Habár a szerbiai gyerekek többsége naponta több órát tölt az interneten, általában szórakozásra használja ezt az időt, videofelvételek megtekintésére, zenehallgatásra, vagy kommunikációra, csupán egy kis hányaduk foglalkozik a digitális tudás fejlesztésével, derült ki az EU Kids Online elvezetésű nemzetközi felmérésből, amelyen szerbiai 9–17 éves gyerekek, fiatalok is részt vettek, és a digitális készségeiket, valamint az interneten tanúsított kockázatos viselkedésüket vizsgálták.
Dubravka Kuzmanović szakértő rámutatott arra, hogy ezt a felmérést először 2010-ben végezték el Európában, és mára az egyik legfontosabb felmérésnek számít. A felmérés legutóbbi ciklusa 2017-ben kezdődött és 2019-ig tartott, megközelítőleg 25 ezer diákot kapcsoltak be, egyes országokban a szülők körében is elvégezték a felmérést. Szerbiában a felmérésben 1150 gyerek, fiatal vett részt, és rendkívül érdekes eredmények születtek, ugyanis rámutatott, hogy az internethasználat terén az ország nem marad le a többi európai országtól, szinte naponta használják az internetet a gyerekek, van, aki többet, van aki kevesebbet, de a felmérésben részt vettek 50 százaléka 1–4 órát tartózkodik nap folyamán az interneten. Hétvégén még ennél is többet, vagyis a gyerekek, fiatalok kétharmada 3–7, vagy több órát is eltölt naponta. És bár egyáltalán nem térünk el az európai átlagtól, a megkérdezettek 50 százalékának bevallása szerint képtelenek csökkenteni az internet használatára szánt időt, eközben pedig hanyagolják az iskolai kötelezettségeket, a barátokat, a személyes kommunikációt. Érdekesség, hogy a magányos, zárkózott, az agresszióra hajlamos, viselkedési zavarokkal, koncentrálni képtelen, elhanyagolt, diszkriminált gyerekek hajalmosabbak arra, hogy több időt töltsenek az interneten. Így a szakértő éppen az internet nyújtotta lehetőségekre hívta fel a figyelmet ezekben az esetekben.
Az internetkapcsolathoz leggyakrabban a mobiltelefont, vagy az okostelefont használják, elsősorban a nagyobb gyerekek (90 százaléka) kedvelt eszköze ez, míg a kisebbek, a 9–11 év közöttiek a tabletet részesítik előnyben.
– A fiúk 50 százaléka és a lányok 25 százaléka használja a számítógépet. A gyerekek egyötöde egyáltalán nem használja a számítógépet. Ami azért aggasztó, mert a célzott felmérések szerint a digitális kompetenciák elsajátításához olyan számítógépre van szükség, amelynek képernyője meghaladja a 29 centiméter átmérőt, tasztatúrával és egérrel rendelkezik – emelte ki Kuzmanović egy másik, a digitális kompetenciák elsajátítását vizsgáló felmérés adataira hivatkozva. Felhívta a figyelmet arra, hogy a gyerekek, fiatalok 89 százaléka csupán mobiltelefont használ az internetkapcsolathoz. Elmondható róluk, hogy elsősorban szórakozásra, zenehallgatásra, videofelvételek megnézésére, kommunikációra használják azt, és ez által nem fejlődnek a digitális képességeik. Így javaslata szerint arra kellene ösztönözni a szülőket és a tanárokat, hogy a gyerekeket a minőségi internethasználat felé irányítsák.
– Szerbia a felmérésben az első helyen áll, ha azt vesszük figyelembe, hogy a 9–11 éves gyerekek naponta használják a közösségi oldalakat, miközben vannak európai országok, ahol a 13, és vannak olyan európai államok is, ahol a 16 évnél fiatalabbaknak nem lehet saját profiljuk ezeken az oldalakon. Vagyis, hasonló szabályozás esetén a gyerekek fele nálunk sem lehetne jelen a közösségi oldalon – magyarázta a szakember.
Dubravka Kumanović rámutatott, hogy sokszor a gyerekek kockázatos viselkedése is megfigyelhető, hiszen a fiatalok saját bevallása szerint a 13–17 évesek 70 százaléka az interneten keres barátokat, 40 százalékuk sorolt a barátaik közé olyanokat, akiket még soha nem látott és 46 százalékuk a közösségi oldalon történt ismeretség után személyesen is felvette a kapcsolatot az illetővel.
Rámutatott ugyanakkor arra is, hogy ezek a kapcsolatok általában a közös játékok miatt születnek. Illetve a gyerekek, fiatalok a saját korosztályuk körében keresik a barátokat, így nem kell a szülőknek és a tanároknak okvetlenül aggódni e jelenség miatt. Ám miután a megkérdezettek 69 százalékának bevallása szerint ők maguk segítenek a szüleiknek az internethasználatában, tény, hogy a felnőtteknek jóval képzettebbeknek kell lenniük e téren, hogy megvédhessék az internetes visszaélésektől a gyerekeiket. A felmérés ugyanis rámutatott arra is, hogy a gyerekek, ha valamilyen kellemetlenség éri őket az interneten, általában a saját kortársuktól kérnek segítséget, nagyon ritkán a szülőktől és a tanáraiktól.
