Tegnap fejeződött be az idei, jubiláris, XXV. Kopaoniki Üzleti Fórum. A szerb Davosként emlegetett összejövetelen több ezer vállalat, pénzügyi intézet képviselője, valamint állami tisztségviselő, döntéshozó vett részt. Az elmúlt napokban szó volt a beruházási légkörről, illetve jobbá tételéről, a költségvetés állapotáról, a foglalkoztatás jövőbeni alakulásáról és az energetikai szektorban megvalósuló beruházásokról. Az idei üzleti fórum középpontjában a nemi egyenjogúság, az innovációk és a digitalizáció állt. Mint elhangzott, a világban a negyedik ipari forradalom zajlik, amelyet ha Szerbia ügyesen kihasznál, a világ vezető államainak a táborába kerülhet.
NÖVEKEDHETNEK A BÉREK
Az üzleti fórum zárórendezvényén Ana Brnabić miniszterelnök szólt az egybegyűltekhez, abbéli meggyőződésének adván hangot, hogy Szerbia gazdasága a jövőben nem támaszkodhat kizárólag a beruházásokra, az egyik új tartóoszlopnak az innovációknak kell lenniük. Emellett kilátásba helyezte a megkezdett reformok folytatását és a gazdasági növekedés felgyorsítását. A kormány előző összetétele által megkezdett reformoknak köszönhetően a költségvetési konszolidáció területén kiemelkedő eredményeket sikerült felmutatni, az előző évet költségvetési többlettel zárta az állam, a közadósságok csökkentek, sikeresen zárták a Nemzetközi Valutaalappal kötött hároméves készenléti hitelkonstrukciót, a dinár stabil, az infláció a tervezett határok között alakul, a munkanélküliek számát pedig sikerült csökkenteni – sorolta a kormány első embere, majd azzal folytatta, hogy Szerbiába tavaly 2,6 milliárd euró értékben érkezett közvetlen beruházás.
A Világbank értékelése szerint a reformokban Szerbia vezető szerepet tölt be Délkelet-Európában, a Financial Times a közvetlen zöldmezős (greenfield) beruházások tekintetében Szerbiát tavaly a régió vezető országává minősítette, a hitelminősítő ügynökségek pedig feljavították az ország korábbi minősítését – emelte ki Brnabić, hozzátéve, hogy ezek az eredmények tették lehetővé a bérek és a nyugdíjak növelését. Mint a miniszterelnök aláhúzta: ha ezek a kedvező folyamatok az idén is folytatódnak, még ebben az évben újabb bér- és nyugdíjemelésre van kilátás.
SZÍNJÁTÉK ZAJLIK
A miniszterelnök után Dragan Đuričin, a Szerbiai Korporációs Igazgatók Egyesületének elnöke szólt az egybegyűltekhez, megállapítván: „Mindannyian a »Reformok Szerbiában« elnevezésű színjáték szereplői vagyunk. Arra kérem Ana Brnabić kormányfőt, hogy ez a színjáték ne legyen se tragédia, se komédia, hanem inkább egy futurisztikus, valós tervekre épített elképzeléssel átszőtt előadás.”
– Mindannyian ugyanannak a színjátéknak a szereplői vagyunk, csak a szereposztás változik időnként. Ana egyik nap a reformokat ösztönző civil szervezet egyik központi személyiségének a szerepét játssza, másnap már a miniszter szerepét, harmadnap pedig a kormányfő szerepét osztják rá. Másrészt viszont szükség van erre a színjátékra, hiszen Szerbia egy adott pillanatban kiesett a ritmusból, és napjainkban olyan jellegűek a változások, hogy valójában minden ország a reformok korszakát éli – fogalmazott Đuričić. Szerinte az üzleti fórum egyik feladata az, hogy megfogalmazza azokat az ajánlásokat, amelyeket később a döntéshozók egymással összehangolnak és a megfelelő helyen alkalmaznak.
AZ ADÓRENDSZER REFORMJA
A fórumon az adórendszer reformjáról is szó volt. Mint elhangzott, Szerbia legkésőbb 2023-ban korszerű adóhivatallal büszkélkedhet, ugyanakkor az adórendszer reformjának ütemét a szürkegazdaság lassítja.
Ivan Rakić, az Ernst &Young könyvvizsgáló, adó-, tranzakciós és üzleti tanácsadást nyújtó vállalat szerbiai képviselője szerint az adóhivatalra nem szabad mumusként tekinteni, viszont tény, hogy egyes vállalkozók valóban rémtörténeteket mesélnek az intézmény eljárásáról. Bizonyos esetekben az adóhivatal valóban nem vállalkozásbarát magatartásról tesz tanúbizonyságot – szögezte le Rakić.
Az adóhivatal reformja jó úton halad, értékelte Dragana Marković, az intézmény igazgatója. Szavai szerint a digitalizációnak köszönhetően eddig 20 millióan tettek adóbejelentést elektronikus formában. Marković egyetért azzal a megállapítással, hogy az adórendszer reformját elsősorban a szürkegazdaság akadályozza.
A témához kapcsolódóan Miodrag Kostić, az MK Group tulajdonosa is felszólalt, nehezményezvén azt, hogy az adóhivatal kizárólag az adósok listáját hozza nyilvánosságra, a rendszeres adófizetőkről viszont senki nem beszél.
Azzal, hogy a szürkegazdaság a szerb gazdaság egyik rákfenéje, az üzletember is egyetért. Szavai szerint a szürkegazdaság virágzását mi sem bizonyítja jobban, mint a Belgrád utcáin furikázó luxusautók, amelyeknek a száma aránytalanul növekszik a gazdasági növekedéshez képest. Már a szürkegazdaság 10 százalékának a legalizálása éreztetné hatását a GDP növekedésében – emelte ki Kostić.
