A Szabadkai Nyári Akadémián tegnap a neveléstudomány, bölcsészettudomány szekció résztvevőinek elsőként dr. Szajbély Mihály, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének tanára tartott előadást. A Csáth. Traumák, képek, kéziratok című előadás a Csáth Géza életútját meghatározó traumákról szólt.
Korán elveszítette az édesanyját, édesapja pedig újra nősült. Ebből a házasságból két mostohatestvére született. Az egyikük, Ilona ötévesen elhunyt. Csáthot ez nagyon megviselte, és ez is hozzájárult ahhoz, hogy érzékeny művésszé vált.
Érdeklődési köre az irodalomra, a zenére és a festészetre terjedt ki, mindháromban megmutatkozott tehetsége. Gyerekkori naplójában, jegyzetfüzetében is szívesen rajzolgatott. Olykor a szavak helyett kottákkal és rajzokkal fejezte ki mondanivalóját.
Azt is megtudhattuk, hogy a gimnázium elvégzése után a zeneakadémiára jelentkezett, és a felvételi vizsgán saját szerzeményeit adta elő. Ez nem bizonyult jó döntésnek, mert nem vették fel. Sokak meglepetésére ezután megkezdte tanulmányait az orvosi karon. Orvosi pályája mellett az irodalomnak szentelte az életét.
Csáth Géza stílusa akkor változott meg, amikor 1908-ban megismerkedett Freud tanaival. Ezután tárgyiassá váltak az írásai, novelláiból eltűnt a líraiság. Egyre nehezebben vette rá magát az alkotásra.
Amikor tüdőbetegséget diagnosztizáltak nála, rászokott a morfiumra. Az előadásból kiderült, hogy függőségének milyen fázisai voltak, és mindez hogyan befolyásolta életútját. A függőssége akkor érte el a tetőpontját, amikor az első világháborúban katonaorvosként szolgált az olasz fronton.
Öccse és barátai levelezéséből kiderül, hogy próbálták megfékezni a függőségét, de nem jártak sikerrel. A morfium okozta téveszmék vezettek oda, hogy megölte a feleségét.
– Hosszú ideje foglalkozom Csáth Gézával. Nemrég fejeztem be egy vastag monográfiát. Mindig szívesen beszélek róla. Az idén lesz a halálának századik évfordulója. Elsősorban Csáth Géza kéziratait próbáltam megmutatni, vagyis azt, hogy mennyire más kép alakulhat ki egy íróról, ha nem nyomtatásban találkozunk a szövegeivel. Az ő esetében ez nagyon érdekes, mert a leveleit a morfium hatása alatt előszeretettel díszítette, színezte, különleges betűtípusokat használt. A mentális állapotára is lehet következtetni abból, hogy miként néznek ki a kéziratai. Azokat a traumákat, amelyek az egész életét meghatározták, és a tragédiához vezettek, az előadás alatt látott kéziratokon is végig tudjuk követni – nyilatkozta lapunknak dr. Szajbély Mihály.
