Több mint ötmillióan hagyták el térségünket az utóbbi egy évtized leforgása alatt, ezért az országok együttműködésével létrejött közös intézkedésekre lenne szükség ahhoz, hogy növelni tudjuk az életszínvonalat. Ezt jelentette ki Zorana Mihajlović kormányfőhelyettes, építési, közlekedési és infrastruktúraügyi miniszter A nyugat-balkáni jóléti államok jövőképe elnevezésű mai belgrádi konferencia megnyitásakor.
A jelentős elvándorlásért a miniszter szerint a régió országaiban folytatott szociális politika a felelős, azon a véleményen van, hogy az államok többsége nem sokat foglalkozott ezzel, mindenütt azt gondolták, meg kell várni a gazdasági fellendülést, s az majd magával hoz egy fejlettebb szociális rendszert is. Az itthon maradás legfontosabb előfeltétele az, hogy a régió egészében politikai egyensúly alakuljon ki, ehhez pedig arra van szükség, hogy a régió államai szorosan együttműködjenek egymással – magyarázta Mihajlović. Azt mondta, közös intézkedésekkel kellene szorosabbá tenni a régióban a kapcsolatokat és fejleszteni a szociális politikát, olyan kezdeményezésekre lenne szükség, mint amilyen az áruszállítási közösség vagy az energetikai együttműködés.
– Először is arra lenne szükség, hogy javítsuk az életszínvonalat a Nyugat-Balkán minden egyes országában. Szociális jellegű beruházásokra van szükség és arra, hogy e beruházásokat minden országban az adott sajátosságoknak megfelelően alakítsuk. Máris rengeteget dolgozunk a gazdaság fejlesztéséért, de nagyobb súlyt kellene fektetnünk olyan területekre is, mint az egészségügy, oktatásügy, szociális egyensúly – utóbbinak a fontosságára minden állam alkotmánya külön kitér – emlékeztetett a miniszter, aki köszönetet mondott a belgrádi Szociálpolitikai Központnak a konferencia megszervezéséért.
Mihajlović annak a véleményének adott hangot, hogy a jobb szociális politika célja éppen a jóléti állam megteremtésének az elérése, sohasem késő, hogy regionális szinten megbeszéljük, mit is jelent a jóléti állam, s hogyan hozhatjuk azt közelebb a polgárokhoz.
A régió egészében szükség lenne az életszínvonal javítására – értékelte a tanácskozáson Žarko Šunderić, a Szociálpolitikai Központ igazgatója. Közölte, a térség államai a bruttó hazai termék mintegy harminc százalékát fordítják a jóléti állam megteremtését szolgáló intézkedésekre, költségvetésüknek több mint fele megy el ilyen célokra. Másrészt könnyen meggyőződhetünk arról, hogy a régió országaiban még bőven lehet javítani az életminőségen. Az Európai Unió példáját szemügyre véve az igazgató szerint arra jöhetünk rá, hogy a pénz elosztásával van a gond, más a rendeltetési struktúrája az uniós államokban ugyanerre a célra elköltött összegeknek.
Régióbeli szakértők már elkészítettek egy tervet is. Ennek a célja az, hogy a jólét felé haladjon a térség, erősítse a szociális politikát. Integrációs célkitűzéseket, gazdasági reformjavaslatokat tartalmaz a terv.
