2024. szeptember 11., szerda

Sztrájk – de hány iskolában?

Eltérőek az oktatási minisztérium és a szakszervezetek hétfői adatai

Hétfőn sztrájkba léptek az oktatásügyi dolgozók. Arról, hogy hány iskolában tiltakoztak rövidített, 30 perces órák tartásával, igencsak eltérőek az oktatási minisztérium és a szakszervezetek adatai. A minisztérium szerint hétfőn 1106 általános iskolában és középiskolában, vagyis az oktatási intézmények 63 százalékában rendes tanítás volt, és csak az iskolák 37 százalékában, vagyis 662 intézményben tartottak 30 perces órákat. Slobodan Brajković, a Szerbiai Tanügyi Dolgozók Szakszervezete elnökének adatai szerint a mintegy 1700 iskola közül 1005-ben csöngettek ki 30 perc után az órákról. Magyarázata szerint azért különböznek az adatok, mert a minisztérium azt a mintegy 400 iskolát is számolja, amelyben a diáklétszám mindössze 1 és 5 között van, és amelyekben soha nincs pedagógussztrájk.

Srđan Verbić oktatási miniszter megelégedésének adott hangot, hogy az oktatásügyi dolgozók többsége nem sztrájkol, a súlyos helyzet ellenére a diákok érdekeit tartja szem előtt.

Az oktatási miniszter szerint is annyira rossz a pedagógusok fizetése, hogy az hosszú távon tarthatatlan. Olyan bérezési rendszerre van szükség, ahol az oktatásügyi dolgozók fizetése a végzettségüknek és a munkájukkal járó felelősségnek az arányában alakul. Mint mondta, megkezdődött annak a munkacsoportnak a felállítása, amely a négy mérvadó oktatásügyi szakszervezet képviselőivel közösen az ágazati kollektív szerződés előkészítésről tárgyal az elkövetkező hetekben, amely a sztrájkkövetelések között szerepel. A szakszervezetek képviselői a legrövidebb időn belül be lesznek kapcsolva az oktatási alaptörvény módosításainak az előkészítésébe, mint ahogyan az szintén a követelések között kapott helyet. A szakszervezetek azt is szeretnék elérni a sztrájkkal, hogy az oktatásügy képezzen kivételt a 10 százalékos fizetéscsökkentés alól.

Mint Slobodan Brajković, a Szerbiai Tanügyi Dolgozók Szakszervezete elnöke bejelentette, a négy mérvadó szakszervezet tagsága folytatja a sztrájkot, és arra számítanak, hogy Aleksandar Vučić kormányfő is fogadja őket.

 IGEN TARKA A KÉP

Az oktatásügyben dolgozók mintegy 75 százaléka tartozik a négy mérvadó pedagógus-szakszervezet valamelyikébe. Egy-egy város, község iskoláiban is gyakran két szakszervezet is működik. A vajdasági adatokról a következőt sikerült megtudnunk: A Vajdasági Oktatásügyi Szakszervezetek Uniójának tagságához tartozó iskolák közül hétfőn 67-ben tartottak rövidített órákat. Tíz olyan iskola volt, ahol szintén rövidített órák voltak, ám 45 perc után szólalt meg a csengő a nem szakszervezeti tagok miatt, 11 iskolában pedig nem csatlakoztak a sztrájkhoz. Mint megtudtuk, abban bíznak, mától ezek közül az iskolák közül is néhány csatlakozik a tiltakozáshoz. A Szerbiai Oktatásügyi Szakszervezethez tartozó vajdasági iskolákban a tagság 81 százaléka lépett sztrájkba, mintegy 110 iskolában tartottak rövidített órákat.

SZABADKA

Zorica Karanović, a Szerbiai Oktatásügyi Szakszervezet oktatási, tudományos és művelődési bizottságának szabadkai elnöke hétfői sajtótájékoztatóján arról számolt be, az észak-bácskai város 16 általános iskolájában képviselteti magát, amelyek közül 11-ben minden oktatásügyi dolgozó sztrájkol, a többi négyben csak a foglalkoztatottak egy része. A középiskolák közül a Zeneiskola és a Žarko Zrenjanin gyógypedagógiai iskola dolgozói sztrájkolnak, de várhatóan a közgazdasági középiskola tanári kara is csatlakozik a tiltakozáshoz. A sztrájk alatt 30 perces órákkal biztosítják a törvényben előírt munkaminimumot. A többi tevékenységet, például a szülői értekezletek, emelt szintű oktatás és egyéb megtartását a továbbiakig felfüggesztik. A sztrájk mindaddig folytatódik, amíg a szakszervezet országos vezetősége nem állapodik meg az illetékesekkel a követelésekkel kapcsolatban.

Szabadkán a pedagógusok egy része a Vajdasági Oktatásügyi Dolgozók Független Szakszervezetéhez tartozik. Jelena Zeljak, ennek szabadkai elnöke elmondta, a hozzájuk tartozó 13 iskola közül 8-ban voltak hétfőn rövidített órák. Vannak oktatási intézmények, ahol 45 percenként csöngetnek a nem szakszervezeti tagok miatt, de a sztrájkolók 30 perces órákat tartanak.

Ez a szakszervezet – a többi pedagógus-szakszervezettel ellentétben – úgy döntött, minden héten csak egy napon tart rövidített órákat, tehát a jövő héten kedden, ezt követően szerdán, majd a következő héten csütörtökön kerül sor a 30 perces órákkal való tiltakozásra. Hadži Zdravko Kovač, a szakszervezet főtitkára arról számolt be, hogy Zomborban hétfőn a tagságukhoz tartozó 29 iskola közül 26-ban tartott a tagság 30 perces órákat, a bánáti iskolákban dolgozó tagjaik is rövidített órákkal tiltakoztak. A főtitkár megelégedésének adott hangot, hogy szerdán a minisztérium az oktatási alaptörvénnyel és az ágazati kollektív szerződésekkel kapcsolatban megbeszélésre hívta a szakszervezetek képviselőit.

NAGYBECSKEREK

Nagybecskerek város területén levő 24 általános és a tíz középiskola többségében hétfőn harmincperces órákat tartottak. Elmaradtak a szabad foglalkozások is.

Három általános iskolában nem sztrájkolnak: a nagybecskereki Žarko Zrenjanin Á. I.-ban, valamint a csentai és a knićaninini (Rezsőháza) általános iskolákban. Két iskolában pedig ugyan 45 percenként szólalt meg a csengő, de a tanárok, akik sztrájkolnak, azok 15 perccel hamarább távoztak az órákról. Így volt a nagybecskereki Dositej Obradović Á. I.-ban és a farkasdi általános iskolában

A muzslyai Szervó Mihály Általános Iskola mind a 85 pedagógusa csatlakozott a tiltakozáshoz. Többségük a Szerbiai Tanügyi Dolgozók Szakszervezeti Uniójának a tagja.

Hallai Zoltán igazgató szerint a munkabeszüntetés ilyen formában sem a diákoknak, sem a tanároknak, sem az iskolának nem tesz jót, mert csorbítja az oktatás minőségét, gyengíti a diákok munkakedvét. A pedagógusok anyagi helyzete, az irántuk való viszonyulás, mind az önkormányzatok, mind az illetékes minisztérium részéről – az igazgató szerint is – indokolttá teszik a tiltakozást – de nem ilyen formában. Szerinte a problémákat a tanítás kezdete előtt kellene megtárgyalni, hogy ne kelljen minden szeptember elsején rettegni, hogy elkezdődik-e majd a tanítás, vagy sem.