(Ótos András felvétele)
A Városi Képviselő Testület épületében csütörtök este előadásokat szervezett a Vajdasági Pedagógiai Intézet az újvidéki leendő elsősök szüleinek. A magyar tannyelvű oktatással és a kétnyelvűséggel foglalkozó szakemberek körbejárták a szülőket és gyermekeiket érintő fontosabb kérdéseket.
Erdély Lenke, a Vajdasági Pedagógiai Intézet igazgatója elmondta, hogy 2011 óta kapcsolatban vannak az óvónőkkel és a szülőkkel, akiknek a gyermekei első osztályba fognak iratkozni.
– Vicsek Annamáriával az óvodákban közösen felvázoltuk a szülőknek a magyar tannyelvű tagozatok előnyeit. Itt, a városi képviselő-testület épületében harmadik alkalommal szerveztük meg a szülői értekezletet. Az óvónőktől jött az ötlet, hogy félig tudományos, félig ismeretterjesztő formában ismertessük a szülőkkel a magyar nyelvű iskoláztatás előnyeit – ismertette Erdély.
Fontos, hogy a gyermek az anyanyelvén tanuljon, kiváltképp az ilyen vegyes környezetben, mint Újvidék. Tulajdonképpen a gyerek csak otthon és az iskolában van kapcsolatban a magyar nyelvvel, mondta a Vajdasági Pedagógiai Intézet igazgatója.
– A magyar tannyelvű generációk létszáma évről évre változik Újvidék városában. A 2014/2015-ös tanévben a legnépesebbek a hatodik osztályosok, legkevesebben pedig a harmadikosok vannak. Ha nem ápoljuk az iskolában az anyanyelvünket, akkor az elsorvad, és helyét a szerb veszi át. A gondolkodás, az észlelés, az írás és az olvasás mind olyan képesség, amely az anyanyelven tud legjobban fejlődni. Erre aztán lehet építeni a másik nyelvet. A diákok a magyar történelemmel, hagyományokkal, irodalommal és kultúrával a magyar tannyelvű iskolában találkozhatnak. Ha nem ilyen iskolában járnak, akkor a nemzeti identitásukat is elveszíthetik. Újvidéken számos vegyes házasságból származó gyerek él, aki még kisebb mértékben van kapcsolatban a magyar nyelvvel, és szinte csak az óvodában, illetve az iskolában művelhetik azt – világított rá Erdély.
Vicsek Annamária logopédus és az újvidéki magyar oktatásért projektum egyik vezetője kifejtette, hogy 2008 óta követik figyelemmel az újvidéki magyar osztályoknak az alakulását, amely nemcsak a létszámra vonatkozik, hanem a magyar oktatásnak a minőségére is.
– 2009-ben egy összetett programot indítottunk útjára, amely bölcsődés korú gyermekek szüleivel, az óvodákkal és az iskolákkal való együttműködést is magában foglalta. Abban az évben indult be a baba-mama klub, amely a pici gyermekek szüleit igyekszik meggyőzni, hogy érdemes magyar tannyelvű osztályban íratni a gyereküket. Abban az időben harcoltuk ki, hogy Újvidéken legyen magyar nyelvű bölcsőde. Ez nagy siker, hiszen azok a kicsik aztán magyar nyelvű óvodába, majd iskolába járnak – mondta a logopédus.
A Szülőföldön magyarul nevű program nevelési, oktatási, valamint tankönyv és taneszköz támogatást nyújt a csak magyar nyelven tanuló diákoknak és óvódásoknak kb. 70 euró értékben. A Rákóczi Szövetség minden tavasszal tanszercsomaggal támogatja a magyar nyelven tanuló elsős diákokat. A Magyar Nemzeti Tanács szintén tanszercsomaggal támogatja az elsős magyar tanulókat, részletezte Vicsek.
Dr. Göncz Lajos pszichológus, az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kar nyugalmazott professzorának kutatási területe a pszichológia, a pszicholingvisztika, a neveléspszichológia, a kisebbségtudományok, valamint a személyiségfejlődés. A szakember előadása elején hangsúlyozta, hogy minden szülőnek kizárólagos joga eldönteni, hogy a gyermekét milyen nyelvű tagozatra íratja. Dr. Göncz a vegyes környezetben nevelkedő fiatalok esetében kiemelte, hogy ideális esetben a nyelveket nem rangsorolják, és így megelőzhető a diszkrimináció.
– A gyereknek ameddig csak lehet, az anyanyelvén kellene tanulnia, mivel ha a szerb tagozatba íratják a gyereket, akkor a kétnyelvűségnek olyan típusát fogja felfejleszteni, amely nem megfelelő. A magyar esetében megreked a konyhanyelv szintjén, amelyet a későbbiekben szégyell majd használni, a szerbet késéssel kezdi el tanulni, és nem biztos, hogy a megfelelő szintre tud jutni. Ekkor a gyereknél kettős félnyelvűség alakulhat ki, ez azt jelenti, hogy egyik nyelvet sem beszéli rendesen, és gyökértelennek érzi magát – mutatott rá dr. Göncz.
Pázsin Farkas Julianna, az újvidéki József Attila Á. I. iskolapszichológusa előadásában hangsúlyozta, hogy a kétnyelvű családokban a legjobb dolog, amit tehetnek a szülők, amikor tisztelik egymás kultúráját. A tisztelettel teli családi hangulatban a szülők a saját nyelvükön beszélnek a gyerekükhöz, így ő mindkét nyelvet magas fokon elsajátítja.
Ladisity Melinda az újvidéki Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központ elnöke és az újvidéki CMH iroda munkatársa az rendezvény végén ismertette a magyar tannyelvű iskoláztatással járó potenciális pályázati előnyöket.
