A digitalizáció és a nemi esélyegyenlőség témája áll az idei jubiláris, XXV. Kopaoniki Üzleti Fórum középpontjában. A több ezer üzletember, vállalkozó, politikus és tisztségviselő részvételével megtartott rendezvényen olyan értékelések hangzottak el, hogy a digitalizációval az úgynevezett negyedik ipari forradalom keretében Szerbia hatalmas lemaradást hozhat be, sőt, lekörözheti a világ legfejlettebb gazdaságait.
A HÉTMÉRFÖLDES LÉPTEK KORSZAKA
Szerbia döntés előtt áll: behozza-e eddigi, a világ legfejlettebb gazdaságaival szembeni lemaradását, pontosabban, hogyan hozza be a lemaradását – fejtette ki Branko Milutinović, a Szerbia egyik legsikeresebb digitális vállalataként nyilvántartott Nordeus társalapítója. Szerinte az ország választhatja a fokozatos felzárkózás útját, ebben az esetben mindörökké lemarad a világ legfejlettebb országaitól, vagy kihasználhatja a negyedik ipari forradalom korszakát és hétmérföldes léptekkel haladhat előre a fejlődés, illetve fejlesztések útján. A negyedik iparosodás minden társadalomnak ugyanazokat a fejlődési esélyeket szavatolja, hiszen napjainkban a tudás mindenki számára elérhető, és ami ennél is fontosabb, a tudás ingyenes – érvelt Milutinović, aki szerint a döntéshozók akkor hoznák meg a megfelelő döntést, ha az eddigiekhez képest jóval nagyobb összegeket fordítanának az oktatásra.
– Az általános iskolák ötödik és hatodik osztályai számára kidolgozott Petlja elnevezésű informatikai-oktatási program a világ legkorszerűbb oktatási programjai közé tartozik. A szakma kiemelkedő képviselői dolgozták ki. A Petlja mögött egységesen felsorakozott a társadalom és a gazdasági szektor – fogalmazott Milutinović.
Dragan Tomić, a Microsoft szerbiai képviselete fejlesztési részlegének igazgatója egyetértett a megállapítással, hogy a siker és a gyümölcsöző jövő kulcsa az oktatásban rejlik. Ebben a tekintetben Szerbia vezető szerepet tölt be, hiszen a diákok a Petlja projektumnak köszönhetően az általános iskolák ötödik osztályában elkezdenek programozást tanulni. Ez azt jelenti, hogy ezeknek a gyerekeknek a számítástechnikai tudása sokkal kiemelkedőbb lesz a korábbi generációk tudásánál, ez viszont a felsőoktatás megreformálásának szükségét vonja magával – magyarázta Tomić, és hozzátette: a cél egyértelmű, versenyképes oktatást és tudást felkínálni a gyerekeknek, valamint olyan feltételeket, hogy az országban maradjanak és itthon alapítsanak minél sikeresebb, korszerű vállalatokat.
Az IT-szektor a szegények iparága, hiszen nem szükségesek hatalmas összegek ezen ágazat sikeressé tételéhez, csupán tudásra és bátorságra van szükség – fejtette ki Vesna Crnojević Bengin, a BioSens Intézet igazgatójának segédje, aki a továbbiakban bemutatta a vállalatnak a digitális mezőgazdaság tekintetében kidolgozott programját. A digitális mezőgazdaság lényege az adatok digitális begyűjtése, ennek köszönhetően pedig új tudásbázis épül ki – magyarázta a szakember.
3-3,5 SZÁZALÉKOS NÖVEKEDÉSRE SZÁMÍTANAK
Hasonló szellemiségben szólalt fel Dušan Vujović pénzügyminiszter is: „Eljött annak az ideje, hogy Szerbia éljen a lehetőségekkel, folytassa a megkezdett reformokat, megerősítse gazdaságát és csatlakozzon az Európai Unióhoz.” A pénzügyminiszter a folytatásban a Szerbia és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közötti együttműködésről értekezett, kiemelvén, hogy Szerbia új fejezetet nyitott ezekben a kapcsolatokban. A kormány eredményei-problémák és megoldások elnevezésű plenáris ülésen Vujović arra emlékeztetett, hogy Szerbia nagyjából tíz napja fejezte be a hároméves költségvetési konszolidációs programot. A programnak három oszlopa volt: a gazdasági stabilizáció, a pénzügyi szektor talpra állítása és a reálgazdaság területén jellemző problémák elhárítása – emelte ki Vujović. Mint hozzátette, a kormány az idén 3,5 százalékos növekedésre számít, különösen a mezőgazdaságban és az energetikában lesz kifejezett a növekedés. A pénzügyminiszter hiszi, hogy a költségvetési hiányt a jövőben is sikerül a GDP 0,7 százalékán tartani. Szerbia számára az a legfontosabb, hogy a nemzetközi ügynökségek továbbra is magasan értékeljék az országban rejlő beruházási lehetőségeket. Szerbiának a BB hitelminősítésig sikerült feltornáznia magát, most a beruházási minősítések jobbá tételére lenne érdemes összpontosítania – fejtette ki Vujović.
Az IMF képviseletében ugyanezen a plenáris ülésen Thanos Arvanitis, a pénzügyi szervezet európai részlegének igazgatóhelyettese szólalt fel, abbéli véleményének adván hangot, hogy az IMF-nek hatalmas és meghatározó szerepe volt Szerbia átalakulásában. Az IMF szakértői konstruktív párbeszédet folytattak ki a szerb kormánnyal, ez pedig azt eredményezte, hogy a kormány gyorsan hajtotta végre a reformokat – emelte ki Arvanitis, aki szerint az együttműködésnek köszönhetően javult a helyzet a munkaerőpiacon, kedvezőbbé vált az üzleti és a beruházási légkör. A szakértő szerint a szerb kormánynak a jövőben a vasúti közlekedés, illetve a vasúti szektor reformjára, a rendszerbeli reformokra, a közszektor reformjának folytatására, a magánszektor erősítésére és az innovációk támogatására lenne érdemes összpontosítania.
A jelenlegi becslések szerint Szerbia az idén 3 százalékos gazdasági növekedést valósíthat meg – mondta Sebastian Sosa, az IMF szerbiai irodájának vezetője. Véleménye szerint ez a korábbi évekhez képest hatalmas előrehaladás, új alapját jelentheti az újabb reformoknak.
