A kúlai Petőfi Brigád Általános Iskola fennállásának 165. évfordulója alkalmából napilapunk számára egy rövid történelmi áttekintést készítettünk Cvetanović Márta tanárnővel, aki az elmúlt évek során igyekezett összegyűjteni az iskolával kapcsolatos írásos bejegyzéseket és fényképeket. A ma már nyugdíjas tanárnő elmondta, az idén lesz 60 éve annak, hogy az intézmény felvette a Petőfi Brigád nevet, és Kúlán büszkén őrzi az oktatás és a többnemzetiségű nemzeti közösség tiszteletének hagyományát.
− Az első iskola Kúlán egyházi alapítású volt, és a plébánia épületében szervezték meg, valamikor az 1780-as években. Kúthy András lehetett az első tanító, aki egyúttal kántor is volt. A csatorna túlsó részén, ahol jelenleg is vagyunk, a lakosság növekedése folytán igény mutatkozott arra, hogy két tantermet építsenek. Így az 1855/56-os tanévben ezen a helyen négy tanítóval, 160-180 diákkal megindult a munka. Írásra, olvasásra, számolásra és hittanra tanították a tanulókat. Iskolánk tehát 165 évvel ezelőtt szerény épületben kezdte el a tudás terjesztését és a nevelés nemes feladatát, amit a mai napig is végez – mondta Márta.
Az iskolaalapítás érdekessége, hogy ismeretes, ki volt az első tanulók egyike. Ő Kordélics Ferenc, aki a szabadságharc évében született és 100 évet élt. Dédunokája, a későbbi iskolaigazgató, Bálint István így írt visszaemlékezéseiben: „Az ötvenkét tarisznyát vöröshagyma levébe áztatták, hogy szép, barna színe legyen. A legényke bőszárú gatyában indult az új iskolába, palatáblával és spongyával, azaz szivaccsal a tarisznyájában...”
– Kevés iskola büszkélkedhet ilyen hosszú múlttal. Azokban az időkben Kúlán két iskolai könyvtár is működött. Az egyiket Szakácsy Sándor kúlai plébános, a másikat Korbay Károly ügyvéd, a magyar szabadságharc honvédtisztje ajándékozta. Érdekes adat, hogy 1868-tól a tantárgyak listája történelemmel, földrajzzal és természetrajzzal bővült. 1891-ben már négy osztály és négy tanító működött az iskolában, 1896-ban pedig a tanítók a fizetés mellett ingyenes lakhatási lehetőséget, valamint 5 hold földet kaptak, ami után nem kellett adót fizetniük – fűzte hozzá a tanárnő.
Az óvoda Szakácsy Sándor plébános, a Népkör alapítójának az ajándéka. Az épület bontásakor előkerült az 1888-ból származó alapító oklevél, amelyet a Népkörben állítottak ki. Mivel az I. világháborúba a tanítók is bevonultak, a kalocsai Miasszonyunkról nevezett iskolanővérek érkeztek Kúlára. A magyar iskolaként emlegetett iskolát a háborút követően államosították, és először a Vuk Karadžić nevet kapta, majd 1953-ban Kőrösi Csoma Sándor, ismert magyar kutató nevét vette fel. Ekkor már 17 tagozaton 720 diákja volt, akik 9 tanteremben tanultak. Az 1951/52-es tanévben alakult át nyolcosztályos iskolává. 1954-ben átadták rendeltetésének az iskola új részlegét. 1961-ben vette fel a Petőfi Brigád nevet, amelyet ma is visel.
– A régi épület helyén ugyancsak a hatvanas évek elején teljesen új iskola épült, amit ma „régi szárnynak” nevezünk. A jelenlegi formáját az iskola 1981/82-ben kapta, az intézményben 24 tanterem, 13 szaktanterem és egy nagy könyvtár található. 1983-ban felépült az iskolához tartozó 960 ülőhelyes sportcsarnok, a következő évben pedig fogorvosi rendelőt is kaptunk. A 2014/2015-ös tanévben a harmadik emeleten is tantermeket alakítottak ki. Az iskola alapterülete 6760 négyzetméter, a tornaterem 1847 négyzetmétert tesz ki – magyarázta Cvetanović Márta.
Beszélgetőtársam elmondta, az iskola egyik különlegessége az, hogy a környéken egyedül itt folyik négy nyelven a tanítás, illetve aktív anyanyelvápolási program működik. A tanulók a magyar, a ruszin és ukrán nyelvet ápolhatják, és megismerhetik ezeknek a nemzeteknek a kultúráját. A diákok pravoszláv, valamint magyar, horvát és görögkatolikus hitoktatásra járnak. Az iskola keretében napközi, valamint felnőttképzés is működik, az intézmény pedig a Magyar Nemzeti Tanács kiemelt jelentőségű intézményei közé tartozik.
− Szinte felsorolni is nehéz mindazokat a tevékenységeket, amelyekkel az iskolán belül és kívül foglalkoznak a diákok. Fontos megemlíteni a különböző jellegű kirándulásokat, tematikus előadásokat, házigazdája voltunk a MIRK-nek, valamint a Vajdasági Kézimunka-szövetség kiállításának. A Vajdasági Magyar Művelődési Intézetnek köszönhetően digitalizáltuk az iskolában összegyűjtött képanyagot, etnonapokat rendeztünk, és mivel Bácskeresztúr szomszédos település, ahol nincs magyar nyelvű oktatás, így részt vettünk a keresztúr nevű települések Kárpát-medencei találkozóján – sorolta a nyugdíjas tanárnő.
Sajnálattal jegyezte meg, hogy Kúlán is csökkenőben van a magyar nemzetiségű polgárok száma, ezzel párhuzamosan pedig a magyar anyanyelvű diákok száma is. Statisztikai kimutatásban ez annyit jelent, hogy 1991-ben 3362 (az összlakosság 17,41 százaléka), 2002-ben 2738 (14,18 százalék), 2011-ben pedig 2310 (12,92 százalék) magyar nemzetiségű polgár élt Kúlán. Mindent összegezve az elmúlt két évtized alatt egyharmadával csökkent a magyarok száma.
– A lesújtó helyzeten csakis teljes összefogással lehet változtatni, ehhez a Magyar Nemzeti Tanácsra is szükségünk van. Nem lehetetlen feladatról van szó, ugyanis a kúlai iskolába naponta a környező településekről elég sok diák ingázik. Az ő szüleikkel kellene elbeszélgetni, pontosabban azokkal, akiknél még az egyik szülő, vagy éppen nagyszülő beszéli a magyar nyelvet. Véleményem szerint ilyen módon ha nem is jelentősen, de növelni lehet(ne) a magyarul tanuló diákok létszámát Kúlán – tette hozzá beszélgetőtársunk.
Az idei tanévben a kúlai Petőfi Brigád Általános Iskola 560 tanulója közül mintegy 120 diák tanul magyar nyelven.