A horvát közvélemény – azaz nagyjából 100–200 tüntető – ellenségesen, Kolinda Grabar-Kitarović horvát államfő viszont annál szívélyesebben fogadta hivatalbeli szerb kollégáját, Aleksandar Vučićot. A négyszemközti beszélgetés utáni sajtótájékoztatón kiderült, a felek nem ejtettek szót a feszültségekkel és gaztettekkel terhelt múltról, ehelyett a jövőre, az együttműködésre, a kapcsolatok építésére helyezték hangsúlyt. Az államfők ígéretet tettek arra, hogy ki-ki saját országában tesz lépéseket a horvát, illetve a szerb nemzeti közösségek helyzete jobbá tételének érdekében. Grabar-Kitarović Szerbia uniós útjának egyengetéséről biztosította Vučićot.
Vučić magával vitte az eltűntek anyakönyvi kivonatait is (Fotó: Beta)
Mint arra Vučić a közös sajtótájékoztatón rámutatott, egy halom, a kilencvenes évek fegyveres összecsapásaiban Horvátországban, elsősorban Dvor na Uni közelében eltűnt szerb nemzetiségű polgár anyakönyvi kivonatával érkezett Zágrábba, annak érdekében, hogy előremozdítsa az eltűnt személyek sorsa feltárásának a folyamatát. A szerb államfő szavai szerint a horvát kollégájával folytatott beszélgetést követően az a benyomása, ebben a témában sikerült előrelépniük, és néhány személy már most megtudhatja, mi történt a szerettével.
Ennyi év távlatából nem egyszerű kideríteni, mi történt az eltűntekkel – jegyezte meg a témával kapcsolatban Grabar-Kitarović. Szerinte bátorító, hogy Vučić hajlandóságot mutat a horvát áldozatok, illetve a hozzátartozóik egyesületeivel való párbeszédre. A horvát államfő, a kölcsönösség jegyében, ígéretet tett arra, követi Vučić példáját és párbeszédet kezd a szerb áldozatok és hozzátartozóik egyesületeivel.
A múlttal kapcsolatban a továbbiakban annyit jegyeztek meg a felek, „egyetértenek abban, hogy bizonyos dolgokkal kapcsolatban nem értenek egyet”.
RÉSZARÁNYOS FOGLALKOZTATÁS
Aleksandar Vučić és Kolinda Grabar-Kitarović a beszélgetés során nagy hangsúlyt fektetett saját nemzetük helyzetének javítására a másik fél országában. Mint arra Vučić a közös sajtótájékoztatón rámutatott, Grabar-Kitarović elismerte, hogy a szerb fél szinte maradéktalanul teljesítette a 2016-ban Szabadkán aláírt vonatkozó megállapodást és szinte az összes projektumot megvalósította, amelyre a horvát nemzeti közösség helyzetének jobbátételéért kötelezte el magát. Szerbia ugyanezt várja el Horvátországtól – szögezte le Vučić, kiemelvén: azt szeretné, ha a horvátországi szerbek szabadon szerbnek vallhatnák magukat hazájukban.
A nemzeti kisebbségek érdekvédelme előremozdításának fontosságával Grabar-Kitarović is egyetértett, megerősítvén, hogy Vučićtyal megállapodtak abban, a jövőben a hivatalos látogatások alkalmával az államvezetés küldöttségének tagjai között a szerb és a horvát közösség is képviselteti magát. Vučić állítását megcáfolván Grabar-Kitarović azt mondta, nem elégedett maradéktalanul a 2016. évi Szabadkai Határozat végrehajtásával, de kiemelte, hogy minden egyes lépés pozitívumként értékelendő. A horvát államfő azt szeretné, ha Szerbia a jövőben szavatolná a horvát nemzeti közösség részarányos foglalkoztatását, és ha lehetővé tenné, hogy a szerbiai horvátok politikai képviselői a hatalom minden szintjén képviselnék közösségüket.
ORSZÁGHATÁR NÉLKÜL NINCSENEK ORSZÁGOK
A két ország közötti határ ügyével kapcsolatban a felek egyetértettek abban, hogy a megoldást nem szabad elodázni, ezért az illetékes munkacsoportok hamarosan folytatják az egyeztetést. Ha a két országnak nem sikerül belátható időn belül közös nevezőre jutnia, érdemes lesz megfontolni a nemzetközi döntőbíróság bevonásának lehetőségét – közölte Grabar-Kitarović. Ehhez kapcsolódóan Vučić annyit jegyzett meg, hogy Szerbia a vonatkozó törvényekre hagyatkozik az országhatárok meghatározása tekintetében, Horvátország viszont a földkönyvekre.
Vučićot Andrej Plenković kormányfő is fogadta (Fotó: Beta)
– Elkerülhetetlen, hogy a két ország egyszer és mindenkorra meghúzza az országhatárokat. Nem azért, mert ezt követeli az EU vagy valamelyik tárgyalási fejezet, hanem azért, mert ez a lépés is érdemben járulhat hozzá a bilaterális kapcsolatok jobbá tételéhez, valamint a két nemzet közötti kapcsolat elmélyítéséhez – fogalmazott Vučić.
Az infrastrukturális projektumok Szerbia európai uniós csatlakozásának fényében kerültek tárgyalóasztalra. Az integráció tekintetében Grabar-Kitarović országának maradéktalan támogatásáról biztosította Vučićot, majd abbéli véleményének adott hangot, hogy a két országnak érdemes kihasználnia az uniós alapokat. Az egyik legfontosabb és legelőször megvalósítandó projektum a Zágráb–Belgrád vasútvonal felújítása lehet – emelte ki Grabar-Kitarović.
Az uniós integráció témájához kapcsolódóan Vučić reményének adott hangot, hogy Horvátország nem akadályozza Szerbia útját, nem él a zsarolás eszközeivel, de mint hozzátette, az is tény, hogy Szerbia soha nem fog könyörögni Zágrábnak.
A horvát államfőt követően Vučićot Gordan Jandroković, a Szábor elnöke és Andrej Plenković kormányfő fogadta. Utóbbi találkozó után Vučić Twitter-bejegyzésében közölte: aktuális és közérdekű témákról beszélgetett a horvát kormány első emberével.
Vučić ma a horvát szerbek képviselőivel, egyebek mellett a Szerb Nemzeti Tanács tisztségviselőivel, találkozik.
A GAZDASÁG A JÖVŐ ZÁLOGA
A szerb államfő zágrábi delegációjával a 17 legnagyobb szerbiai vállalat képviselője is a horvát fővárosba utazott, hogy részt vegyen a tegnap délután megtartott gazdasági fórumon, és megpróbáljon kapcsolatokat építeni a horvát vállalatokkal. Marko Čadežnak, a Szerbiai Gazdasági Kamara (SZGK) elnökének elmondása szerint a szóban forgó szomszédos ország fontos kiviteli piac Szerbia számára, ezért örvendetes, hogy a két államfő találkozása alkalmából üzleti fórumot szerveztek. Čadež szavai szerint a szerb és a horvát vállalkozók együttesen alapíthatnának vállalatokat, közös beruházásokat valósíthatnának meg, és együttesen jelenhetnének meg harmadik országok piacain.
A Szerbia és a Horvátország közötti árucsere-forgalom meghaladta az egymilliárd eurót, Szerbia ugyanis több mint 550 millió euró értékben szállít árut Horvátországba – nyilatkozta a folytatásban Čadež, aki szerint Szerbiának, azaz a szerbiai vállalatoknak érdemes lenne az eddiginél kifejezettebben beruházniuk Horvátországban. A horvát vállalatok szerbiai jelenléte kifejezettebb, s ez nem meglepő, hiszen részt vettek a szerbiai magánosítás folyamatában – taglalta az SZGK elnöke.
NEM MINDENKI ÖRÜLT A VENDÉGNEK
Tegnap a délelőtti órákban néhány száz polgár tiltakozott Zágráb központjában Aleksandar Vučić látogatása ellen. A rendőrség egy személyt le is tartóztatott, mivel túlságosan sértőnek találta transzparensének feliratát. A tüntetők némelyikének kabátján vagy zászlaján a Za dom spremni (A hazáért rendületlenül) közismert usztasa köszöntés volt olvasható. Mások „Kezdő csetnik”, „Vukovar–Srebrenica”, „Vučić, te ló” feliratú transzparenseket tartottak a magasba.
Vučić a tüntetéssel kapcsolatban röviden megjegyezte: nem sértődött meg, hiszen demokratikus országban a polgárok szabadon kifejezhetik a véleményüket. Hasonló álláspontot képviselt Grabar- Kitarović is, őszerinte a demokrácia a szólásszabadságról szól, a folytatásban viszont azt is leszögezte, hogy senkinek nem volna szabad másokat sértegetni.
