól: a matematikai képességek területén 45 ponttal marad le, és ennél többel a másik két területen.

Szerbia mögött van a ranglistán Románia, Bulgária, Montenegró és Albánia, de megelőzi Szerbiát Horvátország, Szlovénia és az EU-országok nagy része is. Az élen továbbra is a fejlett kelet-ázsiai országok állnak, a legjobbnak a sanghaji diákok bizonyultak, utánuk a szingapúriak, hongkongiak, tajpejiek és a koreaiak következnek. A szerbiai diákok átlagosan 501 pontot szereztek, a sanghaji diákok pedig 613-at. A legrosszabb eredménnyel a perui diákok állnak a ranglista legutolsó fokán.

Átlag alatt teljesítettek a magyarországi diákok is a nemzetközi PISA-teszten. Az eredmények szerint romlott a magyarországi gyerekek szövegértési képessége 2009 óta, rosszabbul értik, amit olvasnak, mint három éve, de ők matematikából és természettudományokból is rontottak.

A PISA-tesztet háromévente töltetik ki a 15 éves gyerekekkel, és arra kíváncsiak, hogy a diákok milyen mértékben képesek felhasználni a tudásukat életszerű helyzetekben. A fő mérési területek a szövegértés, az alkalmazott matematikai műveltség és az alkalmazott természettudományi műveltség.