A Regional Challenge Fund (RCF) regionális kihívásalap közzétette az első pályázati felhívását, mellyel támogatást szeretne nyújtani a duális oktatási projektekbe való beruházásokhoz. A 2025-ig terjedő időszakra 18,8 millió eurót irányozott elő a nyugat-balkáni régió országainak. A pályázaton olyan vállalkozások indulhatnak, melyek be szeretnének kapcsolódni a duális oktatás programjába. A kitűzött cél szerint mintegy 60 olyan programot finanszíroznának az előttünk álló öt évben, amit a Német Fejlesztési Bankkal, a KfW-vel terveznek megvalósítani.
Az első közfelhívás nyomán ma online találkozót tartottak, amelyen nemzetközi szervezetek és kezdeményezések, regionális szervezetek, valamint a szakképzésért felelős közintézmények, illetve kereskedelmi kamarák vettek részt. Viktoria Veidt, az KfW bank portfóliómenedzsere rámutatott arra, hogy a fiatalok szakképzési és képzési projektjeivel, valamint a nyugat-balkáni oktatásban szerzett készségek kérdésével azért kezdtek el foglalkozni, mert a régióban a munkaerőpiac terén jobb orientációra van szükség, amennyiben az a cél, hogy mindenki, aki elvégzi a tanulmányait, találjon munkát. Rámutatott, a meghirdetett közfelhívást a régió 6 államában (a Nyugat-Balkán oszágaiban) valósítják meg.
Az online találkozó során több esetben is arra mutattak rá a felszólalók, hogy a gazdaság fejlődéséhez szükség van a szakképesített fiatalokra, ám a piac diktálja, mely profilokban van munkaerőhiány. Mint hozzátették a versenyképesség, illetve a piac igényeinek kielégítése mellett azonban számos más fontos feltételt is figyelembe kell venni. Így például Isabel Rapp, a GIZ (Német Fejlesztési Ügynökség) bosznia-hercegovinai projektmenedzsere hangsúlyozta, fontos olyan jogszabályokat kidolgozni, amelyek alapján a vállalkozók világos szabályokat alkalmazva foglalkoztatják a fiatalokat. Rámutatott, az érthetőség átláthatóbbá teszi a rendszert, és ezzel a fiatalok jogai is jobban érvényesülnek. Martin Dietschi, a Swisscontact svájci alap kelet-európai fiókintézetének igazgatója ugyanakkor elemezve, mit adott a régiónak a duális oktatás bevezetése, rámutatott hogy a Nyugat-Balkán államai különböző kihívásokkal szembesültek a duális oktatás bevezetésekor, de mindenképpen megváltoztatta a szakképesítések iránti megítélést. Amíg a fiatalok számára korábban az általános iskola után a szakiskolák megválasztása csak másodlagos lehetőség volt, ma már a szülők is felismerik, hogy a duális oktatás után a fiatalok biztos munkahelyhez juthatnak. Kiemelte ugyanakkor, hogy nem jelenthet ez az oktatás csupán a fiataloknak kötelezettséget, így a gyakorlatot előadó tanárok képesítése is elengedhetetlen annak érdekében, hogy a diákok számára a szakma elsajátítása kihívást, örömet nyújtson.
A felszólalók rámutattak, habár a koronavírus-járvány hátráltatta a gazdaság fejlődését, a vállalkozóknak mégis fel kell készülniük a járvány utáni időszakra, hogy stabilizálják, majd fejlesszék üzleti tervüket. Ehhez viszont szükség lesz szakképesített alkalmazottakra. A duális oktatás terén történtek előrelépések, és fejlődik az iskolák és a vállalatok közötti kapcsolat is. Az iskolák és a vállalatok is egyre több pénzt fordítanak a duális oktatás megszervezésére, de a zökkenőmentes rendszer kidolgozása terén még van tennivaló.
Isabela Rapp hangsúlyozta, hogy sok esetben a német duális oktatási rendszer szolgál példaként, ám azt nem lehet csak átkopírozni. Minden államnak meg kell találnia a saját modelljét, hogy az működőképes legyen, mert csak így lehet sikeres a duális oktatás.
