A tudományos, illetve jogász közösség képviselőinek részvételével ma Belgrádban megtartották az első kerekasztal-beszélgetést a koszovói párbeszéd keretében. Az államhatalmat egyebek mellett Marko Đurić, a kormány Koszovó-ügyi irodájának igazgatója és Nela Kuburović igazságügyi miniszter képviselték. A rendezvényen elhangzott álláspontok igen széles skálán mozogtak: egyesek szerint Szerbia és Koszovó reáluniójának megalapításával lehet megoldani a kérdést, mások azon az állásponton vannak, hogy a jövőben Szerbiának nem kellene engedményeket tennie Koszovó irányába, megint mások pedig a szerb nyelvű oktatást erősítenék Koszovóban.
Čedomir Backović, az igazságügyi minisztérium államtitkár-helyettese szerint nem véletlen, hogy a belső párbeszéd első rendezvényére a tudományos közösség kiemelkedő képviselőit hívták meg, „hiszen ők vannak azon a szinten, ahonnan a párbeszédnek indulnia kell”. Ezzel a megállapítással Sima Avramović, a Belgrádi Egyetem Jogi Karának dékánja is egyetértett, mint kiemelte: ebben a témában a jogásztársadalom képviselőinek kell az elsők között hallatniuk a hangjukat. Az út, amely a koszovói kérdés megoldásához vezet, „rögös és ködbe burkolódzik”, de amíg 120 ezer szerb nemzetiségű polgár él Koszovóban, addig nem lehet elveszettnek tekinteni Koszovót – emelte ki Avramović.
– Nem létezik varázspálca. Ugyanígy nincsen egyetlen, átfogó, minden kérdésre választ adó megoldás. Apró, ám annál fontosabb lépésekben rejlik a megoldás kulcsa. Az elmúlt években, évtizedekben több megoldási javaslat is elhangzott. Egyesek szerint Koszovó státuszának kevesebbnek kell lenni egy független állam státuszánál, de többnek a hagyományos autonómiánál. Tény, hogy amit Szerbia Milošević idejében tudott volna kiharcolni, Koštunica idejében már nem tudta. Minél több idő telik el, Szerbia koszovói jelenléte annál inkább veszít az erejéből és a hangsúlyosságából – fejtette ki Avramović.
A lényegbeli intézkedések listáján mindenféleképpen az oktatás, az egészségügy, a szociális védelem és az egyéb intézmények megtartásának, illetve erősítésének kellene szerepelni – értékelte felszólalásában Vlada Mihajlović, a Pristinai Egyetem Jogi Karának dékánja. Mint hozzátette, az oktatás a nemzet tartóoszlopainak egyike, ezért a koszovói szerbség megmaradása jórészt ettől a területtől, illetve a Kosovska Mitrovica-i Egyetem helyzetétől függ.
Vladan Kutlešić alkotmányjogász reálunió alakításában látja a megoldás zálogát. Ésszerű, mindenféle érzelmektől mentes javaslatról van szó, amelynek a nemzetközi jog és a nemzetközi kötelezettségek szempontjából sincsen akadálya – mondta, kiemelvén: minden a kompromisszumon és az érdekeken áll vagy bukik.
– A brüsszeli megállapodásban sok mindent felkínáltunk, azaz sok mindenről lemondtunk. A rendőrség és az igazságügy már nem a miénk, de Szerbiának azért még mindig van felkínálni valója a koszovói albánoknak. Értékelésem szerint Szerbiának teljes politikai autonómiát kell követelnie Koszovó északi régiója számára, a szerb községek közössége nem elég – fogalmazott Kutlešić.
Živko Kulić, a Megatrend Egyetem Jogi Karának dékánja lemondó hangnemben értékelte a helyzetet, szavai szerint Szerbia nem számíthat igazságos és hosszú távon fenntartható megoldásra. „Mi van az ENSZ 1244-es határozatával, a kumanovói megállapodással és a szerb községek közösségének megalapításáról szóló megállapodással?” – sorolta kérdéseit a jogász.
