2024. szeptember 7., szombat

Öt éven belül el kell készülnie a Budapest–Belgrád gyorsvasútnak

Legkésőbb 2023 végére el kell készülnie a Budapest–Belgrád gyorsvasúti vonalnak – mondta a Pekingben tartózkodó Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek pénteken telefonon nyilatkozva.

Szijjártó Péter, Ning Csi-csö és Kern Imre, a szerbiai építésügyi, közlekedési és infrastrukturális minisztérium államtitkára a háromoldalú kormányközi munkacsoport ülése után (Fotó: MTI)

Szijjártó Péter, Ning Csi-csö és Kern Imre, a szerbiai építésügyi, közlekedési és infrastrukturális minisztérium államtitkára a háromoldalú kormányközi munkacsoport ülése után (Fotó: MTI)

A miniszter a Budapest–Belgrád vasútvonal háromoldalú projektjéről először a kínai nemzeti fejlesztési és reformbizottság alelnökével, Ning Csi-csővel tárgyalt egy kétoldalú megbeszélésen. Ezután volt a háromoldalú magyar–szerb–kínai kormányközi munkacsoport hetedik ülése.

Kínai részről a nemzeti fejlesztési és reformbizottság, szerb részről az infrastruktúráért felelős minisztérium, magyar részről pedig a külügyminisztérium vezette a munkacsoportot. Az ülés a munkacsoport jegyzőkönyvének aláírásával fejeződött be – mondta Szijjártó Péter.

A miniszter kifejtette: Kína nagymértékben növelni szeretné az Európába történő áruszállítást. Ennek a tengeri útvonala Kelet-Kínából a görögországi Pireusz kikötővárosba vezet, Pireuszból pedig vasútvonalon szándékoznak az árut a kontinens belsejébe juttatni – mondta.

Hozzátette, a verseny azért folyik, hogy mely országokon keresztül vezessen a kínai áruszállítási útvonal. Amennyiben a Budapest–Belgrád gyorsvasúti vonalat megépítik, ez lesz a leggyorsabb szállítási útvonal Görögországból Európa belsejébe – mondta Szijjártó Péter.

A projekt munkahelyteremtési, logisztikai és pénzügyi szempontból is nagy előnyöket jelent Magyarország és Szerbia számára – szögezte le.

A magyarországi szakaszról szólva elmondta: az építkezésről szóló tender dokumentációját harminc cég váltotta ki, közülük két konzorcium nyújtott be érvényes jelentkezést. Mindkét konzorcium magyar és kínai vállalatokból áll. A pénteki ülésen megállapított menetrend szerint a két magyar–kínai konzorciumnak július végéig kell beadnia műszaki ajánlatát, ezt követően szeptemberben lesznek a műszaki és pénzügyi tárgyalások a két ajánlattevővel, majd november végéig, de legrosszabb esetben az idei év végéig, a győztes ajánlatevővel aláírják a szerződést – fejtette ki.

A magyar mérnök szakértők által meghatározott pénzügyi keret 525 milliárd forint, plusz 10 százaléknyi tartalék, tehát a pénzügyi ajánlatoknak ezen az összegen belül kell lenniük – mondta a tárcavezető.

Szijjártó Péter közölte: a beruházáshoz nyújtandó kínai hitelről még folynak a tárgyalások, néhány kényes pontot még tisztázni kell. A magyar kormány szeptember közepéig adott időt a tárgyalásokat folytató kínai Exim Banknak és a magyar pénzügyminisztériumnak arra, hogy megállapodásra jussanak e pontokról.

Elmondta, a győztes ajánlattevővel történő szerződéskötést követően legfeljebb két évet tehet ki a tervezési és engedélyeztetési folyamat, a kivitelezésnek pedig két és fél, maximum három évet szabtak meg. Ennek értelmében legkésőbb 2023 végére a Budapest–Belgrád vasútvonalnak el kell készülnie – hangsúlyozta.

Szijjártó Péter hozzátette: a menetrendet a szerbek is tudják tartani.